Nyáry Pál

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Nyáry Pál politikus

1550 körül – 1607 december
várkapitány, törökverő hadvezér, Bocskai István erdélyi fejedelem főudvarmestere
Wikipédia

Sinkovics István

Eger eleste és a mezőkeresztesi csata

Eger várát – a több magyarországi vár korszerűsítésében részt vevő – Ottavio Baldigara olasz hadmérnök tervei szerint, az új olasz erődépítési elvek alapján tették alkalmassá arra, hogy hosszabb és hevesebb ostromot kiálljon. A tervek szerint ötszög alaprajzú erődítménnyé akarták kiépíteni, mindegyik sarkán egy-egy fülesbástyával és megerősített külsővárral. Pénzhiány miatt 1596-ig, úgy látszik, a fülesbástyák közül csak a két keleti épült meg, az alattuk húzódó folyosóval és az ellenség aknaásását jelző fülkékkel. A külsővár megerősítésével elkészültek ugyan, de a vár átépítését még nem fejezték be. Így is jóval erősebb volt, mint 1552-ben, sikeres védelme idején. Őrségét, a várható ostrom előtt mintegy 3500–4000 főnyire növelték. Többségük idegen: német, vallon, spanyol, olasz, cseh, morva zsoldos volt.

Az ellenség a külső vár elfoglalása után a belsővár falait több ponton aláaknázta, de a várbeliek ellenaknák ásásával sikeresen védekeztek. A háromheti ostrom alatt a védőknek majdnem a fele elpusztult. Amikor az egyik akna felrobbant, az őrség a szabad elvonulás kikötésével október 13-án feladta a várat. A feladást ellenző Nyáry Pál várkapitányt megkötözve adták át a nagyvezírnek. A törökök – a hatvani vérengzés megtorlásaként – a német zsoldosokat lemészárolták.

Makkai László

A második hajdúfelkelés

A magyar urak közt Nyáry Pál, Bocskai testamentomosainak egyike, úgyszólván egyedül állt véleményével, hogy teljesíteni kell a hajdúk jogos birtokkövetelését, „néhány hitvány falu miatt ne károsodjék az ország”.

A hét vármegye Bethlen államában

Nyáry Pál leánya, Krisztina, Thurzó Imre özvegye pedig a szintén megözvegyült Esterházyhoz ment nőül, és katolizált.