Poeltenberg Ernő

A Múltunk wikiből

Ernst Poelt, Ritter von Poeltenberg

Bécs, 1808. február 20. – Arad, 1849. október 6.
honvéd vezérőrnagy
az aradi vértanúk egyike
Wikipédia
Szamossy Elek litográfiája
Szamossy Elek litográfiája

Spira György

A Vág-vidéki harcok június derekán

Damjanichot ugyanis – mint tudjuk – baleset érte, Klapka Debrecenből való visszatérte után a komáromi várőrség – a VIII. hadtest – parancsnokságát vette át, a hadban megőszült Aulich betegség miatt volt kénytelen visszavonulni a harctéri szolgálattól, Gáspár pedig a trónfosztásra válaszul tüntetően szabadságoltatta magát; s helyettük az I. hadtest élére Nagy Sándor József tábornok, a II-éra Asbóth Lajos ezredes, a III-éra Knezić Károly tábornok, a VII-ére pedig Poeltenberg Ernő tábornok került.

Arad felé

Így hát Görgei ettől fogva már szünet nélkül folytatta a visszavonulást, s augusztus 9-én meg is érkezett Aradra. Közben viszont, mikor 7-én hadikövetséget kellett menesztenie az orosz intervenciós sereg hozzá legközelebb elhelyezkedő III. hadtestének a parancsnokához, Fjodor Vasziljevics Rigyiger gróf lovassági tábornokhoz, hogy az az immár teljesen fejét vesztett kormány megbízásából békekötés fejében jobb híján a magyar trónt ígérje oda a Romanov-ház valamelyik sarjának, az így adódó lehetőséget sietett felhasználni arra, hogy a küldöttek révén megtudakolja Rigyigertől, hajlandó volna-e véle fegyverletételről tárgyalni a császáriak háta mögött is. S mikor azután 11-én kézhez kapta a hadikövetséget vezető Poeltenberg jelentését, ebből nagyjából azt olvashatta is ki, amit várt, hogy tudniillik az oroszok a magyar kormánnyal folytatandó politikai egyezkedésre természetesen nem kaphatóak, véle lebonyolítandó fegyverletételi tárgyalásoktól viszont csakugyan nem idegenkednek.

Világos

Görgei tehát 11-én reggel, a temesvári katasztrófa hírének vétele után mindjárt munkához látott, bár – hogy az áruló színezetébe ne keveredjék – egyelőre nem fegyveres, csupán szóbeli rohamot intézett Kossuth ellen, azt követelve tőle, hogy a kormánnyal egyetemben mondjon le s a hatalmat ruházza rá önként. Követelését pedig azzal indokolta, hogy a hatalom ráruházása végre lehetőséget teremtene az oroszokkal folytatandó érdemleges tárgyalások megkezdésére, hiszen nyilvánvaló, hogy amazok a magyar vezetők közül egyedül véle hajlandóak alkudozni, – s ezt annak ellenére is hangsúlyozta, hogy a Poeltenberg vezette hadikövetség eljárásának eredményeiről ekkor még mit sem tudhatott.

Szabad György

A magyarországi megtorlás

Komárom teljes katonai kiürítésének másnapján, október 6-án, a nagy bécsi forradalmi megmozdulás évfordulóján foganatosították a halálos ítéletek egész sorának – a várvédők megtévesztésére – szeptember derekán felfüggesztett végrehajtását. E napon végezték ki Pesten az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot, Aradon pedig a magyar honvédsereg 13 parancsnokát: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernőt, Knezić Károlyt, Lázár Vilmost, Láhner Györgyöt, Leiningen-Westerburg Károly grófot, Nagy-Sándor Józsefet, Poeltenberg Ernőt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károly grófot.

Irodalom

A dunántúli gerillaharcokról tájékoztat Vajda Gábor százados június 25-én Poeltenberghez intézett jelentése; közli Görgei István II.;

Poeltenberg Görgeihez intézett augusztus 10-i jelentését a Beniczky-visszaemlékezések kiegészítő részeként közli Steier.