Perejaszlavec

A Múltunk wikiből

Györffy György

Az erőviszonyok átrendeződése

Amíg 955-ig az északkeleti, mohamedán kereskedelmi útnak volt a legnagyobb jelentősége, 965-ben, a Kazár Birodalom bukásával ez az út elvesztette jelentőségét, és a Duna-deltánál fekvő Perejaszlavec lett a kelet-európai kereskedelem gócpontja.

A külpolitika átfordulása

  • Mohamedán kereskedők csak a besenyő törzsfők jóvoltából juthattak el Magyarországra, de Kijevbe és az al-dunai Perejaszlavecbe is „Besenyőország” érintésével vezetett a legrövidebb út.
  • Az Orosz Évkönyvek 969. évi bejegyzéséből kiderül, hogy a Duna-deltánál fekvő Perejaszlavec a görög, orosz, bolgár, magyar és cseh kereskedelem központja volt. A magyarok ezüst mellett lovakat szállítottak oda, nyilván a Havasalföldön át. S minthogy a XI. században a lóexport uralkodói kiváltság volt, bizonyos, hogy ebben a fejedelmen kívül legfeljebb az erdélyi gyula és az Al-Dunánál szállást tartó herceg vehetett részt. Még ennél is jelentősebb a csehek (ezüsttel? való) részvétele a perejaszlaveci vásáron.
  • Szvjatoszlav rövidesen megjelent Bulgáriában, megszállta az ország dunai központjait, de nem azért, hogy Bizáncnak szolgálatot tegyen, hanem hogy megvesse a lábát a Balkánon. Bár egy Kijev ellen intézett meglepetésszerű besenyő támadás 968-ban visszatérésre kényszerítette, a következő évben újra Bulgáriába vonult, az új cárt, II. Boriszt elfogta, és megtette magát Bulgária urának. Ehhez az évhez jegyezte be az orosz évkönyvíró Szvjatoszlav sokat idézett szavait anyjához és a bojárokhoz: „Nem tetszik nekem Kijev! A Dunánál, Perejaszlavecben akarok élni, mert ez országom közepe. Oda gyűlik minden jó, a görögöktől arany, szövetek, bor és sokféle gyümölcs, a csehektől és magyaroktól ezüst és lovak, Oroszországból prém, viasz, méz és rabszolga!”[1]

A nyugati térítés kezdete

E potenciális veszélyek fenyegető veszedelem méretét 971–972-ben öltötték, amikor Tzimiszkesz János császár és Ottó császár szövetségre lépett, aminek zálogaként az ifjú II. Ottó társcsászárt Theophanu görög hercegnővel házasították össze. A hercegnő 972 kora tavaszán ért Konstantinápolyból Rómába, ahol április 14-én keltek egybe. Útjáról Géza a perejaszlaveci kereskedelmi gócon és a bolgárokon keresztül pontosan értesülhetett.

A német támadás és egy nomád invázió elhárítása

A Perejaszlavecben székelő Vlagyimir először 1055-ben vezetett hadat úz szállásterületre, ugyanakkor szövetséget kötött ellenük a kunokkal.

„Aktív” külpolitika

A maradék úzok egy részét a bizánciak Macedóniában telepítették le, más részük, amely visszatért a Dunától északra, az orosz fejedelmek szolgálatába szegődve, Perejaszlavec és Kijev környékére telepedett mint határőr.

László egyeduralmának biztosítása

1079-ben például a Tamantarkában, a Kercsi-szoros keleti oldalán székelő Román herceg Kijev ellen vezette a kunokat, de a sikertelen akció után a kunok tették el láb alól. Utódát, Oleget még ez évben a maradék kazárok kergették a tengeren túlra, Bizáncba, 1080-ban pedig a Perejaszlavec körül letelepített úzok támadtak az oroszokra.

Lábjegyzetek

  1. Poveszty Vremennih Let 48.