Rudolf burgundiai király

A Múltunk wikiből

II. Rudolf

888 – 937. július 11.
felső-burgund király 912-től, itáliai király 923-tól 926-ig, alsó-burgund király 933-tól
Wikipédia
924
tavasz: I. Berengár császár felkérésére Szalárd vezérletével magyar had nyomul Pavia ellen, ahol Rudolf ellenkirályt megkoronázták.

Györffy György

A nyugati „békeövezet” kialakítása és a távolsági kalandozások kezdete

921-ben Árpád fia Tarhos és Bogát harka(?) jelent meg seregével Veronában, akkortájt, amikor Berengár – 915 óta megkoronázott császár – ellen hűbérurai összeesküvést szőttek, és Rudolf burgundiai királyt akarták behívni ellene. A két magyar vezér, kiket Liudprand rexnek titulál, és Berengár legjobb barátainak (amicissimi) mond, bizonyára nem először fordult meg Itáliában a barátsági szerződés megújítására. Berengár hozzájuk folyamodott segítségért, és a Veronába érkező sereget a Bresciában tanácskozó főurakra küldte. Ulrik palotagróf elesett, Alberik ivreai őrgróf álruhát véve esett magyar fogságba, és vazallusa kastélyához vitette magát, ahol közemberi váltságdíjon váltották ki, Gilbert bergamói grófot viszont a magyarok kiszolgáltatták Berengárnak. Berengár ezt követően a magyarokat a bizánci uralom ellen fellázadt és a capuai hercegséghez csatlakozott Dél-Itáliába küldte, melynek Bizánchoz való visszabocsátása érdekében I. Romanosz császár hiába küldött követséget Landulf capuai herceghez. 922. február elején lovashad jelent meg Apuliában, és a nép nyilakat vélt látni a levegőégen.

Eközben Rudolf bevonult Paviába, és királlyá koronáztatta magát. A Veronába visszaszorított Berengár újból magyar katonai támogatást kért. 924 márciusában megérkezett a Szalárd vezette had (Szalárd a hasonló nevű bihari falu fekvéséből ítélve a Biharban lakó székelyek vezére lehetett). A vitézek Pavia alá vonultak, s mivel kőfalait bevenni nem tudták, tüzes nyilakkal felgyújtották a várost. A porrá égett város lakói állítólag 8 véka, parázs alól kikapart ezüsttel vásárolták meg a magyar sereg elvonulását. Két hét múlva Berengárt Veronában leszúrták, de a magyar had már úton volt nyugat felé, hogy a Szent Bernát-hágón átkelve Burgundiát pusztítsa. Rudolf király Hugó provence-i királlyal együtt megkísérelte a hegyes vidéken bekeríteni a magyarokat, de kisiklottak a gyűrűből, és Dél-Franciaországot a Pireneusokig dúlták.

Franciaország ekkor meghasonlott állapotban volt; 923-ban Együgyű Károly fogságba esett, fia Angliában élt száműzetésben, és Rudolf rokona, Radulf (Raoul) koronáztatta magát királlyá. Úgy látszik, hogy a magyarok itt is megtalálták a kapcsolatot a Rudolf-ellenes, dinasztiahű főurakkal, így Vilmos auvergne-i gróffal, mert az ellenpárt tartományait dúlták. |- | Berengár halála után ugyanis ismét Rudolf vonult Itáliába, az elégedetlen olasz főurak azonban 925-ben Provence-i Hugót hívták be vele szemben. Rudolf király megsegítésére Burghardt sváb herceg nyomult Itáliába, a fedezetlenül maradt Svábországban ugyanakkor pusztító magyar seregek jelentek meg. |- | A Sankt Gallen-i sereg Svábország felégetése után a Rajnán átkelve Rudolf országát, Burgundiát, Elzászt, Lotaringiát és Franciaország végeit pusztította. A Sankt Gallen-i barát ehhez kapcsolódva beszéli el azt a keresztény vágyálmot, hogy Burgundia királyának sikerült a fraxinetumi mórokat és a kalandozó magyarokat egymás ellen uszítania. Fraxinetumba, a Saint Tropez-i öböl felett elterülő hegyi erődbe 890 táján fészkelték be magukat spanyolországi „szerecsenek”, és mintegy 80 évig fosztogatták az alpesi utakon áthaladókat. A mór és magyar lovasok állítólag addig vívtak egymással, amíg teljesen kifulladtak, és ekkor a viadalt messziről szemlélő burgund király rájuk csapott, s kit levágott, kit eladott Arles-ban rabszolgának. Ha van is némi alapja a történetnek, lehet, hogy más alkalommal zajlott le.

