Nikolausz Kopernikusz

A Múltunk wikiből

latinul Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik

Toruń, 1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.
lengyel csillagász
Wikipédia
Nikolaus Kopernikus
1543
Megjelenik Kopernikusznak a heliocentrikus világképet bemutató munkája: De revolutionibus orbium coelestium.
1616
Kopernikusz tanítását a pápa egyházellenesnek minősíti.

Péter Katalin

Polgári kultúra

Tény viszont, hogy egy rendkívül tudatos gyűjtéssel összeállított könyvtár valóban polgári tulajdonban van. Johannes Dernschwamé, aki csehországi német származású, de egész felnőttkorában, tizennyolcadik évétől, 1514-től 1568-ban bekövetkezett haláláig Magyarországon, jórészt Besztercebányán él. Egy ideig, 1525 és 1548 között a Fuggerek megbízottjaként tevékenykedik. Gyakori utazásai során rengeteg könyvet hoz haza, és műveltsége jellegzetességeire éppen azért nehéz következtetni, mert tökéletes könyvtárat hozott létre. Gyakorlatilag teljes humanista gyűjteménynek tekinthető. Platón művével, Az állam latin fordításával, az egyik első humanista munkával kezdődik, aztán tartalmazza a klasszikus auktorokat részben eredeti nyelven, részben fordításokban és kommentárral. A reneszánsz tudományosság koronája, Kopernikusz könyve az égitestek mozgásáról természetesen megvan neki, és általában kortársai egyéb szakmunkáit is megvásárolta.

Az élet minősége megváltozik

Kopernikusz voltaképpen matematikai spekulációval állítja fel „az égi pályák forgásáról” szóló elméletét. A filozófia és a természettudományok terén beláthatatlan a hatása. A kortársak azonban talán inkább a számok mindenhatóságának igazolását látják tanításai mögött.

Makkai László

Pázmány Péter politikai szerepe

Más kérdés persze, hogy az uralkodó osztály nagy többsége eleinte nem úgy értelmezte a saját érdekeit, mint Pázmány, akinek egész élete szívós és nem is sikertelen küzdelem volt, hogy osztályával elfogadtassa kezdetben kisebbségi véleményét. Sokáig külföldön élt. A Habsburg-ellenreformáció fészkében, a grazi jezsuita főiskolán teológiát és filozófiát tanított Arisztotelész szellemében, elutasítva Kopernikusz és követői „tévelygéseit”.

A jezsuiták és a protestáns ortodoxia

Az arisztotelészi világképet megrendítő Kopernikusz anatéma volt nemcsak a katolikus, hanem a református és evangélikus egyetemeken is.

Filozófiai modernizmus

  • Mikor a katolikus és evangélikus egyetemeken Európa-szerte görcsösen védelmezték egy törvényszerűségek helyett csodák által kormányzott kozmosz illúzióját, és elutasították Kopernikuszt, forradalmi tett volt a karteziánus kisebbség racionalizált, mechanisztikus világképének a vállalása.
  • Apáczai nem a jelenből a múltba, hanem a múltból a jövőbe néz, neki a múlt a káosz, a jövendő a fokozatos, állandó tisztulás. Szinte ironikusan állítja szembe a világ „késő vén koráról” szóló közhelyet a megifjodás, újrakezdés tényét bizonyító szellemi haladással. Még vezércsillagai, Ramus és Descartes sem végső állomások, dogmatikus tekintélyek számára, hanem a tökéletesedés lépcsőfokai. S hogy ezt komolyan vette, bizonyság rá, hogy egyébként karteziánus tanárával, Regiusszal, Descartes-tal szemben foglaltak állást Kopernikusz mellett, akinek tanítását elsőként merte Magyarországon nyíltan helyeselni.
  • Ugyancsak a hatvanas években kezdődő nagy vallásüldözési hullám idejére esik a hazai evangélikus főiskolákon tanító jelentősebb természetfilozófusok pedagógiai és írói tevékenysége. Azért kell őket így, felekezetileg különválasztva, együtt említenünk, mert mindnyájan Wittenberg neveltjei voltak. A 17. század első felében a wittenbergi egyetemen Sennert és utódja, Sperling professzorok az arisztotelianizmus és az atomizmus egy sajátos keveredését mutató természetfilozófiát alakítottak ki. Élesen szembefordulva Kopernikusszal, és megtartva az arisztotelészi világkép és mozgástan alapelemeit, az utóbbiakat ötvözték a reneszánsz atomelméletnek egy olyan változatával, amelyben az atomok mozgását a „világlélek” bennük rejlő részecskéje hozza létre. Ez a természetfilozófia nem tartalmazta olyan mértékben a természetátalakító tudomány csíráit, mint a kartezianizmus. Egyetlen érdeme, hogy az atomelmélet bevezetésével hozzájárult az arisztotelianizmus egyeduralmának fellazításához.
  • A magyarországi evangélikus tudományművelők sorában kivétel az útikönyve kapcsán már említett, Odera-Frankfurtban és Gdańskban tanult késmárki rektor, Frölich Dávid, aki naptárkészítő tevékenységét komoly csillagászati tanulmányokkal alapozta meg. Apáczai és Pósaházi előtt, már 1632-ben helyeselte Kopernikusznak, ha nem is heliocentrikus világképét, de legalább a Föld forgásáról szóló tanítását.

R. Várkonyi Ágnes

Művelődés és országegység

1687-ben jelent meg Newton műve, a Principia Mathematica Philosophiae Naturalis, összegezve Kopernikusz felfedezését és a kibontakozott tudományos forradalom eredményeit, Kepler és Galilei munkásságát, a gravitáció elméletével megalkotva a mechanikus világkép tudományos rendszerét.

Vallások és világnézetek

Szentiványi Márton háromkötetes, a tudományokat összefoglaló munkája a skolasztika jegyében készült, s a nagyszombati nyomdában látott napvilágot (1689–1702). Szerzője enciklopédiának nevezte, s bár a kopernikuszi világképet elvetette, sok korszerű ismeretanyagot közölt.