Sárvár

A Múltunk wikiből

Hasonló névvel lásd: Sajósárvár

város Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, a sárvári kistérségben
Wikipédia
HUN Sárvár COA
1534
Sylvester János Nádasdy Tamás birtokán, Sárvárott kezd tanítani lutheri szellemben.
1539
Megjelenik Sylvester János latin nyelvtana Sárvárott.
1541
Sylvester János fordításában megjelenik a teljes Új Testamentum Sárvárott.
1602
Sárvárott megjelenik Magyari István Az országokban való sok romlásoknak okairól című könyve.
1603
Nagyszombatban megjelenik Pázmány Péter Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak című vitairata.
1653
Nádasdy Ferenc magyar történeti tárgyú barokk freskókat festet sárvári várába.

Zimányi Vera

Robot- és bérmunka a földesúri gazdaságban

Az egykorú számadások azt mutatják, hogy igen tekintélyes hányadot vett igénybe a népes udvartartás, személyzet, a familiárisok ellátása. Nádasdy Ferenc országos főkapitány asztalánál például 70–80 személy étkezett. Sárvári uradalmában 1546-ban 800 pár csizmát és 31 szőrpokrócot osztottak ki, 1557-ben ugyanitt 1151 forintot költöttek posztóra: „az nép fizetésére”. A 16. században egyre nőtt a várban élő vagy várhoz tartozó személyek száma.

Péter Katalin

Iskolák

A főurak számos helyen új iskolákat alapítanak. A leghíresebb közöttük Nádasdy Tamás, akinél egy ideig a sárvári, új iskolában Sylvester János működik.

Zimányi Vera

A jobbágyszolgáltatások arányainak módosulása

A szükséges munkaerőt immár ingyen is elő tudták teremteni, ezért végképp nem gondoltak arra, hogy pénzt fektessenek a termelésbe. Ezért rótták meg például a sárvári számtartót, amikor „pénzes” káposztametszőket fogadott, mondván: van elég jobbágy, akikkel metszhetett volna; ugyancsak ezért szüntették meg a nagybányai pénzverő ház körül terhes segédmunkákat végző jobbágyok bérét, és változtatták ezt a szolgálatot is robottá.

Makkai László

Örökös főrendiség

A 16. század utolsó évtizedeiden, a dinasztia és a rendiség élesedő szembefordulása korában kezdődött meg a koholt családfák gyártása, amelyekkel az ismeretlenség ködéből emelkedett családok a Mohács előtti oligarchiában mutatták ki őseiket. Még az örökös báróságot, grófságot adományozó királyi oklevelekbe is belecsempésztették előkelő származásuk elismertetését, azzal a formulával, hogy a bárói rendbe tartozásukat „az idők mostohasága” merítette feledésbe. Legtöbbjük megelégedett azzal, hogy a Mátyás-korig kapcsolta magát, az ambiciózusabbak azonban jóval messzebbre mentek vissza a múltba, az Esterházyak például Attilán át Noéig vezették fel családfájukat. A 17. századi magyar mágnások erőteljes történelmi érdeklődése, mely otthonaik festészeti díszében is (például a sárvári vagy nagybiccsei freskókban) megnyilatkozott, egyáltalában nem független ettől a genealógiai mániától, mely nyilvánvalóan az uralkodótól való függetlenséget és a nemességtől való különállást volt hivatva hangsúlyozni.

R. Várkonyi Ágnes

Pálffy Pál nádor és az új magyar politika

Néhány nagy művészeti és irodalmi alkotás azonban elmúlhatatlanul hirdeti, hogy a vesztfáliai békét követő fél évszázad Magyarország történetében a török kiűzésének korszaka, s ez a korszak a 17. század közepén vette kezdetét: 1651-ben egy bécsi nyomdában megjelent az Adriai tengernek Syrenaia Groff Zríni Miklos című kötet, benne az eposz, az Obsidio Sigetiana, a Szigeti veszedelem. