Ráckeve

A Múltunk wikiből

németül Rautzenmarkt

Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján
Wikipédia
HUN Ráckeve COA
1702
Savoyai Eugén herceg Ráckevén kastélyt építtet az ausztriai barokk egyik legjelesebb mesterével, Johann Lucas von Hildebranttal.

Bóna István

Avar régészeti lelőhelyek

település korai késői megjegyzés
avar kor
MAGYARORSZÁG
Ráckeve X A késői vezető réteg sírjai

Zimányi Vera

A jobbágytelek rendszerétől független árutermelő állattenyésztés

Település Az egy adózó háztartásra eső gabonatermés (q)
1546 1562
Buják 6,9 30,5
Cegléd 16,8 82,0
Dunaföldvár 20,9 23,2
Kecskemét 5,9 17,1
Nagykőrös 13,8 48,2
Nagymaros 12,0 17,7
Óbuda 13,4 21,4
Ráckeve 0,7 1,0
Tápiószecső 9,4 32,0
Vác 27,9 28,2
Vál 14,4 54,7
Visegrád 7,9 -
Átlag 14,6 31,9

A városi ipar és iparosság

A 16. században egyes városok fellendülését nem a távoli piacokat ellátó ipar, hanem a mezőgazdasági termékekkel folytatott kereskedés tette lehetővé. Példa erre Nagyszombat, ez a 15. században még meglehetősen jelentéktelen kis város, amely a 16. században a marhahajtás egyik legfontosabb átmenőállomásává vált. A jelentős külkereskedelem hatására a város helyi vagy szűkebb körzet számára dolgozó kézműipara is fellendült; ehhez járult még a bortermelés kedvező hatása. Ez a fellendülés állapítható meg a Nagyszombatból fennmaradt 1579., 1584., 1616. évi, igen részletes, a foglalkozások megállapítására is alkalmas adójegyzékek alapján is. A város az 1570-1580-as években a távolsági kereskedelem és a hazai piac egyik jelentős központja volt. 1579-ben 210, 1584-ben 171 személy fizetett kézműipar után adót, a két évben összesen 40 iparágban. A kereskedők száma is jelentős volt: 1579-ben 154, 1584-ben 101 személyt adóztattak ilyen címen. Ipar és kereskedelem után adózott a két vizsgált évben az adófizetők 47, illetve 30%-a. Magyarországi viszonylatban ez igen magas arány, csak Debrecené és Ráckevéé hasonlítható hozzá.

Az agrárkonjunktúra hatása a mezővárosok fejlődésére

A budai szandzsák legiparosodottabb mezővárosa azonban nem Kecskemét volt, hanem Ráckeve (10. táblázat).

A mesterségek és iparosok száma Ráckevén a 16. század közepén
Iparág A mesterségek száma Az iparosok száma
1548 1562
Fémipar 5 17 27
Szövőipar 3 4 6
Bőripar 3 7 9
Élelmiszeripar 7 30 42
Ruházati ipar 5 89 116
Faipar 4 2 6
Építőipar 3 10 11
Összesen 30 159 217

Itt még feltűnőbb a ruházati ipar fejlettsége: e kategórián belül 55, illetve 52 szabó élt a helységben, az oldalpiac egyik sorának lakóházaiban, tehát helyileg is tömörülve. Igen jelentős szerepet játszottak a ráckevei kereskedők is; nagy részük görög és szerb volt. Kompániákba állva járták a Dunát, a bolgár kikötőktől az ausztriai városokig. Egy-egy hajójukon 40-50 kereskedő is utazott, rakományuk értéke elérte a 10 ezer forintot. A Balkánról főleg durva posztót szállítottak a török megszállta területre. Erdélyből sót hoztak, a Dunántúlról bort, az Alföldről szarvasmarhát és bőrt, nyugatról iparcikkeket. Ráckeve a különböző termelési és tájegységek metszéspontjában, a legfőbb vízi út és egy fontos rév mellett az Alföld legfontosabb kereskedelmi központjává válts a 16. században. Ennek köszönhette ipari fellendülését is. Ráckeve súlyát, szerepét pontosabban felmérhetjük, ha adatait összehasonlítjuk a többi városéval (11. táblázat).

Az iparos-nevet viselők megoszlása a budai szandzsák mezővárosaiban a 16. század derekán
Város Adózó háztartásfők Az iparos-nevet viselők
száma száma százaléka száma százaléka
1546 1562 1546 1562
Buda 388 244 94 24 80 33
Buják 34 68 4 12 11 16
Cegléd 187 185 25 13 15 8
Földvár 127 105 28 22 22 21
Kecskemét 278 399 53 19 71 18
Nagykőrös 101 180 11 11 21 12
Nagymaros 92 217 22 24 46 21
Óbuda 59 40 5 8 4 10
Pest 127 98 35 28 37 38
Ráckeve 548 748 159 29 217 29
Tápiószecső 42 46 10 24 8 17
Vác 208 546 49 24 58 24
Vál 125 75 14 11 18 24
Visegrád 25 0 8 32 - -
Összesen 2342 2651 517 20 608 23

Gondos vizsgálódások azt mutatják, hogy e korszakban az ipari foglalkozást jelölő nevek tényleges ipari tevékenységet jelölnek. A 11. táblázatban figyelemre méltó, hogy Ráckevének több iparosa volt a vizsgált években, mint a lehanyatlott Budának, Pestnek és Óbudának együttesen, és valamennyi helységben együttesen 23% a kézművesek aránya, vagyis annyi, mint a szabad királyi városokban általában.

