Pancsova

A Múltunk wikiből

szerbül Панчево, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova

város Szerbiában, a Vajdaságban
Wikipédia
Pancevo-coat of arms.jpg
1849. május 10.
Prágában a császáriak felszámolják a baloldal forradalmi szervezkedését.
Perczel elfoglalja Pancsovát.

Bóna István

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
JUGOSZLÁVIA
Pančevo/Pancsova X

Spira György

Jellačić betörése

Jellačić mintegy 34 ezer főnyi sereg élén indította meg dunántúli hadjáratát. Főerői, amelyeket személyesen vezényelt, Varasd felől Nagykanizsa irányában nyomultak előre, a jobbszárnyát alkotó tartalékhadtest pedig, amelynek az élén Karl Roth tábornok, pancsovai dandárparancsnok állott, s amely tíz nappal később Sztáránál kelt át a Dráván, Pécs felé menetelt.

Győzelmek a mellékhadszíntereken

A titeli fennsík meghódításáról azonban Perczel már kénytelen volt lemondani, mert Debrecenből közben olyan utasítást kapott, hogy vonuljon a Temesközbe, s a szintén oda tartó Bemmel együtt ezt az országrészt is tisztítsa meg az ellenségtől. Április 21-én tehát átkelt a Tisza bal partjára, s a 24-i basahídi ütközetben legfőbb támaszpontjuk, Nagybecskerek feladására kényszerítette a szerb felkelőhad főerőit, majd május 7-én a jarkovácuzdini ütközetben immár teljesen szétszórta őket, s így két nappal később Pancsovát is hatalmába keríthette.

Katus László

A magyarországi németek

A délvidéki német városokban (Versec, Pancsova) alakultak ugyan helyi jellegű német politikai szervezetek és lapok, amelyek főleg a nyelvi magyarosítás ellen vették fel a küzdelmet, de ezek a kezdeményezések sehol sem nőttek ki a lokális keretekből.

Galántai József

A háború és a politikai ellenzék

A szerb lakosság – különösen az értelmiség – hangulatát viszont jól tükrözi a belügyminiszter augusztus végi beszámolója: „A szerb királyság külpolitikai viszonyai erősen megnövelték a Pancsova és környékbeli lakosság nemzeti önérzetét. A város szerb lakossága… intelligenciájával és sajtójával az élen egyetlen cél következetes szolgálatában áll, és ez az: ápolni a nemzeti önérzetet, a szerb királyságban élő fajtestvérekhez tartozásuk tudatát…”[1]

Lábjegyzet

  1. Magyar minisztertanácsi jegyzőkönyvek az első világháború korából 1914–1918. Összeállította Iványi Emma (továbbiakban: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek). Budapest, 1960. 86–87.

Kiadvány

Bălcescu Ion Ghicához, Pancsova, 1849. május 12. (Bălcescu Miklós válogatott írásai (továbbiakban: BMVI) Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta I. Tóth Zoltán. Budapest, 1950. 178.