Párkány

A Múltunk wikiből

szlovákul Štúrovo, németül Gockern

város Szlovákiában a nyitrai kerület érsekújvári járásában
Wikipédia
Coat of arms of Štúrovo

Kakat Párkány része. Wikipédia

1663
augusztus 7. Török győzelem Párkánynál.
1683
október 9. A szövetségesek győzelme Párkánynál.
1850. december 16.
A PárkányPozsony vonal megnyitásával létrejön a vasúti összeköttetés Pest és Bécs között.

Bóna István

Áttekintés az őskori régészeti lelőhelyekről

A Dunántúl neolitikuma

A java neolitikumban Európa-szerte önálló csoportokra bomolva fejlődik tovább a hajdan egységes kultúra. A Dunántúlon és Nyugat-Szlovákiában alakult ki a zselizi csoport. Társadalma, települési módja nem sokat fejlődött. Félig földbe mélyített – vagy cölöpvázas – nagycsaládi házakban éltek (Győr, Almásfüzítő, Párkány, Letkés), de már feltűntek a kiscsaládi házak is. Anyagi és szellemi kultúrájukat haloványan színezte a szakálháti csoporttal, a bükki csoporttal és a Vinča-kultúrával való érintkezés. Déli típusú csőtalpas edények, több színű festett edények, az edényperemekre vésett háromszögletű bajelhárító emberarcok, állatidolok tűnnek fel telepeik anyagában. Kapcsolataik híres bizonysága a nagytétényi sír: az elhunytnak itt két saját, zselizi típusú és díszítésű edényen kívül egy bükki és egy vinčai edényben adtak úti élelmet.

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
CSEHSZLOVÁKIA
Štúrovo/Párkány X

Kristó Gyula

Kereskedelem

1157-ben ugyancsak II. Géza a kakati sóvámot, amely eddig csak az uralkodót illette meg, az esztergomi egyháznak engedte át.

Sinkovics István

Várak, kastélyok, őrházak

Főleg azokon a helyeken volt nagyobb számú török katonaság, amelyek a Magyarország felől várható támadás irányába estek. Így Budán 2325-en, Pesten 1800-an, Esztergomban és Párkányban 1902-en, Székesfehérváron 1647-en, Szolnokon 905-en, Szigetváron 560-an szolgáltak.

Esztergom megvétele és a gyurgyevói győzelem

1595 júniusának végén mintegy 60&ndsh;80 ezer fős királyi sereg élén Mansfeld generális átkelt a Dunán. Július 1-én körülzárta Esztergomot, és töretni kezdte a vár falait. A törökök a várost feladták, de a Vízivárost és a várat szívósan védték. Az ostromot különösen az átellenben levő Párkány török őrsége zavarta, míg csak Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc csapataikkal át nem keltek a Dunán, és a palánkvárat be nem vették.

R. Várkonyi Ágnes

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Mire a török hadsereg Budára érkezett, Köprülü magasra szabhatta a béke árát: 2 millió forint értékű kártérítést, Apafi fejedelemségének elismerését, Zrínyi-Újvár és több végvár lerombolását, Dalmácián át Itália felé szabad hadi és kereskedelmi utat, s melléje a Nagy Szulejmán-kori adót, évi 30 ezer aranyat követelt. Majd válaszra sem várva indult tovább, mintegy 100 ezer főnyi seregével augusztus 5-én átkelt a Dunán, s miután a tőrbe csalt Forgách Ádám bányavidéki főkapitány Párkánynál súlyos vereséget szenvedve hiába próbálta meg feltartóztatni, augusztus 16-án körülzárta Érsekújvár várát. Köprülü művészi fokon játszik a magyar politika húrjain: elűzi a katolikusokat, a protestánsoknak újabb védelmet ígér, a jobbágyokat földesuraik ellen biztatja. A határ menti vármegyékben egyre hangosabb a meghódolást javaslók tábora, s máris több hajdú állott török zsoldba.

Érsekújvárt eközben a párkányi csatában már alaposan megtizedelt, kivérzett őrsége derekasan védte, és több gyilkos ostromot visszavert.

Kanizsa ostroma, a zsarnócai és a szentbenedeki csata

A mintegy 12 ezer főnyi császári és magyar sereg július 19-én Szentbenedeknél leverte a kétszeres túlerőben levő török hadat. A kora reggeltől késő délutánig tartó kemény küzdelemben a magyar és császári csapatok nagyszerűen együttműködtek. A magyar lovasság remek felderítő harc után kitartóan küzdött, s amikor a jobbszárny vezetője, Koháry István elesett, heves ellentámadással a sáncig üldözte a janicsárokat. Ali pasa s mintegy ezer török maradt a csatatéren, és segélycsapatai nagy része is elveszett. A győztesek tekintélyes zsákmányt ejtettek, 1200 rakott szekeret, 11 nagy ágyút, sok tarackot. A győzelemittas Souches generális ellenállás nélkül vonult Párkányhoz, és felégette a dunai hidat, a török egyik legfontosabb átkelőjét.

A vasvári béke

I. Lipót Habsburg császár és magyar király látszólag előnyösebb békét kötött, mint amilyet korábban Köprülü felajánlott: fel sem merült már, hogy évi adót kellene fizetnie. Evlia Cselebi szerint azonban a Próféta csapatai között és a helyőrségeken kihirdetett békeszövegek több előnyt tartalmaztak török részre. Párkány és Érsekújvár, továbbá Pest és Hatvan között új várakat építhet a szultán.

Bécs felmentésétől a párkányi győzelemig

A teljes cikk.

Buda visszavívása

Rabatta Rudolf gróf, az Abele Kristóf báró után bécsi főhadbiztossá kinevezett tábornok 1686 tavaszán hatalmas készleteket gyűjtött össze. Az érsekújvári, komáromi, lévai, pozsonyi, kőszegi és az ausztriai élelmiszerraktárakban példátlan mennyiségű gabona, liszt, kétszersült volt felhalmozva, s a folyamatos szállítást szerződések, 500 hajó, több ezer szekér és a Duna menti vármegyék rakodásra, hajó-visszavontatásra kirendelt jobbágytömegei biztosították. Még senki nem tudta, hogy hol vetik majd be, de már ugyancsak páratlan mennyiségű tüzérségi és ostromszer gyűlt össze: 225 ágyú, 10 ezer mázsa lőpor, 54 ezernél több kartács. S ha az udvarban még 1686 májusában is legfeljebb Székesfehérvár falaira szánták mindezt, Lotharingiai Károly herceg határozottan és következetesen Buda ostromát követelte. A hadsereg már Esztergom és Párkány környékén gyülekezett, de még mindig a hadműveleti terveken folyt a vita.

Lipót császár 1686. június elején adott végre parancsot Buda ostromára.

Spira György

Komárom felmentése és Pest visszafoglalása

Így pedig az ellenség csakugyan nem úszta meg súlyos vereség nélkül: mi több a Vác falai között kifejlődött véres utcai harcok során maga Götz is halálos sebet kapott –, a császáriak legtöbbje azonban elmenekülhetett Párkány felé, s ezért az ellenség megsemmisítésének a terve ez alkalommal is füstbe ment.

Hajdu Tibor

Stromfeld haditerve. Az északi hadjárat első sikerei.

Június 1-én az I. dandár, amely aránylag kis erővel két irányban támadott, mindkét arcvonalon nagy sikert ért el: a párkányi hídon át segítségül jövő esztergomi munkások, bányászok és karhatalmi századok támogatásával elfoglalta Párkányt; egy merészen előretolt zászlóalja pedig rövid harc után rajtaütésszerűen megszállta Lévát.