Nyitra

A Múltunk wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pemm (vitalap | szerkesztései) 2017. szeptember 13., 07:12-kor történt szerkesztése után volt.

(eltér) ←Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

szlovákul Nitra, németül Neutra

Szlovákia negyedik legnagyobb városa, a nyitrai kerület és a nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Nyitra címere
Zobor Nyitra városrésze Wikipédia – Zobor település
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Zobor látképe a nyitrai várból

Tormos, szlovákul Chrenová Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a nyitrai kerületben, a nyitrai járásban. Wikipédia

833–836 között
Mojmir morva fejedelemtől elűzött nyitrai herceg, Pribina Pannoniába menekül.
885
Metód halála. Tanítványait Szvatopluk elűzi. Wiching, Nyitra püspöke Arnulf keleti frank király udvari kancellárja lesz.
1096
A francia Folkmár (Fulcer) vezette hadat, mely Csehország felől nyomult Magyarországra, Kálmán király Nyitránál szétveri, majd a Gottschalk pap vezette erőszakoskodó és rabló keresztes hadat Székesfehérvár előtt megtámadja és visszaűzi.
1109
február Ottó morva herceg Nyitra vidékét pusztítja.
1621
május 25. Nyitra vára a császáriak kezére kerül.
1664
május 7. Nyitra visszavétele a töröktől.
1823. március 20.
Eötvös Ignác királyi biztos feloszlatja a királyi rendeletek ellen tiltakozó nyitrai közgyűlést. A tiltakozók ellen katonaságot vezényel ki.
1823. április 23.
Nógrád vármegye közgyűlése törvénytelennek nyilvánítja Eötvös Ignác királyi biztos nyitrai eljárását.

Tartalomjegyzék

Bóna István

A korai bronzkor

Szintén a Morva-kapun keresztül költözött Dél-Lengyelországból Délnyugat-Szlovákiába az erős kaukázusi fémművességi hatásokat is hozó nyitrai csoport, a helyi késő bronzkori magyarádi kultúra népi alapja.

Az Oriens közigazgatásának átszervezése, 828–829

826 után valószínűleg a bolgárok elől menekülő timočanok és egyéb szláv töredékek szaporították a Dél-Dunántúl szláv lakosságát. Baranyában, Dél-Somogyban, a Zala mentén és a mai Veszprém megye területén a 830-as évektől kezdve egyre sűrűbb szláv csoportokat gyaníthatunk, különösen az avaroktól soha be nem népesített dombos-erdős vidéken. E dél-dunántúli szlávok összefogása és kormányzása csakhamar gondokat okozott a Karoling-kormányzatnak. Kezdetben valószínűleg a Keszthely környéki keresztény lakosság fölé helyezett grófnak (Salacho?) rendelték alá őket, csakhamar megtalálták azonban a szláv származású, tökéletesen megbízható Karoling főurat, a Nyitráról elmenekült Pribina személyében, akit a szlávok kormányzására rendelhettek.

A morvák

A Karlmann felett diadalmaskodó, a morvák ellen bolgár szövetségeseivel együtt fellépő Német Lajos előtt Rasztiszlav ismét térdre kényszerült (Dowina / Dévény, 864), hűségesküjét meg kellett újítania. Hatalmának megosztására Nyitra hercegéül küldték haza Regensburgban nevelt unokaöccsét, Szvatoplukot – frank nevén Zventibaldot. A béke eredményeként engedélyeznie kellett a bajor–frank egyház további működését, ami röviddel megérkezésük után nehéz helyzetbe hozta a bizánciaktól a morvákhoz küldött görög testvéreket, Konstantint és Metódot. A bizánci és magyar beavatkozás lehetőségének ellensúlyozására tartós katonai és érdekszövetség jött létre a frankok és bolgárok között, mindenkor két irányból fenyegetve a morvákat.

869-ben Rasztiszlav az újból az Oriens prefektusi székébe helyezett Karlmann, valamint két pannoniai gróf, Kocel és Gundachar támogatásával ismét szembefordult Német Lajossal, ezúttal azonban végleg belebukott kísérletébe. Német Lajos nyitrai , Szvatopluk, a frank király segítségével és a közben ismét apja hűségére tért Karlmann-nal együtt Moráviára támadt, elfogatta Rasztiszlavot, és kiszolgáltatta a birodalomnak (870. május).

IX. századi régészeti leletek

A IX. századi Kárpát-medence a régészeti lelőhelyek alapján
név megjegyzés
Nitra / Nyitra IX. századi szláv telep, temető, avar hagyománnyal, Karoling lelet szláv környezetben

Györffy György

A Kárpát-medence IX. század végi állapota: legenda és valóság

A kazár népességű bihari dukátus vezérének a "több barátnője" miatt "Mén"-nek nevezett Marót vezért tette meg azon a tájon, ahol két Marótlaka falu árulkodott Anonymusnak Marót lakhelyéről. Nyitra vidékén szerinte Zobor cseh vezér uralkodott, akit Huba és társai megkergettek, és a Zobor-hegyen akasztottak fel. A Temes vidékén élt szerinte Ajtony őse, Galád vezér (ott, ahol a középkorban több Galád helység feküdt, s ma Gilád falu is található). Erdélyben Gyalu "blak" vezér uralkodott; őt ott győzi le a Gyulák őse, ahol Gyalu vára található.

