Odilo cluny-i apát

A Múltunk wikiből

Szent Odiló, franciául Odilo de Cluny

Auvergne, 962. - Souvigny, 1049. január 1.
a Cluny-i apátság ötödik apátja, a cluny-i reformok élharcosa
Wikipédia

Györffy György

István király egyénisége

  • Odilo cluny-i apát, a szerzetesi reformmozgalom francia vezéralakja István királyhoz intézett levelében ezt írja: „Hogy lelketekben mekkora szenvedély árad isteni vallásunk tisztelete iránt, csaknem az egész világ hirdeti, de különösen azok tettek rólatok igen bőven tanúságot, aik az Úr sírhelyéről [Jeruzsálemből] visszatértek.”[1]
  • Erre az öregkori vallásos Istvánra emlékeztek vissza öreg kortársai a nagylegenda írásakor, 1080 táján, ez az idős uralkodó szorgalmazta a vallásos társalkodást idegen egyházfőkkel, például Odilóval és a szentföldi zarándokokkal, s így a kortársak tanúságai a vallásosságba merült szent emberről igaznak fogadhatók el, de csak István öregkorára nézve.

A keresztény királyság megalapítása

A koronázást követően István – az akkori gyakorlatnak megfelelően – írásban terjesztette a pápa elé a magyar érsekség felállítását, Esztergomot jelölve ki székhelynek. Asztrik apát az írással Ravennába sietett, ahol húsvétkor II. Szilveszter, III. Ottó császár és számos főpap, valamint több nagyhírű szerzetes: Odilo cluny-i apát, Szent Romuald és Querfurti Brunó–Bonifác pereumi remeték jelenlétében összejövetelt tartott. Az Asztrik által vitt okmányt, illetve az itt kiállított levelet a pápa aláírásával szentesítette. A pápa szabad kezet, a kor nyelvén apostoli hatalmat adott István királynak a magyar egyház berendezésére és a térítésre.

Kelet-nyugati hídverés és német terjeszkedési kísérlet

Odilo cluny-i apát, a szerzetesi reformmozgalom francia vezéralakja István királyhoz intézett levelében megírta, hogy a Jeruzsálemből visszatért zarándokok beszámoltak neki István vallásos buzgalmáról.

Szentté avatások

A helyi szenttisztelet mellett a sanctus ‘szent’ és a vele ekkor még egyértelmű beatus ‘boldog’ jelzővel, akár a felsőfokú sanctissimus és beatissimus alakban is, e korban nem csupán a kanonizáltakat és a helyileg tisztelteket illették, hanem élő emberek tulajdonságjelzőjeként is használták. Odilo clunyi apát például István király vallásos buzgalmát még életében sanctissima devotio kifejezéssel illette, a tihanyi alapítólevél írója az összeírást készítő Miklós püspököt beatisimusnak írta, avagy a zárai apátnő Könyves Kálmánt 1105-ben sanctissimusnak titulálta.

Lábjegyzetek

  1. Emlékköny Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára I. 459.

Irodalom