Regéc

A Múltunk wikiből
község Borsod-Abaúj-Zemplén megye gönci járásában, Miskolctól 64 kilométerre északkeletre
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Regéc címere
1684
szeptember 17. A kurucok vereséget szenvednek Eperjes alatt. (Thököly Regéc várába menekül.)
1685
november 5. Szádvár és Regéc várának kuruc őrsége kaput nyit a császáriak előtt.

Makkai László

A trón biztosítása

Csáky Istvánnak meg kellett elégednie az egyébként nagy jövedelmű Tarcallal és Gönccel, Esterházy viszont Munkácsért, Mádért Regéccel nyert kárpótlást az Alaghy-örökségből.

A szatmárnémeti zsinat

A linzi béke biztosította Rákóczi számára a hét vármegye birtoklását haláláig, sőt kettőt, Szabolcs és Szatmár vármegyét utódainak is. Mint földesúr külön szerződésben végre megkapta azt, amire vágyott, a tokajhegyaljai borvidék monopóliumát. Ezzel személyes ellenségein is elégtételt vett, mert Homonnainak Tokajt, Csákynak Tarcalt, az 1645 őszén meghalt Esterházy nádor örököseinek Regécet kellett tartozékaikkal együtt részére átengedniök.

R. Várkonyi Ágnes

A földesúri officinák és kereskedelem

  • Murány tartozéka egy rézbánya és egy „officina vitraria” is (1661, 1663), a Bercsényi-birtokon két „üvegcsűrt” tartanak- nyilván, a Rákóczi családnak Zborón, Munkácson, Regécen és másutt voltak üveghutáik. II. Rákóczi Ferenc regéci üveghutájában, évi 100 forinttal támogatva a vállalkozót, 3 ezer darab üvegholmit – poharat és különböző minőségű „karikákat”, ablakszemeket – termeltet.
  • A Thurzó-, Batthyány, Rákóczi- és más földesúri birtokon már korábban is működtek malmok, huták, hámorok, de most válnak jelentősebbé, most alakulnak ki 18. századi kereteik körvonalai, és néhány üzem (papírmalmok, a regéci üveghuta, több serfőző üzem, vashámor) megéli a 19. századot.

Jobbágytelkek és parasztgazdaság

  • 1680-ban a regéci uradalom két mezővárosában és 10 falujában összesen 199 igásállat van.
  • Táji adottságok és helyi hagyományok nagy eltéréseket mutatnak; mindazonáltal az ország nyugati végén, a rohonc-szalónaki uradalmakhoz tartozó falvakban éppúgy csökken a század nyolcvanas éveire a jobbágyok állatállománya, miként a keleti országrészen a sárospataki, regéci uradalomhoz tartozó Zemplén és Ung vármegyei falvakban.

Hadseregek és haditervek

Thököly elfogatása hírére a Kassa városát Fajgel Péter vezetésével védő, mintegy 2 ezer főnyi őrség is megadta magát, s kaput nyitott Szádvár, Regéc, Patak és a tavasz óta ostrommal szorongatott Ungvár is Schultz generális csapatai előtt.

Aulikus főnemesség és új nemesi rétegek

Szirmay Miklós, miután Odera-Frankfurtban befejezte egyetemi tanulmányait, regéci kapitány lett, 1687-ben megjárta Caraffa börtönét, majd Aspremont uradalmi prefektusaként kiderülnek kivételesen jó képességei, 1697-ben már Bercsényi felső-magyarországi hadi pénztárosa.

A hegyaljai felkeléstől a karlócai békéig

A terület három hatalmas uradalma, a sárospataki, a tokaji és a regéci, a Rákóczi család többi birtokával együtt, 1688–1694 között kincstári kezelésben, Klobusiczky Ferenc királyi személynök, zempléni alispán igazgatása alatt állt.

Heckenast Gusztáv

Magyarország ipara a szatmári béke utáni fél évszázadban

A Zempléni-hegységben a regéci (1698 óta) és a füzéri (1742 előtt) uradalmi üveghuta, a Partiumban a Károlyi Sándor alapította száldobágyi üveghuta (1722-től a harmincas évek végéig) ablak- és táblaüveg mellett már palackokat, üvegtányérokat állított elő.

Vörös Károly

A főnemesség

Így kapták meg a hatalmas muraközi uradalmat az Althanok, Sárospatakot, Regécet és a tokaji várhoz tartozó falvakat Trautson herceg, vagy a munkácsi, szentmiklósi és dobronyi uradalmakat gróf Schönborn mainzi érsek. E birtokadományokkal együtt járt személyüknek és leszármazóiknak honosítása, amit – az uralkodó kívánságának ellen nem szegülhetve – az országgyűléseken a hazai főnemesség is kénytelen volt megszavazni.

Ruzsás Lajos

A szántó-, rét- és legelőgazdálkodás

Együtt élt a modern földművelési rendszer a háromnyomásossal Károlyi György gróf Nyitra megyei birtokain, valamint a sárospataki és a regéci uradalomban, az ország keleti felében éppúgy, mint a nyugati részén.

Az állattenyésztés

A sárospataki és a regéci uradalomban 1824 és 1833 között a magyar racka juhok száma harmadára apadt, ugyanakkor a finomgyapjas juhoké megnégyszereződött.

Irodalom

A parasztság állatállománya alakulására vonatkozó megállapításokat Solymosi László, A parasztháztartások állatállománya 1666 és 1685 között című előtanulmányából közöljük, amelyet az Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones alapján készített e kötet számára: 1666: Murányi (Gömör vármegye), Beckói (Trencsén vármegye); 1669: Ledniczei (Trencsén vármegye), Berencsi (Nyitra vármegye); 1670: Beczkói (Trencsén vármegye); 1672: Balog (Gömör vármegye), Ecsedi és Tasnádi (Szatmár, Szabolcs, Szilágy vármegye); 1673: Szendrői (Gömör vármegye), Szentmiklósi (Bereg vármegye), Rónaszéki (Máramaros vármegye), Enyickei (Abaúj vármegye); 1674: Kőszegi (Sopron vármegye), Erdődi (Szatmár vármegye), Hriczói (Trencsén vármegye); 1676: Sóvári (Sáros vármegye), Pataki (Zemplén vármegye); 1677: Csetneki (Gömör vármegye); 1678: Ungi (Ung vármegye); 1679: Derencsényi (Gömör vármegye); 1680: Regéczi (Abaúj, Zemplén vármegye); 1681: Enyickei (Abaúj vármegye); 1682: Derencsényi (Gömör vármegye); 1684: Leleszi (Zemplén vármegye); 1684–1685: Sárosi (Sáros vármegye); 1685: Ecsedi (Szatmár vármegye), Murányi (Gömör vármegye). Az uradalmak urbáriumai: Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones.