Plovdiv

A Múltunk wikiből

görögül Philippopolisz, bolgárul Пловдив

Bulgária második legnagyobb városa, az ország középső részén helyezkedik el, a Marica folyó két partján
Wikipédia
Plovdiv-coat-of-arms.svg
1127 nyár
II. István király betör a bizánci birodalomba, elfoglalja Nándorfehérvárt, Barancsot, megerősíti Zimonyt, majd egészen Philippopoliszig, (Plovdiv) tör előre.
1167 húsvét
Philippopo1iszban (Plovdiv) minden eredmény nélkül végződnek a magyar-bizánci béketárgyalások. A magyar csapatok elfoglalják a Szerémséget, erre I. Mánuel sereget küld ellenük.
1885. szeptember 18.
A plovdivi felkelés. Battenberg Sándor az egyesült Bulgária és Kelet-Rumélia fejedelme.

Bóna István

A hunok

Attila keleti hun serege csak 441-ben avatkozott be a háborúba, megostromolta és elfoglalta az Al-Duna déli partján fekvő Ratiariát. Az itt kezükbe került ostromgépek segítségével az egyesült hun hadak bevették Naiussust (Niš), Serdicát (Szófia), Philippopoliszt (Plovdiv) és Arkadiopoliszt.

Györffy György

Külpolitika. Horvátország megszállása.

A következő évben Cselgü besenyői átkeltek az Al-Dunán, és egyesülve a Bulgáriában lakó besenyőkkel a philippopoliszi (plovdivi) manicheus (bogumil) főúr, Traulosz hívására megütköztek a bizánci sereggel, de egy kisebb összecsapás után visszavonultak.

Kristó Gyula

Kereskedelem

A császárvárosból Magyarországra vezető útvonal melletti bizánci városokban, Philippopoliszban (Plovdiv) és Barancsban (Braničevo) a magyar kereskedőknek telephelyei voltak.

II. István

István serege, amelyet a magyarokon kívül 700 frank (talán német) nehézfegyverzetű zsoldos és sok besenyő könnyűlovas harcos alkotott, mélyen benyomult a bizánci birodalom területére, sorra-rendre foglalta el, dúlta fel az útjába került városokat, Barancsot, Ništ, Szardikét (Szófiát), s egészen Philippopoliszig (Plovdiv) hatolt előre. A magyarok váratlan betörése készületlenül érte a Philippopoliszban tartózkodó bizánci császárt, aki csak a következő évben, 1128-ban tudott méltóképpen válaszolni a magyarok katonai akciójára.

A Bizáncból támogatott ellenkirályok

István kérésére Mánuel 1163. március közepe táján elindult Magyarország felé, s Philippopoliszig (Plovdiv) jutott, amikor egy bizánci sereget küldött Magyarországra.

III. István harcai Bizánccal

1167 húsvétján Mánuel Philippopoliszban (Plovdiv) fogadta III. István követeit, akik fegyverszünetet akartak, s nem pengettek háborús húrokat. Az újabb hadjáratra készülő bizánci császárt nem elégítette ki a magyar követség ajánlata, eredmény nélkül bocsátotta el őket, s követe révén maga kérte Khaluphész kiadatását. Ellenkező esetben kilátásba helyezte a bizánci haderő támadását, s hogy követelésének nagyobb nyomatékot adjon, Szófiába ment, s ott gyűjtötte össze seregét.

Az új berendezkedés időszakának külpolitikája

Kalojan utóda és rokona, Boril (1207–1217) nem tudta folytatni elődje hódító politikáját. 1208-ban csatát vesztett Philippopolisznál (Plovdiv) Balduin utódával, Henrik latin császárral (1206–1216) szemben, s a latinok megkezdték Bulgária területének elfoglalását.

Diószegi István

A Monarchia a bismarcki szövetségi rendszerben

1885 szeptemberében Plovdivban felkelés tört ki, Battenberg Sándor az egyesült Bulgária fejedelmévé nyilvánította magát. Az eseményekben sokan a cár kezét vélték felfedezni. A feltételezés nem volt egészen alaptalan: az orosz külpolitika a balkáni ügyekben máskor is élt már a nemzeti mozgalmak támogatásának eszközével, a bolgár uniót meg éppenséggel nemzetközi megállapodások helyezték kilátásba. Hét évvel San Stefano után azonban már nem lehetett szó a bolgár nagyobbodást elősegítő orosz–bolgár együttműködésről. Oroszország a Balkán keleti felét háborúval szerzett érdekszférájának tekintette, az általa létrehozott bolgár államot pedig végleges lekötelezettjének, Bulgáriában a protektori nagyhatalom minőségében akart berendezkedni. Az államiságát éppen csak visszanyert, de nagy történelmi múlttal rendelkező fejedelemség viszont igényt formált az önálló fejlődésre, határozottan elutasította az orosz gyámkodást. A fejlemények már a plovdivi felkelés előtt eljutottak a szakítás küszöbéig. Az orosz diplomácia részéről csak önámítás volt, hogy a történtekért Battenberg Sándor személyét tette felelőssé. A bolgár unió létrejötte után Pétervárott a status quo helyreállításában fogalmazták meg a külpolitikai programot.