Az élő néphagyományok gyűjtői ma is találkoznak ilyenféle névmagyarázó mondákkal, amelyek szerint X vagy Y helynév onnan ered, hogy ott X vagy Y nevű ember az életét vesztette; ebből világos, hogy Anonymus esetében javarészt Árpád-kori helynevekhez fűződő népetimológiákkal van dolgunk. Van olyan eset, amikor Anonymus nagyon melléfogott, mert a vezérnévként szerepeltetett helynév még csak nem is személynévből ered: a Zobor név ugyanis ugyanaz a szó, mint a mai lengyel sabor, s ez eredetileg konventet, szerzetesek gyülekezőhelyét jelentette.

Pannonia és Morvaország elfoglalása

Az a körülmény, hogy Morvaországban 898–899-ben a pápa engedélyével egy érseket és három püspököt szenteltek fel – köztük bizonyára a nyitrait is –, valószínűsíti, hogy az adott időpontig béke honolt a magyar és morva fejedelemség között, s zálogaként az erdélyi só szállítása újból megindulhatott Morvaországba.


A pannoniai magyar–morva harcok eredményezhették, hogy 900-ban a magyar seregek a Duna felett előnyomulva meghódították Morávia Nyitra vidéki hódítmányait. Az, hogy a Kisalföld a Kis-Kárpátokig, Nagy-Morávia határáig legkésőbb 900 folyamán magyar uralom alá került, abból világlik ki, hogy ez év őszén a Duna északi partjáról indult ki egy magyar sereg Bajorország ellen.


902-ben Morvaország a magyar fejedelemség számára olyanféle végvidék lett, mint Pannonia volt a frankok és a Nyitra-vidék a morvák számára. E végvidéken a helyi szláv lakosság nagyjából változatlanul élte életét.

Az Árpád-fiak szállásrendje és a dukátus

Maguk a bihari, illetve Körös melléki és Nyitra-parti részek átmenetileg törzsfők uralma alá is juthattak.

Anonymus a dukátus birtokosairól rendelkezett némi hagyományokkal, de ezeket csak mint motívumokat érvényesítette regényes gestájában. Mivel az Árpád-házi királyok Zolta fiától, Taksonytól származnak, Zoltát tette meg Árpád trónörökösének, és vele indította a bihari dukátust. Szerepel nála ugyan Szabolcs is, mint Szabolcsvár építője, és Tas, mint a szabolcsi Tasvára birtokosa, de ő ezt a két „herceget” (urat) a hét vezér (hét úr) között szerepelteti. Üllő a gestában Hülek néven Nyitránál szerepel, de nem mint Árpád fia, hanem mint nagybátyja. Az a körülmény, hogy Anonymust 300 év választotta el a szereplőktől, önmagában is magyarázatul szolgál a hagyományban bekövetkezett torzulásokra.

A vezérek szállásrendje és a törzsek

A felvidék nyugati részén Nyitra vidéke – a Vág szeredi révével és a nyitrai várral – kezdetben, mint szó volt róla, Árpád fiának, Üllőnek jutott osztályrészül.

Tizennégy éves német–magyar háborúság

907 júniusában Regensburgból, a Duna mentén indult el a hatalmas sereg, melyet az uralkodó, Gyermek Lajos Ennsburgig kísért. A hadsereg vezére Luitpold herceg, Bajorország és Karantánia kormányzója volt, mellette vonult Theotmár salzburgi érsek, a birodalom prímása, számos püspök és apát kiséretében. Amennyiben Árpád ekkor még életben volt, csallóközi nyári szállásán idejében értesülhetett a támadásról, és mozgósíthatta a nyugati országrész haderejét, így az Árpád-fiak közül Leventéét Morvaországból, Jutasét a Dunántúlról, Üllőét a Nyitra vidéki kabarokkal és több más törzsfőét.

A nyugati „békeövezet” kialakítása és a távolsági kalandozások kezdete

A bihari dukátus hadával egyidejűleg, 924-ben, úgy látszik a Nyitrán székelő Árpád-fi, Üllő vagy talán már Tevel vezetett sereget Morvaországon át Szászföldre.

Az erőviszonyok átrendeződése

A szállásnevekből úgy látszik, hogy Tormás Lél szállásváltó útját kapta meg, de udvarhelyeit nem a két végponton választotta meg, hanem egyrészt Nyitravár fedezékében, Tormos falunál, ahol a Tormos-patak kiszakad, másrészt a Vág sellyei átkelőjének keleti oldalán, Tormos faluban. (A kazár Tarmacs személynévből eredő Tormocsból itt utóbb szláv népetimológiával Tornóc helynév lett, ahhoz hasonlóan, ahogy másutt magyar népetimológiával Tormás.).

