Oxford

A Múltunk wikiből
város és egyben egy helyi önkormányzattal rendelkező terület 134 248 lakossal Angliában
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Official logo of Oxford

Péter Katalin

Iskolaügy

Magyarországi Miklós 1194–1196 között Oxfordban, Tamás spa­latói klerikus, a későbbi történetíró 1221-ben Bolog­ná­ban tanult.

Makkai László

Külföldi peregrináció

A Lengyel Királysághoz tartozó Elblag, Gdańsk és Toruń, valamint Königsberg főiskoláit reformátusok és evangélikusok vegyesen közel 500-an keresték fel, s ha az angliai egyetemi anyakönyvezés sajátosságai miatt 100-nál többet Oxford és Cambridge magyarországi tanítványai közül nem ismerünk is, nem járhatunk messze a valóságtól, amikor az összes európai protestáns főiskolák 17. századi magyarországi hallgatóinak számát legalább 5 ezerre becsüljük.

R. Várkonyi Ágnes

Intézmények, iskolák, nyomdák, könyvtárak

Az iskolarendszer egyetemet nélkülöző hiányosságából előny is származott: OxfordUtrechtBaselRóma vonalával körülkerítve, Európa csaknem minden szellemi központjából hoztak haza tudást.

Vallások és világnézetek

Korszakunkban az egyetlen, magyar szerző tollából származó teológiai mű, amely nemzetközi vitát váltott ki, az Examen reformationis Lutheri et sociorum ejus (Nagyszombat, 1696; Woodroffe, Oxford, 1700).

Irodalom

Minden olyan monográfia vagy tanulmánygyűjtemény, mely a 18. század második felével foglalkozik, a kontinens kulcskérdésének tartja a Habsburg – s rövidesen Habsburg-Lotharingiai – monarchia viszonyulását szomszédaihoz, terjeszkedési vagy szerzési terveit, szerepét a sokat emlegetett európai egyensúly, illetve a szövetségi rendszer átalakításában. Elég itt a legfontosabb munkákra utalni, Gershoy, Venturi, Aretin műveire, vagy az angol egyetemek, Cambridge, illetőleg Oxford újkori társadalmi-gazdasági helyzetelemzéseket nyújtó köteteire, a francia alapsorozatokra, az Histoire Générale des Civilisationsre, a megfelelő Clio kötetekre, és a nagy múltú sorozatokra, mint a Renouvin szerkesztette és Zeller írta diplomáciatörténet 18. százada. Mindezek több-kevesebb hangsúllyal osztják meg érdeklődésüket az uralkodók és néhány államférfi között; az első helyen persze Kaunitz áll.

Kiadványok