Niczky Kristóf

A Múltunk wikiből

Christophorus Niczky

Sümeg, 1725. február 11.[1] – Buda, Vár, 1787. december 26.
tárnokmester, országbíró, királyi személynök
Wikipédia
Niczky Kristóf.jpg
1786. december 21.
II. József Niczky Kristóf grófot nevezi ki országbíróvá. (Tisztségét 1787-ig, haláláig viseli.)

H. Balázs Éva

Régi és új arisztokraták az apparátusban

Ilyen az 1765-ben grófi rangra emelt Niczky Kristóf, akitől II. József uralma idején mint a Helytartótanács elnökétől búcsúzhatunk. Ilyen Festetics Pál kamarai alelnök, aki 1770 óta gróf, kinek a Terezianumban nevelkedett György fia korszakunk végén mint a Graven-ezred nyugtalan katonatisztje ad okot aggodalomra. Júlia leánya Széchényi Ferenc felesége lesz. A bürokrata arisztokráciához tartozik Fekete György. A Helytartótanácsnál tanácsos, majd személynök, titkos tanácsos, főispán, főudvarmester, alkancellár – ő már 1760-ban gróf lesz. Egyetlen fia viszont, a voltaire-iánus Fekete János tábornok, aki Trieszt és Bécs között utazgat, s a monarchia minden művelt emberével levelez, herdálja a pénzt, a tekintélyt, pedig nemcsak apjától, hanem nagybátyjától, Niczky Kristóftól is tanulhatott volna szorgalmat.

Montesquieu Magyarországának válasza a teréziánus Bécs kihívására

A hivatalnokok is kapnak feladatokat. (Értsünk a hivatalnok alatt bürokratát. Niczky grófnak, a szabadságrendszer egyik alapítójának, akit Pesten egy katonai repülőpáholyban francia tiszt vezetett be a szervezetbe, egész rokonsága a megyékben vagy a Helytartótanácsnál szolgált.)

A monarchia és Magyarország viszonyának átrendezése

A Helytartótanácsban ugyan összefutnak a szálak, s az ügyosztályok rendjén a kemény Niczky Kristóf őrködik, de a szálak össze is gabalyodnak, s ez elsősorban egyes megyéken, megyecsoportokon múlik.

Kosáry Domokos

Oktatásügy

Magyarországon a reform előkészítése a hatvanas években kezdődött a felvilágosult abszolutizmus olyan magyar hivatalnok hívei közreműködésével, mint a frissen grófi rangra emelt Niczky Kristóf.

Irodalom