István trónjának biztosítása

István herceg ifjú feleségét feltehetően nyitrai várába vitte. Ennek emléke lehet, hogy a nyitrai hercegi udvarház mellé épített kápolnát Gizella regensburgi egyháza patrónusának, Szent Emmerámnak szentelték.

Koppány lázadása

István, aki feltehetően Nyitrán tartotta hercegi székét, apja halálakor összehívta a főket és a vitézeket Esztergomba, Koppány támadásának hírére pedig sereget gyűjtve maga is odavonult.

Térítés és az egyházszervezés elindítása

Ami a hazai bencés szerzetességet illeti, Pannonhalma mellett csak Zobor és némi megszorítással Pécsvárad tekinthető korai alapításnak. A zobori Szent Ipoly-monostort a hercegi székhellyel szomszédos volta és bajor patrocíniuma miatt Gizella korai alapításának tekinthetjük, Pécsvárad pedig – mint királyi udvarhely – kápolnáival együtt ment át Asztrik apát, a pápa megbízottja kezére, az itt alapított kolostor felszentelésére azonban a Pozsonyi Évkönyvek szerint csak 1038-ban került sor.

Trónutódlás

Az Árpádok fiági öröklése jogán a trónt István után nagybátyjának, Mihálynak a fia, Vazul örökölte volna, aki úgy látszik, hogy a nyitrai dukátust bírta, legalábbis a krónikában Nyitra az egyetlen helynév, amely Vazullal kapcsolatban felmerül.

Az Árpád-ház mellőzésétől a német hűbérig

A császárnak ez jó ürügy volt a hadjárat megindítására. 1042 nyarán betört az országba, lerombolta a magyar kézen levő Hainburg és Pozsony határvárat, majd Bretiszlav cseh seregével egyesülve, a Duna bal partján a Garamig hatolt, és itt kilenc várat – feltehetően Sasvárt, Boronát, Sárvárt, Trencsént, Bolondócot, Bányát, Galgócot, Nyitrát és Barsot – elfoglalt.

Belháború. Géza uralma

1074 februárjában Salamon megindult Géza ellen, átkelt a Tiszán, és a „kemeji részeken”, a mai Nagykunság vidékén útját állta a Nyitra felé tartó hercegnek.


A Salamon adta elővéd – 3 csapat, körülbelül 1200 ember – a Vágon átkelve Nyitra alá portyázott, de a várbeliek elűzték őket.


A pozsonyi vitézek átjárhattak Nyitrára ügyes-bajos dolgaikkal, sőt az is előfordult, hogy László kíséretével Pozsony alá lovagolt, és Salamonnal hadijelvényeit kicserélve, lovagi tornát vívott.

Szentté avatások

Ilyen módon tisztelték Magyarországon 1048 után Gellért püspököt Csanádon, valamint az István király idejében Magyarországra jött lengyel András–Zoerardot és követőjét, Benedeket. Mindkettő a zobori apátságban lett szerzetes, és a Trencsén melletti vadonságban, Szkalkán halt meg; az első önsanyargatás folytán, a második a környékbeli erdei latrok áldozataként. Mindkettőjüket a nyitrai főtemplomban temették el, és Benedek aszkétaláncának felét Géza herceg (1063-1074) mint ereklyét szerezte meg magának.


Amint Gellértet Csanádon, Andrást és Benedeket Esztergomban és Nyitrán tisztelték, ugyanúgy ünnepelhették saját püspökségeikben Gellért mártírtársait, Modeszt, Budli püspököt, ez utóbbiak szentté avatása azonban nem történhetett meg, mert a cölibátus apostolai szemében csak nőtlen püspök válhatott példaképpé. --- Kétségtelen, hogy 1083 után készült liturgikus könyveink tanújelét adják egyházi tiszteletüknek, a nyitrai püspökség Szent Emmerám-patrociníuma pedig már 1111-re Andrással és Benedekkel bővült.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

A káptalan alakulására jellemző, hogy 1083-ban Székesfehérvárt a custos tisztet még nem kanonok, hanem egy klerikusi renden levő szerzetes töltötte be, 1111-ben viszont a nyitrai káptalan már szabályosan kanonokokból és presbiterekből állt.


A székeskáptalanok kifejlesztése, valamint egy társaskáptalan alapítása Titelen, és kettőnek adományokkal való fejlesztése – Óbudán és Nyitrán – azt eredményezte, hogy a bencés művelődési központoknak mind erősebb versenytársa akadt a káptalanokban. A XI. század bencés iskoláit háttérbe szorították a káptalani iskolák az immár kollégiumi közösségben élő klerikus papság vezetése alatt, amelyekben a stúdium is szélesebb alapokra épült. 1079-ben egy veszprémi adománylevélben szereplő kanonok magister, 1111-ben pedig a nyitrai káptalan egyik tagja grammaticus címet viselt, jelezve, hogy a káptalani stúdium lépést tartott a nyugati iskoláztatással.