Görög adó, olasz zsold, német elhárítás

A helyzet 935-ben komplikálódott, amikor a két szövetséges egymásra támadt, Arnulf ugyanis hadjáratot indított Hugó ellen, és elfoglalta Veronát. Mivel a magyarok ezzel egyidejűleg bántatlanul átkeltek Bajorországon, és megtámadták Felső-Burgundiát, melynek királya, Rudolf 933-ban szövetséget kötött Hugóval, bizonyosra vehető, hogy a magyar támadás Arnulf felkérésére történt. Rudolf serege elől azonban a magyarok kitértek, és Itálián át békésen vonultak haza, amit annál inkább megtehettek, mert időközben Hugónak sikerült Arnulfot visszaszorítania.

Az európai politika a következő évben – a francia és a német király közel egyidejű halálával – került válságos helyzetbe. 936. január 14-én meghalt Rudolf francia király; öccse, Hugó herceg hazahívatta az Angliába száműzött utolsó Karolingot, a gyámoltalan, tizenöt éves IV. Lajost. Ez év július 2-án pedig I. Henrik német király halt meg, és a német választók huszonnégy éves, erélyes fiát, I. Ottót emelték trónra. Mivel mind Franciaországban, mind Németországban várható volt a tartományurak széthúzása, az időpont alkalmasnak kínálkozott egy nagy hadjáratra, amely esetleg adófizetésre kényszeríti az új német és francia királyt.

A magyar sereg 936–937 telén Bajorországon szabadon átvonult, és miután a sváb és frank hercegség útjába eső városaira tüzet vetett, nyugat felől próbatámadást intézett Szászország ellen. Ottó azonban felkészülve várta a határon a kalandozókat, akik nem merészkedtek komolyabb csatába, hanem böjt havában Wormsnál átkeltek a Rajnán, és Franciaországra rontottak. Főleg Reims, Sens és Orléanss vidékét dúlták, de egyes csapataik elutottak az óceánig, délen pedig Bourgesig.

937. július 11-én meghalt II. Rudolf burgund király is, és a magyarok még ebben a hónapban elkezdték Burgundiát pusztítani, Dijontól le délre, egészen a Rhone völgyéig, ahonnan a szokott alpesi úton átkeltek Itáliába.

Uralkodó osztály

Szent László ősfája[1]
Árpád nagyfejedelem
Madarász Henrik király
II. Rudolf burgundi király
Zolta herceg
Ottó császár Adelhaid burgundi hercegnő
Taksony nagyfejedelem besenyő hercegnő bizánci örmény „comes”? bolgár hercegnő?  ?  ?  ?  ? Meskó lengyel herceg Dubravka cseh hercegnő Dobremir elbai szláv herceg  ? Hermann lotaringiai Pfalzgraf Helwig II. Ottó német császár Theophanu görög hercegnő
Mihály (Béla?) herceg bolgár hercegnő? ? ? Boleszló lengyel herceg Emnildis elbai szláv hercegnő Ehrenfried (Ezzo) rajnai Pfalzgraf Matild német hercegnő
Vazul herceg „Tatun nembeli” leány (Katun?) III. Meskó lengyel herceg Richeza német grófnő
Béla király Richeza (?) lengyel hercegnő
Szent László

Lábjegyzet

  1. I. László származására lásd Wertner, Az Árpádok családi története adatait.