Reniger Simon

A Múltunk wikiből
Kerekes Dóra: Egy császári tolmács megfigyelései. Giorgio Cleronome magyarországi utazása 1664-ben.

R. Várkonyi Ágnes

Erdély és a német-római császárválasztás

A Rajnai Szövetség elsők között Erdély ügyével foglalkozik: segítséget ajánlanak meg, és külön ülésen szándékoznak foglalkozni Rákóczi beválasztásával. Csakhogy már minden késő, I. Lipót a császárkoronázás több mint mint 3 milliót felemésztő ünnepségei után portai rezidense, Reniger Simon útján hivatalosan is közli a szultánnal: nem avatkozik Rákóczi dolgába, nem bontja meg a jó viszonyt. Konstantinápolyban tudomásul vették Lipót császár üzenetét, és azonnal hatalmas haderőt indítottak Rákóczi ellen.

Apafi fejedelem és a Köprülü-kísérlet

Ezzel szemben 1663. április elején, amikor a szultán átadta a nagyvezírnek a Próféta zászlaját, Reniger és Goes követek Köprülü nagyvezírhez Belgrádba a császár békeajánlatát vitték, majd pedig eszéki táborába már a Haditanács elnökének, Lobkowitz hercegnek a béke érdekében minden áldozatra való készségét ajánló levelét nyújtották át.

A téli hadjárat

A Haditanács parancsára 1663 őszén a császári csapatok téli szálláshelyekre vonultak: Raimondo Montecuccoli hadereje a Csallóközben, Souches tábornok mintegy 9 ezer főnyi serege a bányavárosok vidékén várta, hogy régi hadiszokás szerint csak tavasszal kezdjék újra a hadműveleteket. Védekező harcoknál többre nem gondoltak, s Lipót követe, Reniger az udvar békeajánlatával a nagyvezír táborában tartózkodott. Ennek vágott elébe a téli hadjárat.

Zrínyi, Turenne, Montecuccoli

1663. december 31-én Pucheim gróf, a Haditanács tagja és Komárom parancsnoka pedig mint a viszonyok jó ismerője a háború elkerülését ajánlotta. Felterjesztésében török foglyok vallomására hivatkozva megerősítette a nagyvezír táborában időző Reniger jelentéseit: a török csak azért indult Bécs ellen, hogy békekötésre szorítsa a császárt, a szultáni fő haderő egyik része az oroszok, a másik Velence ellen készül.

A szentgotthárdi csata

Köprülü Ahmed nagyvezír néhány napig Rába menti állásaiban maradt, s összeszedte kivérzett, széthulló haderejét. Majd Vasvárra vonult, s augusztus 10-én Reniger császári megbízottal összeállították a békeszöveget. I. Lipót császár szeptember 9-én jóváhagyta a megállapodást, amit egyelőre titokban tartottak.

Műve

Reniger Simon jelentése a császárnak, Nándorfehérvár, 1663. június 14. Haus-, Hof- und Staatsarchiv Mainzer Erzkanzlei-Archiv Reichstagsakten, Fasc. 217.