Prokopios

A Múltunk wikiből

Kaiszareiai Prokopiosz

bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert

Wikipédia

Bóna István

Vallás

Amikor a langobardok 568-ban Itália földjére léptek, a félsziget lakosai királyukat, hercegeik és nemeseik nagy részét meggyőződéses ariánusnak látták. A langobard uralkodó réteg politikai és gazdasági harcot indított a keletrómai hatalom ideológiai támasza, a katolikus egyház ellen. A háborús viszonyok következtében ez a harc gyakran atrocitásokba torkollott, noha az erről ránk maradt legendák részleteikben aligha tarthatnak számot hitelességre. A wulfilai arianizmust valószínűleg Rugilandban a heruloktól vagy rugi maradványoktól vették át egyes csoportjaik. Pannonia földjén, a langobard települések széttagoltsága miatt is, kezdetben sikereket könyvelhetett el körükben a katolikus egyház is. Prokopiosz úgy tudta róluk, hogy „Isten lényéről a rómaiakkal azonos véleményen vannak”; olyan értesülés ez, amelynek – az ariánus gepidákkal tudatosan szembeállítva – okvetlenül volt alapja.

Bartha Antal

Az ősmagyarok Levediában és Etelközben

Jóannész Malalasz szír származású, bizánci tudós kortársa, Prokopiosz úgy tudta, hogy a kaukázusi Cun hegység környékén ered a Boa vagy Boasz folyó, melynek a partján a VI. század második felétől szabirnak nevezett hunok éltek. A VI. század második felében a kaukázusi szabiroknak aligha volt közük a magyarokhoz. Lényeges azonban, hogy a Kaukázus meghatározásra váró körzetéhez szabir hagyományok fűződnek.

Művei