Pribina szláv főúr

A Múltunk wikiből

névváltozatok: Privna, Priwina, Privina

morva származású herceg, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd a nyugat-dunántúli (alsó-pannóniai) szlávok fejedelme volt (840?-861)

Wikipédia

Pribina szobra Nyitrán
833-836 között
Mojmir morva fejedelemtől elűzött nyitrai herceg, Pribina Pannoniába menekül.
838
Pribina, az Oriens prefektusa, Ratbod elől először bolgár földre, majd Ratimar dél-pannoniai szláv fejedelemhez menekül.
840 körül
Német Lajos beneficiumot adományoz a hűségre visszatért Pribinának a Zala folyó környékén.
846–848 között
Pribina a frankok iránti hűségéért a Dráva-vidék határőrgrófi tisztét nyeri el, birtokait allódiummá változtatják.
861
eleje Pribina halála (feltehetőleg az apja, Német Lajos ellen lázadó Karlmann, az Oriens prefektusa szolgáltatta ki szövetségeseinek, a morváknak). Fia, Kocel, Német Lajoshoz menekül Regensburgba.

Bóna István

Az Oriens közigazgatásának átszervezése, 828–829

826 után valószínűleg a bolgárok elől menekülő timočanok és egyéb szláv töredékek szaporították a Dél-Dunántúl szláv lakosságát. Baranyában, Dél-Somogyban, a Zala mentén és a mai Veszprém megye területén a 830-as évektől kezdve egyre sűrűbb szláv csoportokat gyaníthatunk, különösen az avaroktól soha be nem népesített dombos-erdős vidéken. E dél-dunántúli szlávok összefogása és kormányzása csakhamar gondokat okozott a Karoling-kormányzatnak. Kezdetben valószínűleg a Keszthely környéki keresztény lakosság fölé helyezett grófnak (Salacho?) rendelték alá őket, csakhamar megtalálták azonban a szláv származású, tökéletesen megbízható Karoling főurat, a Nyitráról elmenekült Pribina személyében, akit a szlávok kormányzására rendelhettek.

Etnikai viszonyok

A szlávokkal kapcsolatban nem zárt etnikai közösségekről esik szó, hanem összegyűjtött menekülőkről és elszaporodó utódaikról. Az avar korszakban szlávok tömeges jelenlétére sem régészeti, sem történeti adatok nem utalnak a Dunántúlon, beköltözésük a 820-as években történt déli irányból. A keleti frank kormányzat szinte kezdettől fogva saját feudális államszervezetébe építette be őket, akár mint földesurakat, akár mint földművelőket.

Településterületükre csak bizonytalan adataink vannak; a IX. században csak ott számolhatunk nagyobb számú szláv lakossággal, ahol azt történeti, régészeti és nyelvészeti adatok együttesen alátámasztják. Ezek az adatok a szlávok lakóhelyét a Pribina–Kocel-féle grófság területén jelölik meg, vagyis etnikai tömbjük a Balaton–Rába–Zala–Mura között alakult ki, Mosaburg központtal.

Az egyház

Pribina magánegyháza volt Mosaburg temploma is (Keresztelő János bazilikája), regensburgi papját, Dominicus (Minigo) presbitert csak később rendelte alá Salzburgnak.

A IX. század közepén a salzburgi egyház pannoniai központja Mosaburg lett, elsősorban Pribina dux buzgósága révén. 850-ben Mária tiszteletére új templomot szentelt fel Liupram érsek. A kőből épült tiszteletreméltó főtemplomot már Kocel idejében szentelték fel, a Kocel Róma-barát egyházpolitikáját támogató II. Hadrián (Adorján) pápa (867. december 14-től) iránti figyelemből Adorján vértanú tiszteletére, akinek ereklyéit is sikerült megszerezniük. Pribina fia, Kocel buzgóságban nem maradt el apjától, s a környéken fekvő birtokain több egyházat alapított, az egyiket 865-ben Adalwin érsek szentelte fel Szent Mihály tiszteletére a nem túl távoli Ortahu nevű birtokon.

Kocel birtokainak konfiskálásakor rátették kezüket az egykori Pribina-birtokok nagy részére is – ezeket a Conversio úgy tünteti fel, mintha már 847–850 előtt is a birtokában lettek volna.

Pribina, Kocel és Metód

Önálló cikk.

Györffy György

Új egyházi alapítások, újjászervezés

A Zala folyó mocsaras torkolatában fekvő szigeteket még a VIII. században a morvák által elűzött Pribina dux, majd fia, Kocel comes kapta meg a frankoktól hűbérbe, s itt építették ki Mosaburg várát, valamint több templomot, közte a Szent Adorjánról nevezettet.

Irodalom

  • A Conversio Bagoariorum et Carantanorum c.12-ben idézett híres, 847. évi (?) Pribina-féle oklevél biztosan interpolált. Már keltezése is kétes: az év nem egyezik az indictióval – ez a hamis oklevelek egyik biztos ismertetőjegye. Az invocatio és a tanúk az eredeti oklevélből származnak. A szövegbetoldás Salzburg állítólagos jogait hangsúlyozza, holott Salzburgnak még 860-ban sem volt Pribina központjában birtoka.
  • Pribina és Kocel politikai értékelésében alapvető Fehér Géza tanulmánya: A Dunántúl lakossága a honfoglalós korában. (Archaeologiai Értesítő 83. 1956. 29–32.) Tanulmánya a korábbi és a későbbi idők politikai és etnnikai értékelésére is mértékadó. Pribina "Valchau" menti birtokát Fehér helyezte helyesen a Wulka folyó mellé. Korábbi, a szerémségi Vulka melletti érvelésével szakítva, ezt fogadja el újabban Váczy Péter is (Soproni Szemle 4. 1970. 64. j.).