Oláh Miklós

A Múltunk wikiből

Nicolaus Olahus

Nagyszeben, 1493. január 10. – Pozsony, 1568. január 15

román származású humanista és történész aki a Magyar Királyság területén tevékenykedett, esztergomi érsek, Hont vármegye főispánja, királyi helytartó, Németalföld régense

Wikipédia

Nicolaus Olahus
1553.
március 20. Oláh Miklós egri püspök lesz az esztergomi érsek (1568-ig).
1558
Oláh Miklós esztergomi érsek újjászervezi a nagyszombati káptalan iskoláját.
1562
szeptember 25. I. Ferdinánd helytartónak nevezi ki Oláh Miklós esztergomi érseket.

Bartha Antal

Az V–IX. századi műveltség a sztyeppen és az ősmagyarok

A XVI. század folyamán Oláh Miklós, Verancsics Antal esztergomi érsekek és Benczédi Székely Mihály említi a székelyek fára rótt, hunbeli módra használt írását.

Zimányi Vera

A jobbágytelek rendszerétől független árutermelő állattenyésztés

Az Oláh Miklós által megemlített Bíró Gáspár, akinek 10 ezer marhája legelt, nyilván nem maga által tenyésztett, hanem legfeljebb eladásra, kihajtásra összevásárolt 10 ezer ökörrel rendelkezhetett – amint erre az újabb kutatások rámutattak.

Sinkovics István

A magyarországi központi igazgatás

A helytartóság kapcsolatban maradt a Magyar Kancelláriával: Várday Pál helytartó egyúttal főkancellár is volt, ugyanígy később Oláh Miklós is. A főkancellárság azonban inkább csak címet jelentett, a hivatali tennivalókat a kancellár és az alkancellár látta el.

Szlavónia, Horvátország és Dalmácia

Oláh Miklós az ország három részre szakadása előtt azt írta történeti földrajzában, hogy a Dráva és a Száva közti terület nyugati részét magyar Szlavóniának nevezik.

Péter Katalin

A humanizmus történelemszemlélete

Ugyanakkor még itt is óriásiak a különbségek, még Magyarországon is olyan eltérő személyiségek tartoznak közéjük, mint Dudith András püspök és Oláh Miklós esztergomi érsek. Előbbi kivált az egyházból, és a vallási türelem legszebb intését fogalmazta meg. 1570 körül írja: Isten „a vallás iránti igényt olyan mélyen beleoltotta mindenkibe, hogy sem rábeszélés, sem kényszer a lélekből ki nem vetheti. ,Annak útját-módját azonban, ahogyan tiszteletét megkívánja, nem írta elő, hanem kinek-kinek belátására és szabad akaratára bízta. Következésképp aki erőszakot alkalmaz, Istennel és a természet törvényével kél háborúra”[1]. Oláh Miklós viszont, jóllehet kétségtelenül nagy figyelmet fordít a papképzés reformjára is, Erazmus rajongói közül a protestantizmus ellen legerőszakosabban fellépő magyarországi főpapok közé kerül.

A protestantizmus sorsa a három országrészben

A katolicizmus hivatalból fellépő közegei viszont most, a század közepe táján kezdenek felnőni a protestantizmus elleni küzdelem feladatához. Elsősorban Oláh Miklós esztergomi érseksége számít sokat. Ő, aki nemzetközi hírű tudósként volt sokáig Mária királyné titkára Németalföldön, most a legnagyobb határozottsággal lép fel a reformáció ellen. Egyelőre azonban az erőszakkal hiába kísérletezik. Miután az alsópapság által kezdeményezett hitújítás egyházszakadáshoz vezetett, most a hierarchia felső körei határozzák el az egyházújítás programját. A 16. század során azonban még nem érnek célt, pedig behozzák a jezsuitákat is. De egyelőre tulajdonképpen közömbös, hogy mit tesznek. Az ellenreformáció majd csak akkor vezet eredményre, amikor – az 1620-as évektől – a földesurak állnak melléje.

Iskolák

A kiváló és modern képzést nyújtó jezsuiták aztán 1561-ben települnek az Oláh Miklós érsek alapította nagyszombati rendházba.


A kísérleti stádiumáig Oláh Miklós és Báthori István kezdeményezései jutnak el. Mindketten a jezsuiták közreműködésével kívánják a felsőfokú oktatást bevezetni. A katolikus egyház történetének magyarországi mélypontján azonban ez a megoldás nem találkozik társadalmi igényekkel: az esztergomi érsek tervéből csak egy papnevelő intézet felállítása valósul meg; 10 tanulónál többet azonban nem tudnak összehozni. Mindössze öt évig működik, 1562 és 1567 között. A kolozsvári Báthori-egyetem sem teljesedik ki az összes fakultással; gyakorlatilag itt is csupán a lelkészképzés folyik valóban felsőfokon, a jezsuiták kolozsvári kollégiuma egyébként középfokú oktatást nyújt. Hétéves működés után, 1588-ban azonban, amikor az országgyűlés a jezsuita rendet kiutasítja Erdélyből, ez is megszűnt.

A felsőfokú képzés 16. századi kísérletei a maguk korában képtelenek jelentős hatást kifejteni, de egyik sem múlik el egészen nyomtalanul. Báthori szándékát majd Bethlen Gábor újítja fel, természetesen nem katolikus papok, hanem világi értelmiség nevelésének céljával. Oláh kezdeményezéséből pedig nagyon sok nehézség árán, de végül is létrejön a Pázmány Péter alapította nagyszombati egyetem, a jelenleg működő budapesti egyetemek közös őse.

