Rákóczi Erzsébet

A Múltunk wikiből
Zboró, 1655. november 16. – Szávaújvár, 1707. november 8.
költő
Wikipédia

R. Várkonyi Ágnes

A földesúri officinák és kereskedelem

Batthyány Ádám és Rákóczi Erzsébet birtokán jobbágyasszonyok és -lányok rendszeres kötelessége a fonás, a krasznai jobbágyok azért panaszkodnak földesasszonyukra, mert „két font kender után 10 rőf vászonravaló fonalat kér”.[1]

Makkai László

Udvari iskola

Az erdélyi epikus és prózai műfajokkal szemben, melyek túltengését talán a versekkel szemben bizalmatlan prédikátorok puritanizmusa hozta, a királyi Magyarország a verses epika és a líra termőtalaja volt. Zrínyi és Liszty eposzai, Gyöngyösi epikája, Rimay, Beniczky, Madách, Balassa gróf, Keglevich, Esterházy Pál, csupa arisztokrata (vagy előkelő familiáris) költő mellett megjelennek a szerelmi líra első női képviselői is, Rákóczi Erzsébet, Esterházy Magdolna és Széchy Mária. Az udvari élet egyébként is széles tevékenységi kört biztosított a rátermett nőknek.

R. Várkonyi Ágnes

Eszmék harca

Rákóczi Erzsébet alapítványt létesít apja, a váradi támadáson a török ellen harcolva elesett Rákóczi László emlékére.

Művészetek

Rákóczi Erzsébet kistapolcsányi kastélyát 1694-ben állították helyre.

Lábjegyzet

  1. OL NRA fasc 119. No9.; fasc. 106. No 4.

Irodalom

Rákóczi Erzsébet jobbágyainak fonáskötelezettsége: Országos Levéltár NRA fasc. 119. No 9; fasc. 106. No 4.