A keresztes hadjárat

Folkmár 12 000 főnyi serege Morvaország felől Magyarországra érve erőszakoskodni kezdett, mire Kálmán parancsára a dukátus hadai Nyitránál körülfogták, majd szétverték őket úgy, hogy aki nem hagyta ott a fogát, visszamenekült; maga Folkmár csak kevesedmagával tudott Péter seregének nyomba jutni.

Álmos kalandjai és bukása

Kálmán a császár elvonulása után tüstént bosszúálló sereget küldött Morvaország területére. Szvatopluk maga vonult a magyarok ellen, de este, lóháton ülve, egy faág kiszúrta fél szemét, és harcképtelenné válva vitték haza. Mindamellett gyógyulása után, 1109 februárjában, amikor befagytak a vizek, és senki sem számított rá, öccse, Ottó, lopva Magyarországra rontott, és Nyitra vidékén olyan pusztítást végzett, hogy a zobori apátságnak ezért kellett 1113-ban birtokairól új összeírást készítenie, magát Nyitra várát azonban nem sikerült bevennie.

Könyves Kálmán gazdaságpolitikája és jogalkotása

A dukátus központját, a nyitrai várban levő hercegi palotát, melynek függelékeként addig is állt egy kis bazilika, működött egy társaskáptalan, Kálmán egyházi célra szentelte, és 1112-1113-ban megalapította benne a nyitrai püspökséget. A püspökség alá rendelte az esztergomi egyházmegyéből kihasított Felső-Vág vidékét, amelyre egy időben a prágai püspökség is igényt formált. A nyitrai püspökség Kálmán kori alapítását is csak közvetett adatokból tudjuk megállapítani; Vak Béla uralomra jutása után senki sem büszkélkedett Kálmán jótéteményeivel, még kevésbé tartotta fenn az emlékezet kisebb alapítványait.


Perrendtartás szempontjából a leglényegesebb, hogy az alsó fokú bíróság (ispán, királybíró és billogos), valamint a király udvari bírósága mint fellebbviteli fórum közé beiktat egy közbenső bírói fórumot, tudniillik minden püspökségen évente kétszer zsinatot tartanak, ahol az ispánok és méltóságviselők együtt ítélkeznek (2.§). A tüzesvas- és forróvízpróbák helyét a püspöki székhelyekre és két társaskáptalanra (Pozsony, Nyitra) korlátozza (22.§).


Kálmán ugyanakkor nagy gondot fordított az egyházak Szent István kori birtokállományának helyreállítására. Erről tanúskodik három eredetiben fennmaradt oklevele: az első a veszprémvölgyi apácák görög alapítólevelének átirata és latin megerősítése 1109-ben, a második a zobori apátság nyitrai és trencséni vámharmadának visszaítélése 1111-ben, a harmadik az apátság birtokainak összeírása 1113-ban.

Népesség, település, termelés, árucsere

Az 1113. évi zobori összeírás a Turóci-medencében már Próna falut is említi.

Kristó Gyula

Tulajdonviszonyok

A zobori apátság javainak 1113. évi összeírásában olvashatjuk, hogy az egyik faluban az egyháznak közös földje és szőlője volt más falusiakkal (rusticis).

Kereskedelem

1183-ban III. Béla király a nyitrai vám, a nyárhídi és zobori hídvám egyharmadát a nyitrai egyháznak adományozta.


III. Béla 1183-ban három sószállító hajót adományozott a nyitrai egyháznak azzal a szabadsággal, amelyet Bizere monostorának hajói bírtak a só vásárlásában és tárolásában, s e hajókat akár Aradon, akár Szegeden fenntarthatták maguknak. III. Béla még azt is megengedte, hogy ha a nyitrai egyháznak elegendő hajója van, akkor azt, amit három alkalommal kell – nyilván az erdélyi sóbányákból – elhozniuk, egyetlen alkalommal hozzák el.


1183-ban III. Béla király a nyitrai vám, a nyárhídi és zobori hídvám egyharmadát a nyitrai egyháznak adományozta.

Város

Részletes leírást ad Idriszi Nyitráról és Kevéről is. A püspökségi székhelyek jó része megyei központ is volt, mint az Idriszi által említett [[Bács], Csanád és Nyitra; a görög tudósok említése nyilván utalás a bácsi érsekségre.


Mindenesetre a XIII. század számos városi kiváltságlevele a fehérvári polgárok, illetve vendégek (cives, illetve hospites) jogára és szabadságára hivatkozott, így 1238-ban Nagyszombat, 1248-ban Nyitra, 1271-ben Győr és Szatmár, 1277-ben Sopron privilégiuma.

Idegen etnikumok

Amiként sem Zobor környékén nem éltek csehek, sem a Dunántúlon rómaiak, sem Bihar környékén kazárok a XIII. század elején, ugyanúgy nem szabad arra gondolnunk: Gyalu környékén olyan régi időkre tehető a románok megtelepedése, hogy Anonymust ez indíthatta a románok IX. század végi itteni szerepeltetésére.

