Pavia

A Múltunk wikiből
város az olaszországi Lombardia régióban
Wikipédia
Pavia-Stemma.png
924
tavasz: I. Berengár császár felkérésére Szalárd vezérletével magyar had nyomul Pavia ellen, ahol Rudolf ellenkirályt megkoronázták. A kalandozók Pavia városát felégetik, majd Burgundiában és Dél-Franciaországban pusztítanak.
1160
február 11. Magyar követek is részt vesznek a paviai zsinaton, ahol IV. Viktort ismerik el pápának.

Bóna István

A hunok

452 tavaszán Attila és seregei Pannonián keresztülvonulva nagyobb harcok nélkül haladtak át a Juli-Alpok Aëtiustól alig védett hegyszorosain. Három hónapos kemény ostrommal bevették és lerombolták a még soha el nem foglalt Aquileiát, majd folytatták útjukat Concordia (Portogruaro) – Altinum (Altino) – Patavium (Padova) – Vicentia (Vicenza) – Verona – Brixia (Brescia) – Berganum (Bergamo) – Mediolanum (Milánó) városain át Ticinumig (Pavia).

Györffy György

Pannonia és Morvaország elfoglalása

A magyar sereg Aquileánál kiérve Lombardiába először a Pótól északra fekvő síkságon át, Milánóig és Paviáig, |Berengár fővárosáig nyomult előre, és amikor |Berengár nagyobb számú, tarka nemzetiségű serege összeállt, visszavonultak a Brenta folyó keleti partjára.

A nyugati „békeövezet” kialakítása és a távolsági kalandozások kezdete

921-ben Árpád fia Tarhos és Bogát harka(?) jelent meg seregével Veronában, akkortájt, amikor |Berengár – 915 óta megkoronázott császár – ellen hűbérurai összeesküvést szőttek, és Rudolf burgundiai királyt akarták behívni ellene. A két magyar vezér, kiket Liudprand rexnek titulál, és |Berengár legjobb barátainak (amicissimi) mond, bizonyára nem először fordult meg Itáliában a barátsági szerződés megújítására. |Berengár hozzájuk folyamodott segítségért, és a Veronába érkező sereget a Bresciában tanácskozó főurakra küldte. Ulrik palotagróf elesett, Alberik ivreiai őrgróf álruhát véve esett magyar fogságba, és vazallusa kastélyához vitette magát, ahol közemberi váltságdíjon váltották ki, Gilbert bergamói grófot viszont a magyarok kiszolgáltatták |Berengárnak. |Berengár ezt követően a magyarokat a bizánci uralom ellen fellázadt és a capuai hercegséghez csatlakozott Dél-Itáliába küldte, melynek Bizánchoz való visszabocsátása érdekében I. Romanosz császár hiába küldött követséget Landulf capuai herceghez. 922. február elején lovashad jelent meg Apuliában, és a nép nyilakat vélt látni a levegőégen.

Eközben Rudolf bevonult Paviába, és királlyá koronáztatta magát.


A Veronába visszaszorított |Berengár újból magyar katonai támogatást kért. 924 márciusában megérkezett a Szalárd vezette had (Szalárd a hasonló nevű bihari falu fekvéséből ítélve a Biharban lakó székelyek vezére lehetett). A vitézek Pavia alá vonultak, s mivel kőfalait bevenni nem tudták, tüzes nyilakkal felgyújtották a várost. A porrá égett város lakói állítólag 8 véka, parázs alól kikapart ezüsttel vásárolták meg a magyar sereg elvonulását.

Az utolsó nyugati hadjáratok és az augsburgi csata

Ottó – hercegek és püspökök kíséretében – nyár végén indult el, és 951. szeptember 23-án ostrom nélkül bevonult Paviába, ahol feleségül vette Lothár özvegyét, és Itália királyává kiáltatta ki magát. II. Berengár elmenekült, Ottó pedig Kelet-Lombardiát Aquileával és Veronával együtt Henrik bajor herceg uralma alá rendelte. A kortárs, de távol élő Widukind Henrikről ezt írta: „elfoglalta Aquileát, a magyarokat kétszer legyőzte, a Ticinót átúsztatta és nagy zsákmányt szerezve sértetlenül tért haza.”[1] Flodoard elmondja, hogy a Franciaországban pusztító magyar sereg 951-ben Itálián át tért haza, nyilván ősszel, amikor Paviában már Ottó székelt.

Az augsburgi csata vélt és valós jelentősége

Mindehhez hozzájárult az is, hogy Ottó királyt személyi és családi törekvései más célok felé vonzották. 951-ben, az olasz királyi cím megszerzésekor Paviából követséget küldött Rómába II. Agapit pápához, hogy a császári koronát elnyerje.

A nyugati térítés kezdete

Ottó 972 nyarán kelt át az Alpokon Paviából Sankt Gallenbe. Paviából elindulva követséget menesztett Lengyelországba és meghívta Meskó lengyel fejedelmet a húsvétkor Quedlinburgban tartandó gyűlésre, amelyet a keresztény hatalmak találkozójának szemelt ki.

Kristó Gyula

Bel- és külpolitikai nehézségek II. Géza uralkodásának utolsó éveiben

Az egyházszakadás megszüntetésére Frigyes 1160 februárjában Paviában zsinatot hívott össze, s az ott részt vevő egyházi méltóságok Octaviant ismerték el pápának IV. Viktor néven. A német és olasz területeken kívül csak Dánia, Cseh- és Lengyelország támogatták a pápa politikáját. II. Géza király követei is részt vettek a paviai zsinaton, ami már önmagában is a magyar-német viszony szorosságára mutat. Valószínű, hogy a magyar követek ekkor még hajlottak IV. Viktor elismerésére.

Stílusirányzatok

A pécsi műhely ugyanúgy felső-itáliai, közelebbről talán paviai minták alapján dolgozott, mint azon kőfaragványok alkotói, amelyek Bácsról, Szegedről, Halmágyról, a gyulafehérvári második székesegyház egyik ornamentális készletéből, továbbá Vésztőről és Pusztaszerről ismertek, s amelyek a lombardiai eredetű díszítőstílus egyidejű, széles körű elterjedése mellett tanúskodnak.

Lábjegyzet

  1. Gombos, III. 2663.