Richard Wagner

A Múltunk wikiből

Wilhelm Richard Wagner

Lipcse, 1813. május 22. – Velence, 1883. február 13.
német zeneszerző, karmester, esztéta
Wikipédia
RichardWagner.jpg

Szabad György

A művészetek

A Pest-budai Hangászegylet és az 1853-ban alakult Filharmonikusok Egyesülete rendezte a hangversenyeket a Lloyd-épületben, a Nemzeti Múzeumban, majd az 1860-as években felépült Vigadóban. Mozart és Beethoven mellett nagy közkedveltségnek örvendtek a romantikusok, elsősorban a magyarként számon tartott Liszt, a Rákóczi-induló miatt is igen népszerű Berlioz, s viszonylag igen korán műsorra kerültek a Wagner-zeneművek is.

Vörös Károly

A kultúra új jelenségei

A budapesti Operaház kortársi magyar szerzőktől származó, viszonylag nem is ritka bemutatói indokoltan csekély sikereket hoznak. E munkák elsősorban Wagner nyomán induló stílusa, éppúgy, mint az Operaháznak így szükségképpen a külföldi standard művekre épülő műsora és az ezeket tolmácsolni képes (részben külföldi) művészekre támaszkodó személyzeti politikája bőséges tápot is ad az Operaház és általa a hivatalos magyar zenei élet ellen a népies műdal és az áltörténeties „kuruc” zene nyelvével azonosított nemzeti zenekultúra védelmének címe alatt indított provinciális, nemegyszer reakciós és jórészt demagóg támadásoknak, a sajtóban éppúgy, mint a parlamentben. Eredményként az olyan művészek elkedvetlenítésével, mint Gustav Mahler, a nagy késő romantikus német zeneszerző (1888–1891-ben az Operaház karmestere), vagy a győri születésű Richter, a jeles Wagner-dirigens, – de semmivel nem segítve egy valóban új magyar magas zenei kultúra létrejöttét. Mindez együttesen fog odavezetni, hogy a századfordulótól majd kibontakozó magyar zenei megújulás kétségtelenül ezzel az átmeneti korra oly jellemző, részint magyaros, részint nemzetközi – főleg wagneries – epigonizmussal szemben, annak tagadásaként jön létre.

Hanák Péter

A birtokos parasztság

A hazai művelt polgárság ízléskultúrája pedig túlságosan is a nyugati iskolákban, a bécsi klasszikusokon, Brahmson és Wagneren, a historizáló eklektikán nevelkedett, semhogy a népi kultúrához vezető átmeneteket önmaga teremtő erejével kimunkálhatta volna.

Szabó Miklós

Zenekultúra és zenei ízlés

A zenei élet legfontosabb nyilvános fóruma, az 1884-ben megnyílt Operaház viszonylag kicsiny társulatával be tudta tölteni azt a szerepet a mérvadó külföldi operairodalom hazai színre hozatalában, amit a prózai színházi életben a Vígszínház. Kezdettől ápolta a kor zenei életében oly jelentős Wagner-kultuszt, már 1884-ben az első itt játszott művek egyike Wagner-opera volt.