Lajtaszentmiklós

A Múltunk wikiből
(Neudörfl szócikkből átirányítva)

németül Neudörfl an der Leitha, szlovénül Najderflj, régen Röjtökőr

mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a nagymartoni járásban
Wikipédia
Neudörfl-Grenzwächterhäuschen
1874. április 5.
Az osztrák szociáldemokraták neudörfli kongresszusa.

Kristó Gyula

Endre és Béla politikája az 1220-as évek közepén

  • 1223-ban az uralkodó az Aragóniából beköltözött Simon comesnek, a Nagymartoni család ősének a Sopron megyei Röjtökőr földet juttatta, amely nevéből következtetve akkor vagy korábban királyi őrök (határvédők) földje lehetett.
  • Az 1230-as évek elején a kamarát bérlő Teha zsidó apja királyi adományul bírta a tekintélyes nagyságú és értékes Besenyő falut. Ugyanez a Teha zsidó aragóniai Simon ellenében 1228-ban magáénak mondta a Sopron megyei Röjtökőr földet, amelyre Simonnak 1223-ból királyi adománylevele volt. Teha is királyi oklevélre hivatkozott állítása igazolására, de mivel többszöri felszólítás ellenére sem mutatta be, maga II. Endre minősítette ezt az állítólagos diplomát hamisnak.[1]

S. Vincze Edit

A magyarországi munkáspárt

Az első ausztriai szociáldemokrata kongresszust 1874. április 5-re hívták össze a Bécs melletti Badenbe. Mivel azonban a rendőrség a tanácskozást betiltotta, a küldöttek illegálisan jöttek össze a határhoz közel, egy magyar területen fekvő községben, Neudörflben (Lajtaszentmiklós). A 74 teljes jogú és 12 tanácskozási joggal felruházott küldött több mint 25 ezer szociáldemokratát képviselt. A kongresszus a német Szociáldemokrata Munkáspárt eisenachi programján alapuló marxista programot fogadott el, amely a tőkés társadalmi rendszer megszüntetését tűzte ki célul. Politikai részkövetelései a polgári demokrácia megteremtésére irányultak. A nemzeti kérdést illetően – akárcsak az 1868-as bécsi program – a népek önrendelkezési jogának elvét vallotta, szoros együttműködésre szólítva Ausztria proletárjait. Álláspontját a következőkben fogalmazta meg: a szociáldemokrata párt „nemzeti vonatkozásban a népek önrendelkezési jogát alaptételként állítja fel, nem lát azonban elvtársainak nemzeti szétágazásában semmiféle akadályt az anyagi felszabadulásra irányuló közös törekvések útjában, ellenkezőleg, egy olyan testvéri együttműködésben látja a siker egyetlen zálogát, amely nemzetiségi különbség nélkül egyformán kötelez minden munkást”.[2]

A kongresszus határozatot hozott a szociáldemokrata párt szervezetéről is. Eszerint Ausztria egyes országrészeiben (tartományaiban) helyi szociáldemokrata bizottságok alakulnak, működésük a helyi viszonyokhoz alkalmazkodik. A rendszeresen összehívott pártkongresszusok választják a központi vezetőséget, a helyi szervezetek munkáját ez a testület koordinálja.

A neudörfli kongresszuson részt vettek a magyarországi szociáldemokraták képviselői is, Pestről Korn Ferenc, a Magyarországi Munkáspárt tagja, a cipészek szakegyletének elnöke, Pozsonyból Heckmann István cipészsegéd, a fővárosi cipész szakegylet egyik létrehozója és vezetője, továbbá egy küldött Mosonmagyaróvárról: Josef Weber. A gyér forrásanyag szerint a magyarországi küldötteknek csak tanácskozási joguk volt. Ez arra utal, hogy a Magyarországi Munkáspárt szervezetileg nem csatlakozott a Neudörflben alakított párthoz. A szoros együttműködés ténye azonban nyilvánvaló: a kongresszusnak a pártsajtóval foglalkozó határozata az ajánlott pártlapok sorában a pesti Arbeiter-Wochen-Chronik-ot is említi, a lap április 26-i száma pedig kiáll az új program mellett, kijelentve: „a küldöttértekezletet és határozatait a legnagyobb rokonszenvvel fogadjuk.”[3]

Neudörfl után hamarosan bebizonyosodott, hogy az osztrák hatóságok nem tűrik a soknemzetiségű proletárok egységes, szociáldemokrata pártjának legális működését. A kongresszussal foglalkozó munkásgyűléseket sorra betiltották, a párt választott vezetőit letartóztattak, pert indítottak ellenük.

A Magyarországi Általános Munkáspárt

Az 1874-es neudörfli kongresszuson megalakult ausztriai szociáldemokrata párt egysége már 1876-ban megbomlott.

Lábjegyzet

  1. Teha hospesre történő utalást találhatunk Balog Szidónia A magyarországi zsidók kamaraszolgasága és igazságszolgáltatása a középkorban (Művelődéstörténeti értekezések 28. Budapest, 1907) című bölcsészdoktori értekezésében.
  2. Gleichheit (Wiener Neustadt), 1874. április 11.
  3. Die sozialdemokratische Arbeiterpartei in Österreich. Arbeiter-Wochen-Chronik, 1874. április 26.