A vallási ellentétek

Oláh Miklós esztergomi érsek a következő év elején egyházmegyei zsinatot hívott össze a tridenti határozatok kihirdetésére. Ekkor azonban már Miksa uralkodott, aki megakadályozta ennek megtartását. A tridenti zsinat döntéseinek tényleges közzétételére csak a győri egyházmegyében került sor, ahol az említett Draskovich volt a püspök; a zsinat határozatai Magyarországon a 16. században ezért sem hoztak változást.

1573-ban Telegdi Miklós lett az esztergomi érsekség helynöke, aki felelevenítette a század közepén már Oláh Miklós által alkalmazott módszert a protestánsokkal szemben: egyházmegyéje (Turóc, Liptó, Nyitra és Trencsén vármegye) területén, de máshol is felülvizsgálta az egyházközségeket.

R. Várkonyi Ágnes

Zrínyi programja és politikája

Magyarországon és Erdélyben Zrínyi fellépésének idején a sajátos történelmi helyzet és művelődési viszonyok következtében is – amint láttuk – az államelméleti irodalomnak figyelemreméltó hagyománya van. Ez az irodalom a három részre széttört és a törökkel élethalálharcot vívó országban a humanista történetírás, továbbá az erdélyi és a királyságbeli politika feladataihoz kapcsolódik, miként Oláh Miklós, Kovacsóczy Farkas, Szepsi Korocz György, Milotai Nyilas István, Magyari István és mások művei tanúsítják. Műfaja sokféle – a történeti elbeszélésbe iktatott fiktív beszédtől a kírálytükör-fordításokig vagy önálló művekig. Elveiben is többféle álláspont kifejezője a társadalom általános megjobbítását javasló rendi reformelmélettől a kormányzás metódusán lényegbevágó Változtatásokat kívánó, s már az abszolutista állam korszerű kívánalmait hordozó fordításokig és projektumokig. Sőt a hazai viszonyok kívánalmait még a fordítók is érzékeltetik. Már megalkották az államtudomány magyar elnevezését, és megteremtették az „országlás tudományá”-nak sajátos magyar szókincsét olyan gondolatilag is kulcsfontosságú fogalmakkal együtt, mint a közügy, a közönséges úgy, a közjó, az emberi társaság, a haza java, az ország érdeke. Zrínyi bőven merít mindebből, hazai szellemi elődei közül mégis talán Oláh Miklós, Kovacsóczy Farkas és az erdélyi abszolutizmus teoretikusai tűnnek leginkább fontosnak.

Orvosság a török áfium ellen

Zrínyi Busbequius szavait magyarítja, de az ország belső reformjáról, a török elleni szövetségről, a támadó háború szükségéről írtak előtte mások is Magyarországon és Erdélyben, miként Oláh Miklós, Báthori István, Magyari István, Esterházy Miklós és mások.

Makkai László

Életmód és életstílus

Teljes tudatában e viselet keleti eredetének, a magyar fő- és köznemesség a szittyáktól, a lengyel a szarmatáktól, azaz a vélt ősöktől eredeztette azt, s hordását az ősi vitézi hagyományokhoz való hűség jelének tekintette. E hűséggel összekapcsolódott a ragaszkodás a nemesi aranyszabadsághoz, sőt az utóbbi volt az előzőnek a legmélyebb alapja. Ezt a nemesi konzervativizmust a lengyelek szarmatizmusnak nevezik, s bár a magyaroknál külön nevet nem kapott, az „extra Hungariam non est vita” szemléletnek és a nemesi kiváltságok, a rendi államszervezet mintdenáron való megvédelmezésének az.ideológiája szintén összekapcsolódott a szittya–hun eredet büszke emlegetésével, sőt – sajátos módon – „kereszténység védőbástyája” motívummal is. Mindez meghatározta a reneszánsz korszak nemesi gondolkodását (Oláh Miklós Attilája ennek volt már érett kifejezése), s tovább élt a barokkban is.

R. Várkonyi Ágnes

A magyar diplomácia a nemzetközi elszigetelődés ellen

József császár ugyanis Keresztély Ágost szász herceget nevezte ki a magyarországi római katolikus egyház fejévé, és az aulikus magyar főurakat is mélyen sértette, hogy a nagynevű érsekek – Oláh Miklós, Pázmány Péter, Lippay György – örökébe idegen lépett.

Lábjegyzet

  1. Dudith András, Pseudo-Themistios Valens császárhoz a vallások ügyében. Kiadta Klaniczay Tibor, Janus Pannonius. Magyarországi humanisták. Budapest, 1982. 937.

Művei

Erdéllyel foglalkozó humanista írók: Oláh Miklós, Verancsics Antal, Szamosközy István.

Szlavóniáról és Horvátországról mint földrajzi-közigazgatási fogalomról: Nicolaus, Olahus, Hungaria-Athila. Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Ed. Colomannus EperjessyLadislaus Juhász (Budapest, 1938).

Irodalom

Zrínyi történetszemléletének és államfelfogásának Oláh Miklós és Zsámboki János művéig visszanyúló hagyományait opponensi véleményünkben vázoltuk.