Noszlopy Gáspár

A Múltunk wikiből
Vrácsik (ma Újvárfalva), Somogy vármegye, 1820. augusztus 27. – Pest, 1853. március 3.
honvéd őrnagy, kormánybiztos,
az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések egyik vezetője és vértanúja
Wikipédia
Kaposvár Noszlopy Janzer 1975
1849. április 28.
Noszlopy Gáspár megkezdi a dél-dunántúli népfelkelés szervezését.
1853. március 3.
Noszlopy Gáspár kivégzése.

Spira György

Győzelmek a mellékhadszíntereken

Somogyban például a gerillaháború szervezőjeként már szeptemberben is kitűnt Noszlopy Gáspár szolgabíró április végén Kossuth felhatalmazásával ismét népfelkelést hirdetett, s rövid idő alatt mintegy 30 ezer főnyire duzzadt serege élén gyors egymásutánban felszabadította elébb Kaposvárt, majd Szigetvárt, végül pedig Nagykanizsát is, ezzel saját megyéjén kívül Zalát is teljesen megtisztítva az ellenségtől.

Szabad György

Az ellenállás aktivizálásának kísérlete és az emigráció

Kézre került Noszlopy Gáspár, az 1849-es dunántúli népfelkelés vezetője, aki Tolnában már szabadcsapatot is alakított.

A néptömegek hangulata és mozgalmai

A gerillaalakulatok szervezésében nagy tapasztalatokkal rendelkező Noszlopy Gáspár éppen „a főcélt” látta veszélyeztetve Makk József bonyolult konspirációs módszerei által, tehát azt, hogy az ellenállási mozgalom „a néppel magát összeköttetésbe tegye”.[1]

Lábjegyzet

  1. Noszlopy levelét közli: Hentaller Lajos, A balavásári szüret. Budapest, 1894. 58.

Irodalom

Noszlopy Gáspár Somogy megyei kormánybiztos Baranya megyei iratai 1849 május–augusztus. Szerkesztette Andrássy Antal (In: Baranyai Helytörténetírás 1973).