Orczy József

A Múltunk wikiből
Tarnaörs, 1746. szeptember 20. – Gyöngyös, 1804. december 14.
az Orczy-kert továbbfejlesztője, Békés vármegye főispáni helytartója, Zemplén vármegye főispánja
Wikipédia

Heckenast Gusztáv

Vegyipar

Parádon 1782-ben egri kereskedők létesítették az első, 24 munkást foglalkoztató manufaktúrát, amely mellett – annak sikerét látva – a debrői uradalmat bérlő Orczy József báró csakhamar konkurens földesúri üzemet alapított; ez utóbbinak a jobbágyi robotmunka is rendelkezésére állt, míg az egri kereskedők csak bérmunkát vehettek igénybe.

H. Balázs Éva

A szabadkőművesség politikai színeváltozása

1788 novemberében a Délvidékre, a táborba küldi utána Pergen a titkos jelentéseket Orczy József berlini, majd Podmaniczky József londoni útjáról.

Benda Kálmán

II. Lipót politikájának ellentmondásai

Fölmentette báró Orczy Józsefet, Békés megye adminisztrátorát, a nemesi mozgalom egyik vezetőjét, s megkezdte a főispánok kicserélését.

Az elégedetlenek egymásra találása

Sándor Lipót nádor csak 1793 decemberében tudatta az uralkodóval, hogy Zemplén megye megtagadta önkéntesek felajánlását a francia háborúra. Mednyánszky helytartótanácsos azonban már november 11-én felküldte az udvarba a megye határozatát, s tudatta, hogy az iratot – amelyet Orczy József báró főispán és más „főbűnösök” a tokaji szüreten szerkesztettek – 22 másik megyének is megküldték.