Pákozd

A Múltunk wikiből
község Fejér megyében a gárdonyi kistérségben
Wikipédia
Coa Hungary Town Pákozd
1593
november 3. Pákozdnál győzelem a török felett.
1848. szeptember 29.
A pákozdi győzelem.

Bóna István

A középső bronzkor

A legerősebb halotthamvasztásos népesség a következetesen urnákban temetkező vatyai kultúra volt. Nagyrévi alapokból továbbfejlődő Duna menti telepein virágzott az élet, egyes telepeken nagyszámú lakosság élt együtt. Pásztorcsoportjaik a történelem során első ízben népesítették be a Duna–Tisza köze homokbuckás vidékét, urnatemetőik sokfelé megtalálhatók. A mozgékony vatyai csoportok sikeresen terjeszkedtek az egész középső bronzkor idején. A hatvani kultúra katasztrófája idején megszállták a Tápió menti erődített hatvani telepeket, ezáltal szilárd határt alkottak a füzesabonyi kultúra felé. Dél felé szabad volt az útjuk. Hatalmukat rákényszerítik a Duna menti gerjeni csoportra, majd a Duna–Tisza közén egészen a Bácskáig (nagyjából a mai jugoszláv határig) nyomulnak előre, előőrseik közvetlenül a szőregi csoportig hatolnak.

A sikeres keleti és déli terjeszkedés ára dunántúli területveszteség, majd a védekezés volt. Már a középső bronzkor első harmadában a Velencei-tó–Sió–Sárvíz vonalra szorítja vissza őket a dunántúli mészbetétes edények népe. E korántsem barátságos „rokonok” elleni védekezés során építik ki a vatyai erődrendszert, a magyarországi bronzkor „Maginot-vonalát”. A budai hegyektől a Sió torkolatáig, 15–20 kilométerenként követik egymást a több részre tagolt (külső és belső vár, akropolisz), sáncokkal, árkokkal kitűnően megerősített vatyai erődtelepek (Pákozd–vár, Lovasberény, Sárbogárd–Bolondvár stb.)

Sinkovics István

A háború nyitánya

A török támadás hírére Komáromban gyülekeztek a Dunántúli Főkapitányság és a vármegyék csapatai, a birtokosok fegyvereseivel és az ausztriai lovascsapatokkal. Miután csatlakozott hozzájuk az Alsó-Magyarországi Főkapitányság területéről a várak és a vármegyék katonasága, az egész haderő mintegy 10 ezer embert tett ki. Az egyesült hadak benyomultak a török területekre, és Huszár Péter pápai kapitány csapatai elfoglalták Fehérvár külvárosát, majd Ferdinand Hardegg gróf győri várkapitány vezetésével a királyi csapatok megkezdték a vár ostromát, de nem rendelkeztek megfelelő felszereléssel. Közben a budai pasa erős csapattal megindult Fehérvár felmentésére. Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc kezdeményezésére a vár alól elvonulni készülő, de még útra nem kelt seregrészek november 3-án Pákozdnál megtámadták a török felmentő sereget, és jelentős győzelmet arattak fölötte.

Spira György

Pákozdtól Schwechatig

Az egész fejezet.

A pákozdi győzelem és következményei

A teljes cikk.

A Honvédelmi Bizottmány kormánnyá avatása

A teljes cikk.

Az újabb bécsi forradalmi felkelés és a schwechati kudarc

A teljes cikk.

A főváros feladása

Annyi idő alatt tehát, amennyi Jellačićnak szeptemberben ahhoz kellett, hogy a határtól Pákozdig hatoljon, Windisch-Grätz egészen Buda közeléig tudott előretörni, s ezzel december végére már a magyar főváros is menthetetlen helyzetbe került.

Gerillaharcok a téli hónapokban

Végtére is a dunántúli magyar sereg szeptemberben Jellačić elől szintén puskalövés nélkül vonult vissza egészen Pákozdig, a népfelkelés dunántúli szervezőinek a száma pedig szeptemberben ugyancsak kisebb volt a szükségesnél.

Irodalom