Pauler Gyula

A Múltunk wikiből
Zágráb, 1481. május 11. – Badacsonytomaj, 1903. július 6.
történetíró, országos főlevéltárnok
Wikipédia
Pauler Gyula

Előszó (I. kötet)

Kötetünk két értelemben véve is mérföldkő. Összegzi az ismereteket, mindazokét, akik a tárgyalt korszak kutatásában fáradoztak, akiknek munkásságáról — Pauler Gyulától Molnár Erikig — tisztelettel emlékezünk meg.

Györffy György

László törvényhozása

Szent László II. törvénykönyve azzal indul, hogy az ország nagyjai Pannonhalmán összejöttek a gonoszok törekvéseinek meggátlására és a nemzet ügyének előmozdítására. A felsorolt 18 cikk első és második része közötti ellentmondásra már Pauler Gyula rámutatott: a 2. cikk a lopáson kapott szolgát orra levágására, a 12. cikk pedig a lopáson kapott szolgát akasztásra ítéli. Megjegyzendő, hogy a szabad állapotú tolvaj büntetése mind az 1., mind a 12. pont szerint akasztás volt, tehát a tolvaj szolga büntetésének szigorítása mögött az állott, hogy a szabadok követelték, hogy a szolgák se ússzák meg orrlevágással, hanem ugyanúgy bűnhődjenek, mint ők. A kettéválasztást tartalmi ismétlődés és terminológiai eltérés is valószínűsíti. Az 1–5. és 12–14. cikk hasonló tolvajlási ügyekről, a 7. és 15–17. cikk kereskedelemmel kapcsolatos ügyekről intézkedik. Eltérő szóhasználat mutatkozik például a 3–8. cikk pensa és a 11. cikk bizantius pénzmegjelölése között. A kettő tudniillik ugyanaz, de a krónikában is említett bizantius elnevezés csak Szent László pénzügyi reformja után jöhetett divatba. A 11. cikkben említett forum ‘vásár’ szó is szembeállítható a 7. cikk mercatum szavával. Mindez megengedi a feltevést, hogy a pannonhalmi határozatok eredetileg csak tíz cikkre terjedtek, s a folytatólag írt nyolc cikket csak egy következő törvénykezésen határozták, és ekkor vagy utóbb másolták hozzá.

Vörös Károly

A társadalomtudományok

A nyugat-európai pozitivizmus haladó mozzanataitól elhatárolódó, a részletadatok pontos tisztázásában felmerülő sajátos hazai „pozitivizmus” legjellegzetesebb képviselője az Árpád-kort kutató Pauler Gyula.

Művei

Irodalom

Az Elmélkedés (Egyetemi Könyvtár Kézirattára Kaprinay-gyűjtemény XXXIII) keletkezési időpontjáról a történeti irodalomban eltérőek a vélemények: Pauler először Zrínyi Miklósnak tulajdonította (Századok 1874), majd a Staatsarchiv Hungarica anyagában Lessenyei Nagy Ferenc második vallomása alapján Nádasdynak: vesd össze Pauler Gyula, Wesselényi nádor és társainak összeesküvése, 1664–1671. I. (Budapest, 1876).