Nagytétény

A Múltunk wikiből

németül Großteting

egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
A Száraz-Rudnyánszky kastély, ma múzeum
322
Váratlan támadás Campona (Nagytétény) tábora ellen; nagyszabású hadjárat a szarmaták ellen.

Bóna István

A Dunántúl neolitikuma

A java neolitikumban Európa-szerte önálló csoportokra bomolva fejlődik tovább a hajdan egységes kultúra. A Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában alakult ki a zselizi csoport. Társadalma, települési módja nem sokat fejlődött. Félig földbe mélyített – vagy cölöpvázas – nagycsaládi házakban éltek (Győr, Almásfüzítő, Párkány, Letkés), de már feltűntek a kiscsaládi házak is. Anyagi és szellemi kultúrájukat haloványan színezte a szakálháti csoporttal, a bükki csoporttal és a Vinča-kultúrával való érintkezés. Déli típusú csőtalpas edények, több színű festett edények, az edényperemekre vésett háromszögletű bajelhárító emberarcok, állatidolok tűnnek fel telepeik anyagában. Kapcsolataik híres bizonysága a nagytétényi sír: az elhunytnak itt két saját, zselizi típusú és díszítésű edényen kívül egy bükki és egy vinčai edényben adtak úti élelmet.

Mócsy András

A késő antik idők Pannoniában

A 322. évben azonban váratlan támadás érte Campona (Nagytétény) táborát, és Constantinus elérkezettnek látta az időt arra, hogy egy szarmataföldi hadjáratot indítson. Campona táján átkelt a Dunán, és Bononiánál (Banoštor) tért vissza római területre, miközben nagyszámú foglyot ejtett.

Györffy György

A vezérek szállásrendje és a törzsek

Anonymus a honfoglaló vezérek között a hetedik helyen Tühütüm, azaz Tétény vezért sorolja fel, s az ő nevét őrző Árpád-kori szállások a budai Téténytől fel a Fertőig, illetve a Bécsi-medencéig éppen a kende partvonalát fedik. Tétényt az erdélyi gyulák tartották ősüknek, de a Tühütüm fia Harka nevében fennmaradt „harmadik” vezéri méltóság, a karhasz alapján inkább a harka tisztség kapcsolható hozzá.


Téténnyel, Kállal és Bogáttal kapcsolatban felmerülhet, hogy mint fejedelmi vők, illetve sógorok nyertek el fejedelmi partvonalakat vagy hercegi szállásokat; a nevüket fenntartó helynevek: Tétény a Duna partján, Kál Hevesben és Bogát Baranya, Tolna, Somogy és Szabolcs megyében az Árpádok szállásai mellett jelentkeznek, mintha családtagok nevét őriznék.

Kosáry Domokos

Képzőművészet

Az új szakaszt, szinte jelképesen, Grassalkovich Antal herceg gödöllői kastélya (1744–1750) nyitotta meg, amely 1751-ben az odalátogató Mária Terézia elismerését is kiérdemelte. Ez, a francia, illetve osztrák rokokó palotaépítészet elképzeléseit harmonikus összhangba hozva a szerényebb magyarországi feltételekkel, szinte mintát, példát nyújtott, olyat, amely a jobb módú magyar birtokos urak reprezentációs igényeinek megfelelt, és így követőkre is talált. E típust képviselte azután az 1750-es években a hatvani Grassalkovich-kastély, talán Oraschek Ignác alkotása, továbbá a péceli Ráday-kastély (1756–1776) és az 1760 körül épült nagytétényi Rudnyánszky-kastély, mindkettő feltehetően pesti helyi mester, Mayerhoffer János műve, valamint a gácsi Forgách-kastély. S a sort még folytathatnánk.

H. Balázs Éva

A törekvő mezőváros, a süllyedő-emelkedő királyi város

A Batthyányaknak természetesen itt is volt palotája, csakúgy, mint a Zichy családnak, s jellemző a leendő fővárost körülvevő kisebb kastély-karéj, az óbudai, péceli, tétényi kastélyok. Ezek még ma is sejtetik a barokk Buda hangulatát.

Irodalom

Cserei ÉvaFülep Ferenc, Nagytétény műemlékei (Budapest, 1958).