Richard Strauss

A Múltunk wikiből

Richard Georg Strauss

München, 1864. június 11. – Garmisch-Partenkirchen, 1949. szeptember 8.
német késő romantikus zeneszerző
Wikipédia
Richard Strauss 1945-ben
Richard Strauss 1945-ben
1905.
Richard Strauss: Salome című zenedrámája.

Hanák Péter

Előszó

A matematikai közgazdaságtan, a polgári filozófia új irányzatai, a pszichoanalízis, a strukturalista nyelvészet, a tudományszociológia, a 20. századi zene megalkotása, új irodalmi irányok, a szecessziós és az avantgard művészet érdemleges ágai indultak el, s olyan nagy szellemek, olyan zsenik éltek és alkottak a Monarchiában és Magyarországon, mint a közgazdász Böhm-Bawerk és Schumpeter, a jogász Kelsen, a filozófus Wittgenstein, Mach és Husserl, a marxizmushoz eljutó Lukács György és az általa inspirált budapesti „vasárnapi kör”, a szociológus Mannheim, az esztéta Hauser és Fülep Lajos; a modern személyiségpszichológia atyja, Freud; olyan írók és költők, mint Hofmannstahl, Rilke, Musil, a prágai Hasek, Kafka, Werfel, a budapesti Nyugat írógárdája és forradalmasító zsenije, Ady, a krakkói író-festő-rendező művész Wyspianski, a festő Klimt, Kokoschka, Mucha, Rippl-Rónai, Gulácsy, Csontváry és végül, de talán elsősorban a Mahler és a Richard Strauss képviselte átmenet után olyan zenei újítók, mint Bartók, Kodály, Schönberg, Janáček.

Szabó Miklós

A népi-nemzeti kultúra felbomlása és átalakulása

A századvég feladatának a Liszt és Brahms nyomdokain haladó magyaros szimfonikus zene megteremtése tűnt. Példát a magyar rapszódiák és Brahms magyar táncai adtak, de a figyelem hatósugara már befogta a posztromantika szimfonikus törekvéseit is: Mahler és Richard Strauss szimfonikus kompozícióit.

Az új világ megtalálása az ősiben: Bartók, Kodály

Bartók első zenei kísérletei, amelyek még teljesen a kor Brahms-epigonságához kötődtek és a népies műzene világában igyekeztek gyökeret verni, 1902-vel lezárultak. A nacionalista korszak csúcsát jelentő Kossuth-szimfónia 1903-ban már Richard Strauss hatását tükrözi.

Bartók modern törekvéseinek első jelentkezései is Richard Strausshoz kapcsolódnak: az I]. és II. zenekari szvit. Mindkettő már tudatos szembefordulás a zenei és nem csupán a zenei elmaradottsággal.