Új vonások III. Béla belpolitikájában

A jövedelem-összeírás kitér a Magyarország területén levő két érsekség és tíz püspökség, valamint a dalmáciai két érsekség jövedelmére is. Eszerint a leggazdagabbak Esztergom, Eger és Bács-Kalocsa voltak 6000, 3000, illetve 2500 márka bevétellel, míg a legszegényebbek jövedelme, a nyitrai püspöké, a zárai és a spalatói érseké, nem emelkedtek 500 márka fölé.


Szilárd szövetségesekre lelt III. Béla – egyes magyarországi egyházi vezetőkkel szemben az 1170-es években alkalmazott keménykezű politikája után – a magyarországi egyházakban. Így érthető, hogy a király maga sietett a sérelmet szenvedett egyházak megsegítésére, illetve kitüntette magát új alapításokkal. 1181-ben a zágrábi kanonokok Fehérvárott előadott panaszára visszajuttatta a zágrábi egyháznak azt a birtokot, amelyet a világi hatalom, a varasdi megyésispán tőle elfoglalt. Ugyanebben az évben úgy rendelkezett, hogy a cégényi monostor szökött jobbágyai kerüljenek vissza az egyházi fennhatóság alá. Megadományozta a nyitrai egyházat, a pannonhalmi apátságot, a templomosokat, a fehérvári kereszteseket és saját udvari papját, megerősítette a tengerfehérvári Szent János-monostor birtokait és igazságszolgáltatási kiváltságait.


Elődeinél rendszeresebben nyúlt III. Béla a királyi só-, vám- és dénáradó-jövedelmek eladományozásához, s ebben a termelőerők fejlődése, a jövedelemrendszerben mutatkozó átrendeződés tükröződik. A nyitrai egyháznak 1183-ban vámrészeket juttatott, s ezenfelül három sószállító hajót is adott.

Béla birtokvisszavételi politikája

A nyitrai káptalan 1229. évi oklevele szerint a szolgagyőri várjobbágyok Béla előtt a Hemyruh-fiúkat egy bizonyos föld ügyében perbe vonták azzal, hogy a föld a váré, míg az alperesek azt állították, hogy örökség jogán tartozik hozzájuk. Béla a nyitrai püspököt, illetve a káptalant bízta meg az ügy lezárásával, s a káptalan a magánbirtokosok 12 tanújának felsorakoztatása és vallomása alapján a várjobbágyok ellenében döntött.

Iskolaügy

1111-ben Vilmossal, a nyitrai káptalan gram­ma­ti­ku­sá­val, 1205-ben egy esztergomi iskolamesterrel (magister scolarum) talál­kozunk.

A tatárok Magyarországon

Észak- és Északnyugat-Magyar­ország várai azonban nem kerültek tatár kézre: Trencsén, Nyitra, Pozsony, Turóc, Komárom, kele­tebbre pedig Fülek és Abaúj vára elkerülte a tatár fenn­ha­tó­sá­got. E várak megvédése a hozzájuk tartozó várjobbágyok és vár­népek érdeme. Trencsén védelmét Szaniszló fia Bogomér comes]] szervezte, aki már Béla ifjú király 1228. évi bulgáriai had­já­ra­tának is résztvevője volt; a vár védői pedig szláv etni­kumú várjobbágyok (Premysl, Nosk) és várnépek (Newer, Buda, Orcirad, Raschoh, Radila, Domoszló) voltak. Folvyn Komárom várát a benne lakó udvarnokokkal és más népekkel őrizte sikeresen. Nyitra vára sok környékbelit fogadott be, megvédése a várnépek érdeme.

Sinkovics István

Kísérletek a török feltartóztatására

Újat hozott viszont az az összejövetel, amelyet Ferdinánd király megbízásából Thurzó Elek helytartó hívott össze Nyitrára 1537 végén. Ez abban tért el a korábbiaktól, hogy résztvevői, 8 vármegye küldöttei, nem panaszkodtak, nem keresték a bajok okát az uralkodóban, hanem maguk igyekeztek segíteni. Minden adózó porta után 1 forintot ajánlottak meg, és jelezték, hogy továb­biakra is hajlandók. Forgách Zsigmondot megbízták az adóbehajtás és a fizetett katonaság ellenőrzésével, az adószedők mellé vármegyénként egy-egy nemest állítottak, akik az adózók pontos összeírásáért voltak felelősek. Határozatot hoztak a kapi­tányi tisztség betöltéséról és a bíráskodásról. Bár a helytartó nem értett egyet a gyűlés néhány határozatával, a Magyar Tanács és különösen Várday főkancellár pedig mindenestől ellenezte a végzések végrehajtását, Ferdinánd végül is kisebb módo­sításokkal szentesítette a nyitrai részgyűlés határozatait.

A felső bíráskodás

A különféle bíróságok az ítéletek meghozatalában Werbőczy Hármaskönyvére és a törvényekre támaszkodtak. A Hármaskönyv a 16. században 12 kiadásban látott napvilágot, ennek több mint a fele latin; a többi magyar és horvát nyelvű. A törvényeket Mosóczy Zakariás nyitrai és Telegdi Miklós pécsi püspök nyomtatásban tette közzé (Decreta, cons­ti­tutiones et articuli regnum ... Ungarie).

