Pilisszentkereszt

A Múltunk wikiből

szlovákul Mlynky

község Pest megyében
Wikipédia
HUN Pilisszentkereszt COA.jpg
1213
szeptember 28. Összeesküvők a pilisi erdőben megölik Gertrúd királynét, míg II. Endre útban van Halics felé. Gertrúdot Pilisszentkereszten temetik el.

Kristó Gyula

Jelentősebb Árpád-kori régészeti feltárások

Az 1960–1981 között Magyarországon végzett jelentősebb Árpád-kori feltárások lelőhelyei
név kolostor
Pilisszentkereszt X

Új vonások III. Béla belpolitikájában

Egres, Zirc, Pilis, Szentgotthárd és Pásztó Béla alapításának köszönheti létét. Jobbára közvetlenül Franciaországból behívott szerzetesekkel népesítette be ezeket. 1183-ban oklevélben biztosította a magyarországi cisztercita kolostoroknak mindazokat a kiváltságokat, amelyeket Franciaországban élveztek.

Imre és III. László

Élete utolsó hónapjaiban, a halál árnyékában Imre, miután elérte a számára legfontosabbat, László fia királlyá avatását, Istennek és a pápának tetsző dolgokat tett. A pilisi monostorban levő pénzének kétharmad részét a templomos és a johannita rendre hagyta a Szentföld megsegítése céljából, s csak harmadát testálta a fiára.

Imre és III. László

Endre kormányzó rátette kezét a pilisi monostorban őrzött és Lászlót megillető királyi pénzre, s miután Konstancia erről tájékoztatta Incét, a pápának kellett intenie Endrét, hogy Imre rendelkezése szerint engedje a pénz kifizetését.

Az új berendezkedés hívei

1213. szeptember 28-án, miközben II. Endre király úton volt Halics felé, a királyné udvarával a pilisi erdők szomszédságában időzött. Társaságában volt Lipót osztrák herceg, Bertold kalocsai érsek, számos német előkelő, továbbá Bertold néhány papja. Az összeesküvők Gertrúdra törtek, és megölték. Bár a források egy csoportja szerint Gertrúdot hálószobájában megfojtották és felakasztották, mégis az látszik valószínűbbnek, hogy mezei sátrában karddal gyilkolták meg. Tetemét a szomszédos pilisi monostorban temették el. A merényletet Péter és Bánk veje, Simon követte el. Számos német esett a támadás áldozatául, Lipót és Bertold azonban megmenekültek. Bertold papjait és szerzeteseit tettleg bántalmazták.

Az egyházi nagybirtokosság politikai sikerei II. Endre uralkodásának utolsó éveiben

II. Endre kinyil­vá­nította, hogy a szentegyház iránti hódolatában maga is Szent István király nyomdokába kíván lépni. 1233. október 1-én számos oklevelet állíttatott ki, a Jakab pápai követtel történt meg­ál­la­po­dás alapján biz­to­sítva és részletezve egyes egyházak, a pornói cisztercita konvent, a szentgotthárdi, a pannonhalmi, a szentkereszti (hei­ligenkreuzi), a tihanyi és a pilisi apátságok sójárandóságát.

II. Endre külpolitikája uralkodásának utolsó éveiben

Amikor II. Endre király 1235 szeptember 21-án váratlanul meghalt, fiatal felesége gyermeket várt. Endre holttestét több egyház is magának követelte. Maradt nyoma a hagyományban székesfehérvári és váradi eltemetésének. A pilisi ciszterciták pereskedtek a tetemért, azt szerették volna, ha első felesége, Gertrúd mellé helyezik örök nyugalomra az uralkodó földi maradványait. A források egymásnak ellentmondó tudósításai közül a legnagyobb a valószínűsége annak a hírnek van, amely szerint Endrét második felesége, Jolánta mellé az egresi monostorba temették el.

Stílusirányzatok

  • Az 1190 tája óta gótikus arcélt nyerő esztergomi műhelyen kívül a jobbára III. Béla korában létesült cisztercita monos­to­rok, Egres, Zirc, Szentgotthárd, Pilisszentkereszt, Pásztó képviselték a gótikus stílust.
  • Esztergomi mesterek dolgoztak az Esztergomhoz közeli pilisszentkereszti cisz­ter­cita monostoron, ahol a legkorábban elké­szült épületrész, a kolostortemplom kezük nyomát őrzi. A XIII. század első harmadában folyó további építkezések során lét­rejött kolostorépület már fejlettebb, későbbi gótikus stílussajátosságokat mutat.
  • A második kalocsai székesegyház építése Bertold érseksége idején, 1210 körül kezdődött el, s az épület töredékei a kalo­csai építők, valamint az esztergomi és pilisszentkereszti műhely közötti közvetlen érintkezésre mutatnak. Kalocsa hatása érző­dik az ócsai és jánoshidai premontrei prépostsági, illetve az aracsi bencés apát­sági templom épületén. Újabb francia mes­terek érkeztek Magyarországra Ile-de-France, Champagne és Burgundia területéről. A pár évtizeddel korábban ugyane vidé­kekről Esztergomba jött elődeiknél fejlettebb gótikát képviselő művészetüknek nyoma maradt a kalocsai máso­dik székesegyházon, Pilisszentkereszten a cisztercita kolos­tor kerengőjén, illetve ugyanitt Gertrúd királyné sírjának góti­kus stílusú farag­ványain, valamint Somogyvárott és Pusztaszeren.