Pesti Gábor

A Múltunk wikiből

Mizsér Gábor

Pest, ? – ? , 1542 és 1550 között
magyar meseíró, szótárszerző és bibliafordító
Wikipédia
1536
Krakkóban megjelenik az első magyar nyelvű énekeskönyv: Gálszécsi István, Kegyes énekekrül…] Bécsben az első nyomtatott magyar nyelvű szépirodalmi mű: Pesti Gábor, Esopus fabulái.

Péter Katalin

A királyi udvar

A fizikai megsemmisülés perceiben, Mária királyné menekülése zűrzavarában egy pesti diák, Pesti Gábor magához veszi Janus Pannonius epigrammáinak kódexét. Ezzel a tettével már-már szimbolikus aktust hajt végre: fizikai értelemben biztosítja a kultúra folytonosságát, ő, aki majd az első humanista Biblia-fordítók közé kerül.

Az anyanyelvi kultúrák térhódítása

Pesti Gábor Újtestamentuma 1536-ban, Sylvester Jánosé 1541-ben lát napvilágot. Két énekeskönyvet adnak ki – a szerkesztők Gálszécsi István és Székely István – 1536-ban, illetve két évvel később, valamint ugyancsak tőlük való a két első ismert káté is, 1538-ból.

A nyelvi patriotizmus a század egészére és a magyar nyelven alkotókra egyaránt jellemző. Az írók a magyarság „nyelvét és szellemét” akarják csinosítani, „a hazáért, melynek mindörökre adósai”[1] – így írja az első nyomtatásban fennmaradt szépirodalmi mű, az Aesopus fabulái 1536. évi előszavában Pesti Gábor, a magyar nyelvű humanizmusnak Sylvester mellett legnagyobb alakja.

Lábjegyzet

  1. Idézi: Nemeskürty István, A magyar népnek, ki ezt olvassa. Budapest, 1971. 22.

Műve

Pesti Gábor fordítása: Régi Magyarországi Nyomtatványok, 1473–1600. Kiadta Borsa GedeonHervay FerencHoll Béla, (Budapest, 1971) 16