Makkai László

A szerencsi országgyűlés

Júniusban elesett Trencsén, majd a Forgách püspök által személyesen védett Nyitra is.

Pázmány Péter és a klérus politikája

Az arisztokrácia soraiban a Pálffyak, Zrínyiek, Bánffyak, Nádasdyak, Forgáchok, Homonnaiak, Batthyányiak, Thurzók stb. áttérésével már úgy megritkult a protestánsok száma, s a megmaradtak (Illésházyak, Thökölyek, Perényiek) politikailag annyira háttérbe szorultak, hogy Esterházy korai katolizálása a többi nagyúr szemében már árulásnak sem, de különösebb érdemnek sem számított. Az ő nádorságával kezdődőleg az tíz országos és udvari főméltóság viselőiből meg a hét tényleges megyéspüspökből (az esztergomi érsek, valamint az egri, zágrábi, veszprémi, győri, nyitrai és váci püspök – ez utóbbiak közül az egyik egyben kalocsai érsek is) álló Magyar Tanács világi tagjai is csupa katolikusból kerültek ki.

Örökös főrendiség

Az ellenreformáció sikerei az udvari hivatalnokságba szorult klérus előtt megnyitották az utat, hogy visszaszerezze jogilag soha el sem veszített középkori rendi állását. A püspököknek immár nemcsak címük volt, hanem híveik és papjaik is, mármint a királyi területre eső esztergomi, győri, nyitrai, veszprémi, egri, zágrábi, váci, zenggi és modrusi püspököknek, míg a török, illetve erdélyi fennhatóság alatti kalocsai, csanádi, szerémi, boszniai, knini, pécsi, illetőleg váradi és erdélyi püspöki címek viselői különböző prépostságok javadalmait élvezték.

R. Várkonyi Ágnes

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Forgách szeptember 25-én feladta Érsekújvárat. Ezzel Magyarország északnyugati várrendszerének teljes lőpor- és fegyverraktára a nagyvezír kezébe került, hadjáratra elegendő muníció és élelem. Török és tatár csapatok messze vidéket végigraboltak, s több ezer foglyot szedtek össze. Nemcsak kisebb várak: Szécsény, Palánk, Buják, Komjáti, Gyarmat, Nógrád adták meg magukat, hanem két fontos vár: Nyitra és Léva tornyaira is felkerült a félhold. Alsó-Magyarország csaknem teljes védelmi rendszere a szultán kezére jutott, s az újonnan meghódított több vármegyényi területre behatoló török hatalmas éket vert a királyság nyugati és keleti része, Magyarország és Erdély közé.

Kanizsa ostroma, a zsarnócai és a szentbenedeki csata

A felső-magyarországi császári és magyar csapatok április 17-én ostrom alá fogták Nyitrát.


Közben a nagyváradi pasa, Kücsük Mehmed az Érsekújvár védelméül szolgáló Nyitra felmentésére indult, de elkésett, már május 3-án bevették a várat, a magyar és a császári haderőkkel szemben Zsarnócánál május 16-án Kücsük Mehmed csatát vesztve a harctéren maradt.


Ali budai pasa vezetésével azonban több mint 20 ezer főnyi sereg vonult Nyitra és Léva vára felmentésére, Souches generális pedig parancsot kapott: a császári csapatokkal azonnal vonuljon vissza Bécs védelmére. De a törökkel állandóan kisebb harcérintkezésben levő magyar csapatok miatt az ütközetet már nem lehetett elkerülni.

A mintegy 12 ezer főnyi császári és magyar sereg július 19-én Szentbenedeknél leverte a kétszeres túlerőben levő török hadat.

A vitézlő rend

  • 1669-ben a nyitrai várhoz tartozó mintegy 60 katona elérte ugyan, hogy Kollonich Lipót mint nyitrai várkapitány járandóságukat felerészben fizette zsolddal, felerészben pedig szabad, mindennemű szolgáltatások alól mentes telkeket osztott ki közöttük.
  • Kollonich Lipót mint nyitrai püspök és főkapitány szabad földet „méretett ki” a várbeli katonáknak, de ezekről a telkekről már 1670-ben ki akarják szorítani őket a földesurak és a városbeliek, 1674-ben pedig a német vitézek miatt tesznek panaszt: „hazainkból kiszorítanak … nemcsak magunkot, de feleségeinket, cselédeinket, még a füsttől is eltiltanak és az ott való főzéstől, sőt még a lovainkat is … istállóinkból kiverik és a magok lovait kötik beléjek … ők házainkban a hatalmaskodó gazdák”.[1]

Országos támadás, társadalmi érdekegység

Az október 7-én megtartott minisztertanácson Rákóczi támadásának felszámolására több, egymással összefüggő társadalmi, politikai és katonai intézkedést hoztak. Az ülésre Esterházy nádort és a magyar kancellárt, Mattyasovszky László nyitrai püspököt is meghívták, mert a szabadságharc mielőbbi leszerelését szolgáló udvari politika egyik bázisának a magyar rendi főméltóságokat, általában a magyar főúri réteg aulikus szárnyát tekintették.