Sinkovics István

A török terület népessége

A magányosan dolgozó kecskeméti, ráckevei és tolnai kádik kivételével a közigazgatás alkalmazottai is a várőrségek oltalma alá, a megerősített helyekre költöztek.

Ipar és kereskedelem

Mező Ferenc a morvaországi Magyarbródból Gyulára költözött, és nagyarányú kereskedelmet folytatott. Majd Ráckevére ment át, hogy közelebb legyen Bécshez.

Péter Katalin

Az első hazai reformátorok

Szegedi Kis kizárólag a hódoltságban működik, ennek viszont egész területét bejárja; Gyulán, Cegléden, Temesvárott, Tolnán tevékenykedik viszonylag hosszabb ideig. Sorsa azonban állandó hányattatás. Csak öregen, többszöri fogság után talál nyugalmat Ráckevén. Ekkor már a helvét irányú reformációt tette magáévá, azt hirdeti. Előzőleg azonban, valószínűleg az 1550-es évek végéig a lutherizmus híve.

Iskolák

A másik fontos iskola a hódoltságban a ráckevei. Leghíresebb diákja Budai Parmenius István, aki itt alapozza meg később igen széles körben csodált műveltségét, tanárai pedig a nagynevű Szegedi Kis István, Skaricza Máté és a görög irodalomban, a dialektikában és a zenében jártas Szebeni János.

Hegyi Klára

Törökök

A 16. században a török adminisztráció még létrehozott néhány olyan hivatalt, amely a helyi lakosság mindennapjait volt hivatva irányítani. A középszintű tartományi közigazgatás kulcsfiguráját, a kádit beültette a tiszta magyar lakosságú Kecskemétre, Jászberénybe (melynek közelében ugyan várat épített, és telerakta katonasággal, de ahol a város maga megmaradt magyarnak) és a hódoltsági magyar szellemi élet egyik központjába, Ráckevére. A töröktől közvetlenül meg nem szállt, magyarlakta helységek sokaságához képest ez a három, kádihivatallal ellátott város elenyésző arányt képviselt. Mégis, a török kormányzat erőtlen kísérletét kell látnunk bennük arra, hogy a meghódított helységek belső igazgatását a maga kezébe vegye.

A tizenöt éves háború viharaiban a védtelen Kecskemétről és Ráckevéről elmenekültek a kádik, s hivataluk később sem éledt fel.

Heckenast Gusztáv

Magyarország bányászata és ipara a török kiűzése után

1700-ig Budán 19, Székesfehérváron 16, Pesten 14, Pécsett 11, Esztergomban 10, Ráckevén 9, Szentendrén 7, Vácon 5 céh alakult. Ha az odatelepedett kézműveseknek nem volt rá pénzük, hogy a királytól kérjenek céhprivilégiumot, valamelyik nyugat- vagy észak-magyarországi céh céhlevelét vették át. Így a helyi hagyományokkal még nem rendelkező testületek vagy a céhlevelét kölcsönző anyacéh, vagy a király által 4 osztrák mintára – egy, a szakma főcéhévé megtett pozsonyi, esetleg budai céh irányítása és felügyelete alá kerültek.

R. Várkonyi Ágnes

Örökös jobbágyok és szabadmenetelűek

Savoyai Eugén herceg ráckevei uradalmában 1701 tavaszán Ráckeve 1000, Tököl és Szigetszentmiklós 500–500 forint cenzust tudott már fizetni.

Művészetek

Az aulikus nagybirtokos új életformáját szolgálta Savoyai Eugén 1702-ben Ráckevén Johann Lucas von Hildebrandtnak, az ausztriai német barokk egyik legjelentősebb mesterének tervei szerint épített kastélya.

Heckenast Gusztáv

Textilipar

A selyemfonal-szállítmányokat ezután a ráckevei és az óbudai kamarai uradalomban gyűjtötték össze, és innen szállították Bécsbe.

Kiadvány

Fegyó János, Úrbéri perek és jobbágyfelszabadítás a ráckevei járásban (Ráckeve, 1968)

Irodalom

Kecskemét, Ráckeve, továbbá a budai szandzsák mezővárosi iparának fejlettségére lásd Mészáros László már többször idézett munkáját: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén (Kecskemét, 1979. – számításai néhol kissé pontatlanok).

A kecskeméti, ráckevei és jászberényi kádihivatalok megszűnésére: Makkai László, Pest megye története 1848-ig (Pest megye műemlékei. Budapest, 1958); Schwáb Mária, Az igazságszolgáltatás fejlődése a török hódoltság idején az alföldi városokban (Budapest, 1939); Jászberény török iratai 1–23 (Szolnok megyei Levéltár).