Rotterdami Erazmus

A Múltunk wikiből

latinul Desiderius Erasmus Rot(h)erodamus

Rotterdam vagy Gouda, 1466. október 27. (?) – Bázel, 1536. július 12.
nagy hatású németalföldi humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus
Wikipédia
Holbein: Erasmus

Pach Zsigmond Pál

Reneszánsz és reformáció

A reneszánsz és humanizmus, Itáliából kiindulva, a 15. századtól kezdve Európa számos országára hatást gyakorolt, s az egyetemes kultur- és eszmetörténeti fejlődés egész további menetére rányomta bélyegét – hiszen a középkori egyházi világképpel szemben először mutatta fel az ember hivatását nem a túlvilági üdvösség, hanem a földi boldogság keresésében, amit a természet megismerése és hasznosítása, a szabad tudományos kutatás útján lehet elérnie. Mégsem válhatott a társadalom széles rétegeit magával ragadó antifeudális mozgalom ideológiájává, mert művészeti-irodalmi-tudományos irányultsága folytán csak szűk rétegek számára volt hozzáférhető, és „evilágiságának” kibontakozása, ha nem is vallástalansággal, de az egyház iránt közömbös vagy megvető viszonyulással, a vallás konvencionalizmussá alakításával vagy „észvallásként” való deista-toleráns felfogásával, racionalizálásával járt együtt – például az európai hírű humanista, Rotterdami Erazmus gondolatrendszerében.

Péter Katalin

A humanizmus történelemszemlélete

Oláh Miklós viszont, jóllehet kétségtelenül nagy figyelmet fordít a papképzés reformjára is, Erazmus rajongói közül a protestantizmus ellen legerőszakosabban fellépő magyarországi főpapok közé kerül.

Iskolák

A katolikus egyház az új tudományosságtól nem zárkózik ugyan el, hiszen a humanizmus olyan hordozói maradtak meg a kebelében, mint maga Erazmus, az új vallást azonban csak a reformált iskolákban lehet tanítani.

A királyi udvar

A medgyesi Piso Jakab, Lajos nevelője Rotterdami Erazmust még Itáliából személyesen ismeri, s továbbra is kapcsolatban áll vele. Körülötte, az udvarban és a kancelláriában, széles társadalmi összetételű erazmista kör működik. Az előző század végén felvirágzott bécsi humanizmussal szoros kapcsolatban állnak. Kiválóan képzett egyháziak. Világi politikai tisztségeket pedig olyanok töltenek be, mint Nádasdy Tamás, aki magas műveltségével akár tudós lehetne. Mellettük nagy széltolók is élnek itt; agyafúrt és obszcén mulatságokat rendeznek. Ám ha a helyzet úgy kívánja, nagyon is komoly egyéniségek támadnak közülük. Cordatus, aki – saját feljegyzése szerint – nemrégen még „élvezkedett” Budán, 1525-ben már az életét kockáztatja a lutheri tanításokért.[1] Habsburg Mária megjelenése új korszak kezdetét jelölhetné, ha magának és környezetének hatása nem lenne olyan rövidre szabott. A jövőt azonban még senki sem sejti, amikor a fiatalsága ellenére is nagy műveltségű és az új eszmék iránt fogékony főhercegnő 1521-ben Budára költözik. Asztalánál Erazmus és Luther tanításairól folynak eszmecserék.

Nemesi kultúra

A nemesek klasszikus auktorokat, nyelvtanokat és szótárakat tartanak; történelmet és földrajzot olvasnak. A természettudományokat viszont feltűnően nem kedvelik. A reneszánsz szellemi kíváncsisága azért mégis tükröződik gyűjtésükben; Erazmust többnyire ismerik, de sokszor Justus Lipsiust is.

Makkai László

Udvari iskola

Az európai korszellem áramlatai a 17. század elején az újsztoikus rezignáció foszlányait sodorták Magyarországra, ennek jegyében magyarítottak a már említett antik ihletésű Udvari schola mellett egy egész sor régi és új moralizáló művet, mint Epiktétosz és Erazmus Enchiridionjait (Thordai és Salánki), Guevara Fejedelmek óráját (Draskovich és Prágai), Ziegler Az legfőbb jóról (Szenci Molnár), Lipsius Az állhatatosságról című munkáját (Laskai), ezzel függ össze Seneca katolikus reneszánsza (Kéry). Mindez azért történt, hogy az elvadult hazai erkölcsöket szelídítsék, és az élet követelte feladatok önkéntes vállalására buzdítsanak.

Lábjegyzet

  1. Idézi: G. Hamann, Conrad Cordatus Leombachensis. Jahrbuch des Oberösterreichischen Musikalvereins 1964. 264.