A trencséni csata és a sárospataki országgyűlés

A trencséni csatavesztés meghiúsította a sziléziai hadjáratot, és további súlyos következményekkel járt. Révay Gáspár, Turóc vármegye adminisztrátora és Nyitra parancsnoka, augusztus 25-én feladta a várat, s több ezereskapitány és főtiszt átállt a császáriakhoz.

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

A piaristák pedig az ingyenes oktatással hódították magukhoz a nyitrai városi iskola tanulóit.

A Habsburg-abszolutizmus művelődéspolitikája

A piarista rend most lépett a rendházalapítások korába (1685: Privigye; 1698: Nyitra).

Művészetek

A tervezők és építők másutt is külföldi mesterek: a lékai templomot és a kőszegi jezsuita rendházat Pietro Orsolini, a zoborhegyi remeteséget (1690) Domenico Martinelli, az 1669-ben elkezdett és 1695-ben befejezett boldogasszonyi ferences templomot Francesco Martinelli építette.

Ember Győző

A rendszeres bizottság

Az uralkodó három tagot delegált, gróf Erdődy Ádám nyitrai püspököt, Mannagetta János György udvari tanácsost és Prileszky Pál lutheránus köznemest.

Kosáry Domokos

Ének, zene

Az Esterházy család más tagjai Pozsonyban, a cseklészi kastélyban, utóbb Tatán, Csákváron, Pápán, az Illésházyak pedig Trencsénben gondoskodtak rezidenciális zenéről. De hasonlóan jártak el a nagyrészt ugyancsak főnemesi származású katolikus főpapok is, püspöki székhelyeken, mezővárosokban. Így volt ez Nyitrán, gróf Barkóczy Ferenc püspök jóvoltából Egerben vagy például Nagyváradon, ahol gróf Forgách Pál püspök idején mint templomi karnagy Haydn testvére, Michael működött.

Képzőművészet

Több nagy kolostor és kéttornyos templom épült az úgynevezett dunai osztrák barokk építőiskolához tartozó –, név szerint pontosan nem is azonosítható – mesterek tervei nyomán. Így a pesti pálos (utóbb egyetemi) templom (1722–1742), amelyet egy időben egyedül a kivitelező Mayerhoffer Andrásnak tulajdonítottak, azután a zirci cisztercita templom (1732–1750), a kalocsai székesegyház (1735–1754), valamint a nyitrai piarista templom (1742).

H. Balázs Éva

A vármegye felszámolása. A kerületi bürokrácia.

A Kancellária kiváló tanácsosa, Ürményi József lett a nyitrai kerület biztosa, komisszáriusa, vagy ahogy hagyománykímélően nevezték: főispánja. Haladjunk sorjában a megyecsoportokból álló kerületeken, a központ, a kinevezett biztos és az alája rendelt „volt” megyék megjelölésével:

Bácskai VeraNagy Lajos

Piackörzetek és piacközpontok

A központok és vonzáskörzeteik földrajzi meghatározása és térképre vetítése alapján a vonzásterület nagysága, illetve a tiszta és tág körzetben élő népesség arányának alakulása alapján a piackörzetek következő négy típusa különböztethető meg 1828-ban:

  1. Nagy területű tiszta, és más központok körzetével csak a határterületeken érintkező, jelentéktelenebb kiterjedésű tág körzet kombinációja. Ez leginkább a Dunántúl és a Duna–Tisza köze déli részén, valamint a Felvidék északkeleti részén fordul elő. Ilyen körzete volt például Pestnek, Bajának, Zombornak, Zentának, Kanizsának, Pécsnek és Miskolcnak.
  2. Kis területű, elég élesen elhatárolódó tiszta és jelentéktelen kiterjedésű tág körzet együttese. Ilyenek elsősorban a Felvidék nyugati részén, a Vág, a Nyitra, a Garam alsó és középső folyásánál voltak: például Esztergom, Ság, Léva, Selmec, Trencsén, Bán és Oszlány körzete.
  3. Nagy területű tiszta és nagy, egymásba olvadó tág körzetek kombinációja, elsősorban az Alföld keleti peremvidékein: például Debrecen, Nagyvárad, Gyula, Szatmárnémeti és Arad körzete.
  4. Igen kis tiszta és jelentéktelen kiterjedésű, erősen egymásba olvadó, szinte áttekinthetetlenül tág körzetek. Ezek leginkább a Felvidék nyugati szélén, északi vidékein és főképp a Tisza–Maros szögében fordulnak elő. Ilyen volt többek között Nagylévárd, Szenic, Sassin, Érsekújvár, Nyitra és Oravica, Resica, Nagyszentmiklós körzete.

