Henricus Regius

A Múltunk wikiből
(Regius szócikkből átirányítva)
July 29, 1598 – February 19, 1679
Dutch philosopher, physician, and professor of medicine at the University of Utrecht from 1638
angol Wikipédia
Henricus Regius.

Makkai László

Külföldi peregrináció

A kartezianizmussal a magyar diákok először a negyvenes években a hollandiai egyetemeken találkoztak, de ott is mint hevesen vitatott filozófiával, amelynek védőit és támadóit egyaránt arra kötelezték az ötvenes években, hogy Descartes nevéről hallgassanak. A szerző néven nevezésének eltiltása természetesen nem akadályozta a karteziánus természetfilozófia térhódítását a hollandiai filozófiatanárok körében, akik közül elsősorban Regiust, Apáczai tanárát kell megemlíteni.

Filozófiai modernizmus

Apáczai nem a jelenből a múltba, hanem a múltból a jövőbe néz, neki a múlt a káosz, a jövendő a fokozatos, állandó tisztulás. Szinte ironikusan állítja szembe a világ „késő vén koráról” szóló közhelyet a megifjodás, újrakezdés tényét bizonyító szellemi haladással. Még vezércsillagai, Ramus és Descartes sem végső állomások, dogmatikus tekintélyek számára, hanem a tökéletesedés lépcsőfokai. S hogy ezt komolyan vette, bizonyság rá, hogy egyébként karteziánus tanárával, Regiusszal, Descartes-tal szemben foglaltak állást Kopernikusz mellett, akinek tanítását elsőként merte Magyarországon nyíltan helyeselni.

De Regiusnak sem volt szolgai követője, ettől puritanizmusa tartotta vissza. A puritán spirituális vallásosság sarkköve az emberi lélek közvetlen megszólíttatása Isten lelke által, érthető tehát, hogy Apáczai „az emberi értelemről” szóló külön értekezésében határozottan ellenáll mestere, Regius azon felfogásának, hogy a gondolkozás az emberi test funkciója (modus), s azzal együtt meghal. Ezzel szemben Descartes tanítását védelmezi az értelemnek a testtől különálló lényegéről, mint aminek nincs kiterjedése, tehát nem az anyagi világhoz tartozik, s ezért halhatatlan.


Apáczai művei után az első fennmaradt karteziánus szellemű fizikai főiskolai jegyzet a szintén Regius-tanítvány Enyedi (1665), az első, nyomtatásban is megjelent hazai karteziánus fizikai tankönyv pedig a debreceni Szilágyi Tönkő Márton Philosophiája (1678) volt, ez utóbbiban azonban már (magyar szerzőtől először) Galilei mechanikájáról és az elektromosságról is szó esik, tehát Descartes meghaladása már előreveti árnyékát.


A református főiskolák közül egyedül Sárospatak zárkózott el Descartes feltétlen befogadása elől, mert ott Comenius (igaz, antiarisztoteliánus, de még a misztikus „világlélekkel” kacérkodó) természetfilozófiája uralkodott. A hatvanas években Pósaházi János oktatta itt a filozófiát, de ő már nem hátrafelé, hanem előrelépett Descartes-tól. Comenius, majd Regius tanítványa volt, s rajtuk keresztül a század két nagy gondolkodója, Bacon és Descartes hatott rá, még inkább azonban Gassendi és Boyle, akiktől már a korábbiak kritikáját is megtanulta, s egy – leginkább talán Boyle felfogásához hasonlítható – eklektikus, mechanisztikus természetfilozófiát épített ki 1667-ben megjelent Philophia naturalis című tankönyvében.