Pécsvárad

A Múltunk wikiből

németül Fünfkirchenwardein, horvátul Pečvar

város Baranya megyében
Wikipédia
HUN Pécsvárad COA.jpg
1038
A pécsváradi apátság felszentelése.
1125 körül
Álmos herceg sikertelen kísérletet tesz a hatalom megszerzésére, majd Bizáncba menekül, és Macedóniában telepedik le. Fiát, Bélát a pécsváradi monostorban rejtegetik.

Györffy György

Központosító belpolitika

Kezdetben – bizonyára az első nagyfejedelmek példáját követve – a Duna jobb partján választotta meg téli-nyári szállásváltó útját, a pécsváradi (décsédi) téli udvarhelytől Győr vidékéig, ahol Pannonhalmán sejthetünk egy korai fejedelmi udvarhelyet.

Térítés és az egyházszervezés elindítása

  • Az egyik első alapítás lehetett az Árpádok családi központjában, Kalocsán létesített püspökség, amelyet István király diplomatája, Asztrik–Anasztáz apát nyer el, aki eladdig a királyi udvarhelyből egyházi célra szentelt Pécsváradon székelt.
  • Ami a hazai bencés szerzetességet illeti, Pannonhalma mellett csak Zobor és némi megszorítással Pécsvárad tekinthető korai alapításnak. A zobori Szent Ipoly-monostort a hercegi székhellyel szomszédos volta és bajor patrocíniuma miatt Gizella korai alapításának tekinthetjük, Pécsvárad pedig – mint királyi udvarhely – kápolnáival együtt ment át Asztrik apát, a pápa megbízottja kezére, az itt alapított kolostor felszentelésére azonban a Pozsonyi Évkönyvek szerint csak 1038-ban került sor.

Vármegye, vár, város

Számos olyan várnépi falut ismerünk, amelyben nem tudunk várjobbágy lakosságról, és így valószínű, hogy a várjobbágy–várnép arány közelebb állt ahhoz az 1:4,5 arányhoz, amit a pécsváradi vitézek és szolgáló népek XI. századi viszonya, és ahhoz az 1:4 arányhoz, amit a székely lófők és közszékelyek száma az újkor elején mutat.

Szellemi művelődés

Legkorábbi kolostoraink nem maradtak meg eredeti formájukban, csupán a pannonhalmi és pécsváradi apátság altemploma árulkodik eredeti alakjáról és méretéről.

Helyreállítás és továbbfejlesztés

Rád (Rado) nádor, aki alighanem azonos a sváb [[Vecelin fiával, Radival, 1057-ben a pécsi püspök és a pécsváradi apát javára rendelkezett, 1061-ben pedig a német Győr fia, Ata (Otho) comes, a későbbi nádor tett adományt a maga alapította zselicszentjakabi monostor részére.

Az egyház átszervezése, egyházi művelődés

  • Ahány monostorról régi adatunk van, mind megemlékezik László adományáról, még a minden apátság között leggazdagabb pécsváradinak is adott 4 falut.
  • A pécsváradi apátság István király nevére hamisított birtokösszeírása ez időben nyerte el mai lényeges tartalmát: a három adományozó, Szent István, Domoszló herceg és László király birtokainak sematikus körülírását, és ekkortájt kerülhetett hozzá az ingóságok jegyzéke, amely egyebek mellett 34 könyvet, köztük 6 misszálét és 4 zsoltároskönyvet sorol fel.

Népesség, település, termelés, árucsere

Az ispáni várak mellett hasonló városképző szerepe a nagyobb királyi egyházaknak volt. A somogyvári apátság és az aradi prépostság egyenesen a várba települt; Pannonhalma, Pécsvárad, Szekszárd stb. mellett egy-egy suburbium országos vásár színhelyévé vált, melyet a védőszent ünnepén tartottak.

Várnép, udvarnok, szabados és örökös szolga

A dömösi típushoz közel álló képet csak a pécsváradi apátság mutat, amennyire ez a meghamisított XI. század végi összeírásból kivehető. Itt ugyanis a rab szántók a szolganépnek csupán 4%-át tették ki, szemben a tihanyi 43%-kal. A gabonabeszolgáltatókat azon 45%-ot kitevő „ministerek” között kell keresnünk, akiket szekéradásra is köteleztek. Minthogy Pécsvárad ugyanolyan alapítás volt, mint Dömös, azaz működő udvari szervezet átengedése egyházi célra, a különbség gyökere nyilván az alapítás módjában rejlik. Udvari szervezet átengedésekor az egyház sok félszabad termelő udvarnokhoz jutott, míg előzmény nélküli új alapítás esetén az egyházat lehetőleg a nagybirtok üzemében rab szántókkal látták el. Erre a korai időben maga az egyház is törekedett, mert az ő ekéjével szántóktól nagyobb terményjáradékot kapott, mint a félszabad termelőktől, ugyanakkor a félszabadok szolgává süllyesztése és terheik emelése szökésekhez vezetett. A zselicszentjakabi apátság esetében, amelyet egy nagybirtokos királyi adományba nyert népekből alapított (1061), az önállóan termelő miniszteriálisok körülbelül a dupláját teszik ki a földesúri ekével dolgozóknak: 38%–18%, Pannonhalmán viszont az arány kiegyenlített: az egész szolganépség 23%-a önállóan termelő szolga, 25%-a földesúri ekével dolgozó rab cseléd. Minthogy a fejlődés iránya a XI–XII. század folyamán egyrészt a rab szántók ekével való ellátására és földre ültetése volt, másrészt – mint Tihany esetében láttuk – a rabszántó-üzem udvarnokokkal való kiegészítése, valószínűbb, hogy Pannonhalma eredetileg tihanyi típusú üzem volt, semmint pécsváradi típusú udvarnokgazdaság.