Piacközpontok és városi funkciók

A városok második szintjét azok a központok alkotják, amelyeknek egész vonzásterülete 50–100 ezer főre terjedt ki, tiszta körzetük népessége meghaladta a 20 ezer (a régión túlnyúló kereskedelmet folytató központoknál a 10 ezer) főnyi népességet, és piacközponti funkciójuk mellett valamilyen egyéb központi szerepkört is betöltöttek. Ezek közé sorolható a regionális és a régión túlnyúló kereskedelmi szerepkört egyaránt betöltő Eger, Vác, Nyíregyháza, Losonc, Versec, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Földvár, Körmend, Nagyszombat, Rimaszombat, Nyitra, Sátoraljaújhely, Besztercebánya, Pápa, Sassin és Nagyszeben; a csak piackörzeti központok: Eperjes, Máramarossziget, Zombor, Esztergom, Homonna, Újvidék, Bártfa, Huszt és Keszthely; valamint az elsősorban régión túlnyúló piacközponti funkciót betöltő Gyöngyös, Nagykároly, Zsolna, Csakova, Gyula, Komárom, Lugos, Kecskemét, Vágújhely, Nagyszentmiklós, Galgóc, Érsekújvár, Kézsmárk és Eszék.

Vörös Károly

A paraszti életmód: a ház

Az archaikusabb, kelet-európai belső kemencés típus elterjedésének határa ugyanis már Nyitrától keletre kezdődve, a zárt erdőterület övezetében, majd az árutermelésből legtovább kieső keleti országrészeken: a Sajó torkolatától a felső Tisza-vidéken, Szatmáron, a Szilágyságon, Bihar keleti hegyvidéken át húzódva ért le a Székelyföldig.

Katus László

Az urbanizáció meggyorsulása

Négy évtized alatt több mint megkétszereződött – Budapesten kívül – 5 dunántúli (Pécs, Szombathely, Kaposvár, Zalaegerszeg, Nagykanizsa), 5 felvidéki (Kassa, Nyitra, Losonc,Máramarossziget, Beregszász), 2 délmagyarországi (Újvidék, Temesvár) és egy erdélyi város (Sepsiszentgyörgy) lakossága.

Magyarország népeinek települési viszonyai

A szlováklakta Felvidéken a nyelvhatártól északra volt néhány magyar szórványfalu, illetve több községből álló nyelvsziget: főleg a Kisalföld északi peremén, a Nyitra és a Zsitva folyók völgyében, valamint keleten a Sajó és a Hernád folyók között. A városok lakosságának ezen a vidéken csak 15–16%-a magyar. A később elmagyarosodó városok (Kassa, Nyitra, Zólyom) 1880-ban még német és szlovák többségűek.

Siklós András

„Rendcsinálás” és megtorlás

A Nyitra megyei Galgóc községből a november 2-i fosztogatások miatt 27 embert kísértek be a nyitrai katonai fogházba.

Hajdu Tibor

Ellenforradalmi tevékenység a győzelmes hadsereg hátában

Június 2-án a Vörös Hadsereg nyugati szárnya elérte Nyitrát, a keleti mintegy 30 kilométerre megközelítette Kassát.

Lábjegyzet

  1. A nyitrai lovas és gyalog sereg a nádornak, Nyitra, 1674. szeptember 21. Országos Levéltár P 125 Esterházy Pál nádor iratai 56/5325.

Kiadvány

Csallány Dezső, Neue Ergebnisse de Awarenzeitlich Forschungen in Ostungarn (Studijné Zvesti. Nitra 16. 1968. 59–70. = Évk: MFMSz 1966–1967. 61–72)

Irodalom

A pécsváradi és zobori apátságra lásd Sörös Pongrác, A pannonhalmi Szent Benedek-rend története XII/B 11. kk., 101. kk. A nyitrai Szent Emmerám- és a zobori Szent Ipoly-patrocíniumot Gizellához kapcsolta Galla Ferenc, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I. 307; feltételezett nagymorva kori patrocínium fennmaradása (így például Váczy Péter, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján I. 223. kk.) ellen szól, hogy a moráviai Nyitra egyháza helyileg másutt feküdt, regensburgi alapítására nincs adat.

A nyitrai püspökség alapítására közvetett adat Kálmán törvénye: I. 22. § (Závodszky, A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai 186), amikor a püspökség még nem állt fenn, és PRT I. 694. (1112–1116), amikor püspöke feltűnik. Okleveleire lásd Fejérpataky, Kálmán király oklevelei és Szentpétery, Az Árpád-Házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke 42, 43, 46. sz.

A Circularia impressa szétküldése után minden egyházmegye értesült a bevallási kötelezettségről. A vagyoni és személyi összeírás adatai azt mutatták, hogy a magyar egyház a fejlesztésre sok lehetőséget adott az uralkodónak. A hiányok pótlására az évszázados gyakorlatot alkalmazták: az uralkodó nem töltötte be a kalocsai érseki, a győri és a nyitrai püspöki széket, és így 175 ezer forintot fordíthatott „fejlesztési” célokra. A nagy reform is az összeírások szorgalmazását sürgette. Megállapították, hogy az ország lakosságából 3 726 662 személy katolikus, s az egyháziak számát ehhez viszonyították: Marczali Henrik, Magyarország története II. József korában (Budapest, 1881–1888. II. 167); Thirring Gusztáv, Magyarország népessége II. József korában (Budapest, 1938. 61–62).