Pográny

A Múltunk wikiből

szlovákul Pohranice

község Szlovákiában a nyitrai kerületben, a nyitrai járásban 
Wikipédia

Kristó Gyula

Az egyházi nagybirtokosság politikai sikerei II. Endre uralkodásának utolsó éveiben

II. Endre 1232. évi okleveleinek egy része nem véletlenül esztergomi vonatkozású, s kivétel nélkül a király és az esz­ter­gomi egyház közti feszültség feloldását, az érsek megbékítését és lecsillapítását célozta. Így 21 pogrányi embert, aki­ket a király néhai János esztergomi érsek idejében az esz­ter­gomi egyháznak adott földekkel és szőlőkkel egye­tem­ben, majd Róbert érseksége idején haragjában az egyháztól elvett, visszaadta Esztergomnak.

Vörös Károly

A paraszti viselet változásai

A pásztorok bizonyos rétege vagy a szolgálólány mindazt, amit szerény béréből félre tud tenni, most éppen olyan könnyű szívvel költi öltözködésre: cifraszűrre vagy szalagra, selyem kötényre stb., mint az a közepes módú nemes, aki árutermelésének hasznából a gazdaság újratermelésén túl annak bővítésére hatékonyan fordítható többlettel már nem rendelkezvén, a szerény és másra nem fordítható felesleget életmódjának némi gazdagítására fogja felhasználni. Méltán, bár némileg túlzottan vonva ezáltal fejére a luxus hajhászásának azt a vádját, mely ettől kezdve oly sokszor fog majd felhangzani vele szemben éppúgy, mint az ő szájából a szerény jövedelemtöbbletét öltözködésre fordító szolga vagy szolgáló láttán. A Tolna megyei Tamásiban napszámjukból új, divatosan cifra ruhákat beszerző lányoknál éppúgy, mint a Nyitra megyei Pográny napszámos lányainál, vagy azoknál a hódmezővásárhelyi szolgálóknál, akiknek cselédbérében járandóságként már cifra rokolya, török kasmírkendő, miskolci pamutkendő is kell hogy szerepeljen.

Irodalom

A kor magyar paraszti viseletére Kresz Mária munkája alapvető: Magyar parasztviselet 1820–1867 (Budapest, 1956), amely a vonatkozó ábrázolások és igen gazdag kortársi leírások alapján valóban teljes képet ad tárgyáról (valamennyi hivatkozásunk innen: a nógrádverőceiekre és a bölcskeiekre: 98–99., a tamási és a pogrányi szolgálókra: 109.).