Pesty Frigyes

A Múltunk wikiből
Temesvár, 1823. március 23. – Budapest, 1889. november 23.
történész, országgyűlési képviselő
Wikipédia
Pesty Frigyes.jpg
1860. szeptember
Pesty Frigyes és társai letartóztatása.

Szabad György

A társadalomtudományok

Haan Lajos feldolgozta Békéscsaba mezőváros történetét, Gyárfás István megkezdte jászsági és kunsági, Pesty Frigyes pedig délvidéki kutatásait. Révész Imre és Szabó Károly új alapokra kívánták helyezni a sokak által művelt helynévgyűjtést, felismerve – többek között – a tulajdonviszonyok megörökítődését is a helynevekben. Az ismételten fogságba vetett Pesty Frigyes az 1860-as években az ország egész területére kiterjedő, a helynevekhez kapcsolódó néphagyományokat is rögzítő gyűjteményt hozott létre, de kiadására nem nyílt lehetősége.

Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére

Országszerte, de különösen Dél-Magyarországon, ahol – állítólag Türr István könnyelműsége révén – az emigrációhoz vezető szálakra bukkantak, tömeges letartóztatásokra került sor. Ekkor fogták el – többek között – a tudós Pesty Frigyest, a Delejtű szerkesztőjét kiadójával és baráti köre számos tagjával együtt.

Az államjogi vita és következményei

A határozatiak voltak többségben, őket támogatták szinte kivétel nélkül a nemzetiségi képviselők is. Mégis, a június 5-i szavazáson a felirat három szavazatnyi többséget kapott. A Határozati Pártban egy szervezett csoport önleszavaztatási manővert hajtott végre. Mint Podmaniczky Frigyes báró, a párt egyik vezetője, a képviselőház alelnöke később emlékirataiban megvallotta, a nemzetközi helyzet alakulása „s a nemzetiségek ingadozó magaviselete tekintetbe vétetvén, pártunk tevékeny s higgadtan gondolkozó tagjai által oda érlelődött a meggyőződésünk, hogy a határozati javaslatnak többségre jutása oly felelősséggel terhelné meg pártunkat, mely alól kibontakoznia, s amellyel szembeszállnia aligha volna lehetséges. Elhatároztuk tehát ketten, Almásy Pál és én, hogy a szavazásnak oly irányt fogunk adni, hogy a felirati indítvány fogadtassék el 2–3 szavazati többséggel.”[1] A manőver, amelyben Bethlen József és Szapáry Gyula grófok, Kálóczy Lajos és Imrédy Lipót is közreműködött, csábítással, fenyegetéssel, ha kellett, az emigráció állítólagos titkos utasítására való hivatkozással, sikerrel járt. Noha a manővert a díszletek mögött szervezték, a fondorkodók egy része lelepleződött, Tisza azonban megvédte őket. A sajtó hallgatását a Határozati Párthoz tartozó Pesty Frigyes temesvári lapja törte meg: „Az ember majd kísértetbe jő azt gondolni, hogy komédiát játszanak odafönn, mert ámbár a pesti lapok takargatják… kicsinált dolog volt az egész, s a határozatiak kiereszték kezükből a fonalat. Meghajolt a nemzet, mely eddig csak törni tudott… Vigyázzatok, nehogy a hasznosság mázát elhordja a fuvallat, s átvigyorogjon alóla a fakó gyalázat. ”[2]

Vörös Károly

A társadalomtudományok

A polgári pozitivizmus egyre inkább háttérbe szoruló vonalát eleinte főleg Pesty Frigyes és Zsilinszky Mihály képviselik, majd korszakunk végén két induló fiatal történetíró: Marczali Henrik (Magyarország II. József korában) és Acsády Ignác.

Lábjegyzetek

  1. Podmaniczky Frigyes báró, Naplótöredékek 1824–1887. III. Budapest, 1887–1888.
  2. Delejtű, 1861. június 11.

Művei

Irodalom