Rasztiszlav morva fejedelem

A Múltunk wikiből
Nagymorávia második uralkodója volt 846–870 között
Wikipédia
Prince Rastislav
846
I. Mojmir megbuktatása után Német Lajos Rasztiszlavot teszi meg a morva-szlávok uralkodójának.
863
III. Mihály bizánci császár – Rasztiszlav kérésére – Konstantint (Cirill) és Metódot küldi a morva fejedelem székhelyére.
864
Német Lajos győzelme Dowinánál (Dévény) Rasztiszlav felett.

Bóna István

A morvák

Mást is kiépített azonban Rasztiszlav, a hatalmas föld- és fafalakkal, sáncokkal és mocsarakkal védett morva erődrendszert. A Thaya, Morva, Duna mentén ezek lettek a lakosság mentsvárai. Rasztiszlav az erődrendszerre támaszkodva, 853-tól önálló politikai útra lépett, megtagadta a frankoknak a censust, a hűbéri adót. A keleti frank büntető expedíciók sorra elakadtak a várak sáncain. 855-ben Német Lajos összpontosított támadása az Oriens prefektusa, Ratbod comes lázadása miatt évekre félbeszakadt. Rasztiszlav időt nyert, helyzetét tovább erősítette.

858-ban Német Lajos fiát, Karlmannt, az Oriens új prefektusát küldte Rasztiszlav ellen. A morva fejedelem és előkelői (optimates) kénytelenek voltak színleg meghódolni. Rasztiszlav azonban rövidesen kihasználta Karlmann lázadását (861–863), amikor is a Karoling Pannoniát első ízben megtámadó magyar szövetségesei segítségével ismét lerázta a frank uralmat (862). Rasztiszlav ekkor jutott el politikai hatalma csúcsára, 863-ban érintkezésbe lépett III. Mihály bizánci császárral, s püspököket kért tőle az önálló morva egyház megteremtésére. Erre azonban már nem került sor.

A Karlmann felett diadalmaskodó, a morvák ellen bolgár szövetségeseivel együtt fellépő Német Lajos előtt Rasztiszlav ismét térdre kényszerült (Dowina / Dévény, 864), hűségesküjét meg kellett újítania. Hatalmának megosztására Nyitra hercegéül küldték haza Regensburgban nevelt unokaöccsét, [[Szvatoplukot – frank nevén Zventibaldot. A béke eredményeként engedélyeznie kellett a bajor–frank egyház további működését, ami röviddel megérkezésük után nehéz helyzetbe hozta a bizánciaktól a morvákhoz küldött görög testvéreket, Konstantint és Metódot. A bizánci és magyar beavatkozás lehetőségének ellensúlyozására tartós katonai és érdekszövetség jött létre a frankok és bolgárok között, mindenkor két irányból fenyegetve a morvákat.

869-ben Rasztiszlav az újból az Oriens prefektusi székébe helyezett Karlmann, valamint két pannoniai gróf, Kocel és Gundachar támogatásával ismét szembefordult Német Lajossal, ezúttal azonban végleg belebukott kísérletébe. Német Lajos nyitrai embere, [[Szvatopluk, a frank király segítségével és a közben ismét apja hűségére tért Karlmann-nal együtt Moráviára támadt, elfogatta Rasztiszlavot, és kiszolgáltatta a birodalomnak (870. május). Regensburgban Lajos király és nagyjai hűtlenség vádjával halálra ítélték a morva fejedelmet, büntetését azonban a király megvakításra és kolostorba zárásra mérsékelte.

Rasztiszlav bukása után a háború tovább folyt (871).


Az Alföld és Erdély a IX. században: a bolgárok

A 864. évi események idején Borisz (852–889) bolgár kánt Német Lajos morvák elleni szövetségesei között találjuk, a bolgárok tehát képesek voltak az Alföldön át megtámadni Rasztiszlavot.