Roberto Bellarmino

A Múltunk wikiből

Bellarmin Szent Róbert, olaszul Roberto Francesco Romolo Bellarmino

Montepulciano, Toszkána, 1542. október 4. – Róma, 1621. szeptember 17.
olasz jezsuita szerzetes, bíboros
Wikipédia
Bellarmine 3

Makkai László

Abszolutizmus és ellenreformáció

Minden rend abban áll, hogy egyesek parancsolnak, mások pedig alárendelik magukat a parancsnak – foglalta össze az ellenreformáció tanítását a leghatásosabb jezsuita teoretikus, Roberto Bellarmino. Ez szerinte abból következik, hogy a világegyetem egységes egész, egy test, melyet a lélek vezérel és szabályoz, néha megszorításokkal, néha buzdításokkal, ahogyan éppen megfelelőnek tartja céljai érdekében. A világlélek Isten, akit a földön a tévedhetetlen katolikus egyház, illetve annak feje, a pápa képvisel teljhatalommal, közvetlenül az egyházban, közvetve a világi politikában.

Pázmány Péter politikai szerepe

Fiatalon belépett a rendbe, Krakkóban, Bécsben és Rómában nevelkedett, rövid ideig Bellarmino személyes befolyása alatt.


Szép, szép, mondja Pázmány, hogy a protestánsok egyedül a Biblia szavaira építik hitüket, de ki bizonyítja, hogy a Biblia valóban isteni kijelentés, és ki magyarázza hitelesen egymásnak ellentmondani látszó szövegrészeit, ha nem az idők viharait átvészelt s most íme diadalmasan megújuló római egyház. „Mert mi megmutathatjuk, hogy miénk az örökség: előbb bírtuk; régen bírtuk; erős eredetünk vagyon azoktul, akiké volt a jószág; mi vagyunk az apostolok örökösi. Amint testámentomban hagyták, amint hívségünkre bízták, az szerént tartottuk a testámentomot. Azért nem mód az, hogy a mi erdőnket szabadjában vágja, a mi kútfejünket bátran zavarja, a mi örökségünket torkunk verve bírja, akinek ezekhez semmi közi, semmi igazsága nincsen, akit nem tudjuk, honnan jő és hová megyen, aki eklézsiájának eredetit, püspökinek rendit, genealógiájának származásit meg nem esmérteti.”[1]

Figyeljünk a kifejezésekre. Itt nemcsak Bellarmino visszhangzik, hanem a magyar nemesi füleknek oly ismerős Werbőczy is.

A barokk főúr

Maga a nádor alapos teológiai műveltséget szerzett, állandó olvasással pótolva iskoláztatásának komoly hiányosságait. Leendő veje, Nádasdy áttérítése érdekében írt Értekező levél című műve (1642) meghaladja a kor magyar teológiai irodalmának átlagszínvonalát. De katolikus világi környezete sem idegenkedett a vallásos témáktól. Egyik titkára, Tasi Gáspár, később a Szepesi Kamara tanácsosa, 1627-ben adta ki Nyáry Krisztinának ajánlott Lelki kalendárium című erkölcsi mondásgyűjteményét. 1639-ben Elménknek Istenbe főmeneteléül címen az első magyar Bellarmino-fordítást, 1640-ben pedig Húsz színes okokrul című Feucht-fordítását a protestánsok áttérítésének módszereiről.

Makkai László

A jezsuiták és a protestáns ortodoxia

Magyarországon Pázmány Péter hirdette legnagyobb sikerrel az „új tévelygésekkel” szemben a „régi igazságot”, s a társadalomnak azok a rétegei, amelyek a mozdulatlanságot kívánták, szívesen hallgattak szavára. Őt szokták a jezsuita vallásosság legnagyobb magyarországi képviselőjének tartani, holott éppen az hiányzott belőle, ami a korai jezsuitizmus legfőbb sajátossága volt: a fanatikusan lobogó aszketikus voluntarizmus. A jezsuiták harmadik nemzedékéhez tartozott, a gyakorlati politikusokéhoz. Tanítómesterei nem az önsanyargató rajongók, Loyola Ignác, Xavéri Ferenc voltak, hanem a higgadt rendszerezők, a tomista teológia, a természet- és morálfilozófia újrafogalmazói, Suarez és Bellarmino.

Lábjegyzet

  1. Idézi: Horváth Cyrill, A magyar irodalom története. Budapest, 1899. 320.

Műve

Az ellenreformáció politikai ideológiájának klasszikus megalapozása: Robertus Bellarminus, De potestate summi pontificis in temporalibus (Roma, 1610).

Irodalom

Pázmány kapcsolatára Bellarminóval: Őry Miklós, Pázmány Péter tanulmányi évei (Eisenstadt, 1970).