Pusztaszer

A Múltunk wikiből
község Csongrád megye kisteleki kistérségében
Wikipédia
HUN Pusztaszer COA.jpg

Györffy György

Uralkodó osztály

Az Árpádok egyházalapító tevékenységét követően a legkorábbi magánmonostorokat az Abák alapították, a XI. században legalább hármat: Sár, Debrő és Százd. Ezekhez csatlakozott a Hont fia Bény alapította Bény (Esztergom megye), a Győr fia Ata alapította Zselicszentjakab (Somogy), talán a Gut fia (?) Vid alapította Vidmonostor, a Bor-Kalánok egyike által alapított Szermonostor, a Dorozsma alapította Dorozsmamonostor (Szeged közelében) és még jó néhány, amelynek alapítási ideje homályba vész.

Kristó Gyula

Kézművesség

A XIV–XV. századi pusztaszeri textilleletek alapján valószínű, hogy a kora középkorban Európában elterjedt táblácskás szövést ismerték az Árpád-kori Magyarországon.

Stílusirányzatok

  • A leg­jobban annak a kolostortemplomnak a típusa ismert, amely kis létszámú szer­ze­test fogadott be, s az alapító és leszár­ma­zot­tai, a kegyúri jogokat gyakorló világi elő­ke­lők temetkezésére szolgált: az úgynevezett nemzetségi monos­tor­temp­lomok típusa. Előzményei már a XI. század második felében megjelentek Ottó comes 1061. évi zselicszentjakabi és Péter comes 1067 körül alapított százdi monostorával, jelen­tős részük azonban a XII. században épült fel. Egyetlen típusba nehéz lenne beso­rolni őket, mert ha nagyobb részük háromhajós, nyugati tornyos és nyugati kar­za­tos épület is, már a háromhajós típuson belül is nagy eltérések figyelhetők meg. Isme­rünk keleti toronypárral felépített templomokat (Ákos, Vésztő), a keleti tornyok eme­letén kialakított karzatokat (Nagysink, Boldva), olykor oldalkarzatok meglétére utaló nyo­mokat (Kaplony, talán Harina), sőt kétszentélyes épületet (Pusztaszer).
  • A pécsi műhely ugyanúgy felső-itáliai, közelebbről talán paviai minták alapján dolgozott, mint azon kőfaragványok alko­tói, amelyek Bácsról, Szegedről, Halmágyról, a gyulafehérvári második székesegyház egyik ornamentális kész­letéből, továbbá Vésztőről és Pusztaszerről ismertek, s amelyek a lombardiai ere­detű díszítőstílus egyidejű, széles körű elter­je­dése mellett tanúskodnak.
  • Újabb francia mesterek érkeztek Magyarországra Ile-de-France, Champagne és Burgundia területéről. A pár évtizeddel koráb­ban ugyane vidé­kekről Esztergomba jött elődeiknél fejlettebb gótikát képviselő művészetüknek nyoma maradt a kalo­csai második székesegyházon, Pilisszentkereszten a cisztercita kolos­tor kerengőjén, illetve ugyanitt Gertrúd királyné sír­jának gótikus stílusú farag­ványain, valamint Somogyvárott és Pusztaszeren.