Paks

A Múltunk wikiből

Lásd még: Kömlőd Komárom megyében.

németül Paksch

város Tolna megyében, a paksi járás központja
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.

Ma már Dunakömlőd része a valaha a Duna túlsó partján fekvő Imsód (Imsós). Dunai Szigetek

1791. július
A korcsmáltatási jog megszorítása miatt a Fejér megyei Móron és a Tolna megyei Pakson jobbágymegmozdulás tör ki.

Sinkovics István

Ipar és kereskedelem

A török a külkereskedelmi utak mentén több helyen vámot állított fel: Budán, Pesten, Vácon, Esztergomban, Székesfehérvárott, Pakson, Bátaszéken, Mohácson, Pécsett, Kálmáncsán stb.

Makkai László

A Dunántúl etnikai átalakulása

A Buda alatt létesített Érd, Ercsi, Adony és Pentele palánkjaihoz még magyar települések csatlakoztak, de Dunaföldvár, Paks, Fadd, Tolna, Szék, Mohács, Baranyavár, a Duna-vonaltól befelé pedig Pécs, Simontornya, Törökkoppány, Szekszárd, Ozora, Dombóvár, Döbrököz, Kaposvár, Sásd, Szentlőrinc, Mecseknádasd várainak, illetve palánkjainak külvárosaiban már vegyesen éltek magyarok s görögkeleti vagy katolikus rácok, amire az Alföldön csak a legritkább esetben került sor.

Wellmann Imre

II. József nagyszabású telepítései

Dunakömlődre költöztetett svábok esetében például a kincstár befektetése 396, belföldiek, így nem öröklő német fiúk földhöz juttatásakor viszont mindössze 63 forintra rúgott családonként. S a két összeg közti különbséget még növeli, hogy – ami a hazaiakat illetően alig fordult elő – a betelepítettekre fordított összegek nem csekély része, tudniillik ami belőle a véglegesen meg nem gyökerezetteknek jutott, kárba veszett.

R. Várkonyi Ágnes

Politikai válság és országgyűlés Szécsényben

Rákóczi, mivel csakis az ország egészének birtokában, Erdély tényleges uraként vélte sikerrel megvalósíthatónak a belső válságot felszámoló reformokat, két hadműveletet indított el. Az egyik eredménnyel járt: Forgách Simon elfoglalta Medgyest, s ezzel Szeben, Fogaras és Brassó kivételével egész Erdély Rákóczi birtokába került. A másik balul végződött: Károlyi 1705. március 31-én Kilitinél csatát vesztett, a kurucok ismét kiszorultak a Dunántúlról, s az ellenség megsemmisítette a Rákóczi dunántúli hadjáratának megindítására szolgáló, Imsód és Kömlőd között Bottyán János vezetésével készült hajóhidat és védősáncrendszert is.

Benda Kálmán

A polgári reformerek kiábrándulása a köznemesi mozgalomból

A bormérési jog megszüntetése 1791 júliusában a Fejér megyei Móron és a Tolna megyei Pakson már komoly megmozdulásokra vezetett; mindkét megye katonaságot kért a parasztok ellen.

Mérei Gyula

A szállítás és közlekedés

Baja, Apatin, Futak, Dunaföldvár, Paks révjei voltak a környékbeli uradalmak árugabonájának gyűjtő és egyben továbbító gócai a Dunán fölfelé.

Bácskai VeraNagy Lajos

Piackörzetek és piacközpontok

Néhány központ – mint például Kisszeben, Paks, Verbó, Szentendre, Korpona, Kalocsa – ellenben éppen viszonylag fejlett kézműiparával vonzotta vidéke népességét.

Piacközpontok és városi funkciók

Paksot és Tolnát dunai réve és árutovábbító funkciója tette fontossá.

Hanák Péter

Az osztályharc fellendülése. Az 1904. évi vasutassztrájk.

A mozgalom másik jellemző vonása, hogy a főváros mellett számos vidéki – éspedig jó néhány iparilag elmaradottabb – városra (Pápa, Veszprém, Paks, Zombor) is kiterjedt.

Irodalom

Ptolemaiosznak a 4. századi, Germania Magnát ábrázoló térképlapján a Tisza még a Rétköz nyírségi peremén folyik; az 5. számú raetiai, noricumi, pannoniai és illyriai lapon

  1. a Marcal a mai Marcaltő környékén csatlakozik a Rábához;
  2. a Sió-Sárvíz összefolyása Cece-Simontornya vidékén van;
  3. a paksi Duna-kanyarulat (Imsós) íve a mainál jóval nagyobb;

A szervezetten betelepítettek nagy részéről készültek ugyan jegyzékek, ám nem tudjuk: hányan vertek itt végképp gyökeret közülük; erről csak a Bácskában és Dunakömlődről vannak megközelítő adataink (Schilling Roger, Dunakömlőd és Németkér telepítés- és népiségtörténete, Budapest, 1933).

Kiadvány

Schmidt János, Szenicei Bárány György, a nagy pietista sárszentlőrinci lelkész és tolna-baranya-somogyi evangélikus egyházmegye megszervezőjének és első esperesének élete és munkássága, 1682–1757 (Paks, 1940)