Politikai viszonyok

A Múltunk wikiből

Irodalom

Korszakunk, ezen belül is különösképpen a 12. század, politikatörténeti szempontból a magyar történelem elhanyagolt, kevésbé kutatott időszakai közé tartozik. Számos területen hiányoznak az elemző részlettanulmányok, sok esetben meglepő módon elmaradt az intenzív külföldi kutatási eredmények adaptációja. Korszakunk gazdag nemzetközi szakirodalmából - a magyarországi vonatkozásokat szem előtt tartva - az invesztitúraharcra K. Jordan, Investiturstreit und frühe Stauferzeit (München, 1973); a keresztes hadjáratokra S. Runciman, A History of the Crusades. I-III. (Cambridge, 1951-1954); Velence történetére N. P. Szokolov, Obrazovanyije venyecianszkoj kolonyialnoj imperii (Szaratov, 1963); Bizánc történetére pedig F. Chalandon, Les Comnene. Études sur l'Empire Byzantin au XIe au XIIe siecles. II. (Paris, 1912), illetve Ostrogorsky, GBS alapvető. A magyar nyelvű szakirodalomból a keresztes hadjáratokra Áldásy Antal A keresztes hadjáratok története (Szent István könyvek 18. Budapest, 1924) című rövid összefoglalása áll rendelkezésünkre.

Magyarország politikai történetére korszakunkban máig legrészletesebb munka: Pauler, A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, amelyhez mutatót Érszegi Géza állított össze (kéziratban, Budapest, 1975). A 12. századi magyar királyok epochális napjairól Mátyás Flórián Chronologiai megállapítások hazánk XI. és XII. századi történeteihez (Értekezések a történeti tudományok köréből XVIII. 5. Budapest, 1899) címmel írt tanulmányt, de eredményei általában revízióra szorulnak. A 12. század magyar külpolitikáját Deér József A magyar törzsszövetség és patrimoniális királyság külpolitikája (Kaposvár, 1928) című könyve tekinti át. Nagy haszonnal forgattuk Makk Ferenc Magyarország külpolitikája 1116-1196 című kéziratos előtanulmányát, melynek rövid összefoglalása: Makk Ferenc, Magyar külpolitika a XII. században (In: Fejezetek a régebbi magyar történelemből. I. Szerkesztette Makk Ferenc. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1981).

A magyar külpolitika egyes irányairól külön összefoglalások tájékoztatnak. A magyar-pápai kapcsolatokról: Fraknói, Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római Szent-székkel; a magyar-orosz viszonyról, jobbára Anonymus kapcsán: M. A. Pavluskova, Russzko- vengerszkije otnosenyija do nacsala XIII veka (Isztorija SzSzSzR, 1959. 6); V. P. Susarin, Russzko-vengerszkije otnosenyija v IX v. (Mezsdunarodnije szvjazi Rosszii do XVII v. Moszkva. 1961): kiváltképpen Pasuto, Vnyesnyaja polityika drevnyej Ruszi; a magyar-szláv-bizánci kapcsolatokról: K. Grot, Iz isztorii Ugrii i Szlavjansztva v XII veke (1141-1173). (Varsava, 1889); a magyar-bizánci érintkezésekről: Moravcsik Gyula, Bizánc és a magyarság (Tudományos ismeretterjesztő sorozat 3. Budapest, 1953); Byzantium and the Magyars (Budapest, 1970); Gy. Székely, La Hongrie et Byzance aux Xe-XIIe siecles (Acta historica Academiae Scientiarum Hungaricae 1967. 3-4); A Urbansky, Byzantium and the Danube Frontier (New York, 1968); Makk Ferenc, Magyar-bizánci kapcsolatok a XII. században (Kandidátusi értekezés. Szeged, 1978); R. Kerbl, Byzantinisehe Prinzessinnen in Ungarn zwischen 1050-1200 und ihr Einfluß auf das Arpadenkönigreich (Dissertationen der Universität Wien, No. 143. Wien, 1979; ehhez lásd Sz. de Vajay, Ungarn-Jahrbuch, 1979; Makk Ferenc, Századok 1981. 1; F. Makk, Byzantium and the Struggles for the Throne in Hungary in the Twelfth Century (AcUD, 1981-1982).

Dalmácia 12. századi történetét s a magyar-dalmát viszony alakulását a legalaposabban Ja. Ferluga Vizantiska uprava u Dalmaciji (Beograd, 1957) című könyve vizsgálja. Az egész századra jól használható Györffy György, Történelmi Szemle 1967. 1. A 12. századi dalmáciai városprivilégiumok kritikájához (Történeti Szemle 1967. 1)]. Korszakunk egészére kiterjed, s a magyar-dalmát viszonyt figyelemmel kíséri N. Klaić, Povijest Hrvata u razvijenom srednjem vijeku (Zagreb, 1976).


A korai feudalizmus
Társadalmi helyzet Tartalomjegyzék Szellemi műveltség
Királyi hatalom, királyi vármegye a XII. században