Ami a bakonybéli uradalmat illeti, itt két körülhatárolt falura korlátozódott a rabtartó üzem, viszont 15 faluban elszórtan éltek agrár szolgáltatók, akik földközösségben voltak más királyi népekkel, de számukat és így e kettő arányát nem ismerjük. A bakonybéli összeírásból tudjuk meg, hogy az egyházi nagybirtok legmagasabb szolgáló népei, nem tekintve a szabad vitézeket, a lovasok (equites) voltak, akiket a pécsváradi uradalomban „lóval szolgáló minister”-nek neveztek. Ők nem nomád lótenyésztők, hanem mezőgazdasági termelők voltak, mert agrárrobot is hárult rájuk: évi 9 napi szántás, továbbá aratás, behordás, cséplés, szállítás a malomba és onnan a monostorba. Mint „septimanarius”-ok hetes szolgálatban kötelezve voltak legeltetésre is, és ha kár esett az állatban, sajátjukból térítették meg. Önálló gazdaságukat ugyanakkor terménybeadás nem terhelte. Számarányuk a tihanyi uradalomban 14%, a pécsváradi szolgáló népek között 17%; viszonylag magas ez az arány a százdi uradalom törzsállományában, mely eredetileg hercegi birtok volt: 21%, viszont látszólag alacsony a Szentjobbi uradalomban: 5%. Itt lovasok (equites) mellett „lóval szolgáló szabadosok” (libertini cum equis servientes)[1] néven is említik őket; a libertinus a „hetes” szolgálatú félszabadok nevévé a XII. század közepén vált. Viszonylagos szabadságuk nem jelentett szabad költözést, csupán annyit, hogy bárhonnan nősülhettek, és leányaikat bárhová adhatták férjhez.

A félszabad termelő „ministerek” alacsonyabb rétege volt a terménybeszolgáltatásra kötelezett „tributarius”. Prototípusa a dömösi uradalomban megismert kenyéradó (udvarnok) volt, a zselicszentjakabi uradalomban megfelelője a tributarii ministri, akinek szolgáltatása évente egy élőáldozat (tinó), 10 köböl búza, 10 köböl sör, lova és szekere pedig „az apát hatalmában van”, tehát szükség szerint használhatja fuvarra. Ennek felel meg a pécsváradi uradalomban a nagyszámú „lóval és szekérrel szolgáló minister”.[2]

Egyházi nagybirtokon a két fő élelemkiegészítő szolgáló nép a halász és a szőlőtermelő. Négy uradalomban (Pannonhalma, Pécsvárad, Tihany, és Szentjobb) a szolgáló népek között a halászok számaránya 5–7% között mozgott, a szőlőművelőké pedig 10–15% között. Helyzetük nagyjából megfelelt az udvari birtokon szolgálóknak.

Kristó Gyula

Idegen etnikumok

Korán megülhették a latinok a Pécsvárad részét képező Olaszfalvát.

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név kolostor
Pécsvárad X

II. István

Ez a gyakorlatilag teljes külpolitikai elszigeteltség, II. István uralma belső nagyúri bázisának kezdődő bomlása bírhatták rá Álmost és híveit, hogy 1125 táján megmozduljanak, s lépéseket tegyenek a hatalom megszerzésére. A dömösi kolostorban tartózkodó Álmos azonban rosszul választotta meg az időpontot, bizonnyal aláértékelte II. István és tábora erejét. A király és köre lecsapott a szervezkedőkre. Álmos — mint egy forrásunk írja — a haláltól való félelmében menekült II. István kegyetlensége elől Bizáncba, ahová számos híve követte. Álmos fia, a vak kisgyermek, Béla nem jutott el Bizáncba, éveken át Magyarországon, a pécsváradi monostorban rejtegették titokban.

Írásbeliség

A pécsváradi oklevél szerint I. István gazdagon meg­a­do­má­nyozta a monostort könyvekkel. Tekintettel arra, hogy az alapítólevél jelen­legi for­májában 1220 körüli szöveget őriz, jogosult feltenni, hogy a könyvlista is az apát­ság akkori állományára vet fényt. A pécsváradi kolostor könyveinek sorában egy kétkötetes teljes bibliát, bibliamagyarázatot, Szent Benedek-regulákat, egyházi beszéd­gyűjteményt, misekönyveket, zsoltároskönyveket s egyházi szertartásokkal kap­csolatos egyéb kódexeket találunk.

Stílusirányzatok

Az egymással szoros kap­csolatot tartó észak-itáliai és délnémet területek művészi hatása mutatkozik meg a falképfestészet magyar­országi jelentkezésében, amelynek legkorábbi emléke a feldebrői altemplom freskódísze és a pécsváradi templom szen­té­lyé­nek fres­kó­tö­re­déke.

Makkai László

Magyarok az erdők és a vizek oltalmában

De mélyen benn a török megszállta területen, Mohácstól délre, tehát a tömeges rác település közepette 1657-ben a pécsváradi apát birtokait összeíró magyar biztos a keresett 58 falu közül 44-et meg is talált, s ezek közül 19-ben magyarok, egyben magyarok és horvátok, egyben csak horvátok, 8-ban pedig rácok laktak – ez utóbbiak közül 5 a 16. században még magyar volt. Még ha feltesszük is, hogy az etnikailag meg nem határozott további 14 falut mind délszlávok lakták, a magyarságában leginkább megfogyatkozott dunántúli tájra, a Dráva-Duna szögére akkor is fele-fele arány látszik általánosíthatónak.

Lábjegyzetek

  1. Simon M., Supplementum ad dissertationem ... Georgii Pray de extra s. Stephani. Vacii, 1797. 95–96.
  2. TBM 16. 1964. 53.

Irodalom