Polgári kultúra

A Múltunk wikiből
1539
Megkezdi munkáját Johannes Honterus nyomdája Brassóban.
1543
Megjelenik Kopernikusznak a heliocentrikus világképet bemutató munkája: De revolutionibus orbium coelestium.
1581
Bártfán megjelenik az első szlovák nyelvű nyomtatvány, az evangélikus Katechyszmus.

A polgári műveltség, tartalma gazdagságát tekintve, a 16. században a főuraké után következik. A társadalmi érintkezés és a jó modor szabályozása ehhez is hozzátartozik, éppúgy, ahogy az építkezések. Most születnek az első magatartási előírások a céhekben és az első reneszánsz stílusú városházák, valamint a polgári otthonok a városokban.

A polgári műveltség igen jellegzetes sajátossága azonban az, hogy az egyénekre jellemző vonások mellett nagyon határozott testületi jegyei vannak: a városokban közgyűjtemények, nyilvános könyvtárak működnek. Egyik típusukat valószínűleg a bártfai képviseli, amit valamikor 1524 és 1551 között szekularizálnak a plébánia tulajdonából.[1] A másik típus Eperjesen található, ahol a városi tanács évtizedek óta létező házikönyvtára terebélyesedik a 16. század során nyilvános gyűjteménnyé.[2]

Az általános műveltség új bizonyítékait, a közkönyvtárakat a polgárok büszkén szemlélik. Egy külföldön tanító iskolamester „örök emlékezetül” adományozza Eperjesnek a könyveit. Honterus pedig egyenesen a Corvinához hasonlítja a brassóiak könyvtárát.[3]

A városi nyilvános könyvtárak 16. századi állapota ismeretének híján nem tudjuk, Honterus mennyire túloz. Tény viszont, hogy egy rendkívül tudatos gyűjtéssel összeállított könyvtár valóban polgári tulajdonban van. Johannes Dernschwamé, aki csehországi német származású, de egész felnőttkorában, tizennyolcadik évétől, 1514-től 1568-ban bekövetkezett haláláig Magyarországon, jórészt Besztercebányán él. Egy ideig, 1525 és 1548 között a Fuggerek megbízottjaként tevékenykedik. Gyakori utazásai során rengeteg könyvet hoz haza, és műveltsége jellegzetességeire éppen azért nehéz következtetni, mert tökéletes könyvtárat hozott létre. Gyakorlatilag teljes humanista gyűjteménynek tekinthető. Platón művével, Az állam latin fordításával, az egyik első humanista munkával kezdődik, aztán tartalmazza a klasszikus auktorokat részben eredeti nyelven, részben fordításokban és kommentárral. A reneszánsz tudományosság koronája, Kopernikusz könyve az égitestek mozgásáról természetesen megvan neki, és általában kortársai egyéb szakmunkáit is megvásárolta. A protestáns teológia minden árnyalatának képviselői szerepelnek nála.[4]

Dernschwam könyvtára azonban sem méreteiben, sem tartalmában nem jellemző; éppen csak jelzi a magyarországi művelődési lehetőségek csúcsát. Használni is valószínűleg csak a legműveltebbek használják, mint ahogyan sejthető, hogy Dernschwamot a legigényesebb 15. század végi humanista csoport, a Sodalitas Danubiana híre vonzotta Magyarországra. A polgárság egyszerűbb része számára hozzáférhető műveltség eszményét inkább egy másik könyvtár fejezi ki, Johann Haunolté Selmecbányán. A tulajdonos érdekes, de éppen a 16. században nem szokatlan sorsú ember. Sziléziából telepedett Magyarországra; itt egy ideig rektor, majd várkapitány. Könyvtárát humanista meggondolások szerint állítja össze: egyes munkák több példánya mutatja, hogy kifejezetten kölcsönzésre szánja őket. A tartalom azonban nem egészen humanista jellegű, viszonylag kevés a klasszikus auktor, és aránylag sok a modern természettudomány.[5]

Ezt a Haunoltnál megfogható polgári műveltséget röviden úgy lehet jellemezni, hogy földönjáró és magabiztos. Haunolt nyílt és érdeklődő, Ortelius legújabb földrajzi munkái mellett Amerika térképe két példányban is megvan nála. De nem bizonytalan. Pontosan tudja, mit keres. Tudatossága pedig nem is annyira a meglevő, mint inkább a hiányzó munkákból derül ki. A mi viszonyaink szerint nagy, 344 tételű könyvlistáján nincsenek hermetikus vagy okkult művek, holott ilyeneket ekkoriban ennél kisebb gyűjtemények is szoktak tartalmazni. Talán még feltűnőbb: a filozófiát egyedül Petrus Ramus, a legmodernebb kortárs képviseli, akinek ismeretét jó ötven évvel később is a korszerű gondolkodás jeleként értékelik. Ebben a műveltségben messze az egzakt tudományoké a túlsúly, a matematikáé, a csillagászaté, valamint az orvostudományoké, továbbá olyan frissen kialakult ismeretek tartoznak hozzá, mint a trigonometria vagy a sebészet.

Irodalom

  1. A bártfai könyvtár: Magyar Könyvszemle 1880. 19–27.
  2. Az eperjesi könyvtár: Magyar Könyvszemle 1889. 134–122.
  3. A külföldi tanító és Honterus kijelentése: Iványi Béla, Országos Széchényi Könytár Kézirattára Fol. Hung. 2903. 22, 54.
  4. Johannes Dernschwamm könyvtára: Magángyűjtemények Magyarországon. Szerkesztette Monok István. (Szeged, 1981. 16).
  5. Johannes Haunolt könyvtára: ugyanott 36.


A műveltség típusai
Udvari-főúri kultúra Tartalomjegyzék Nemesi kultúra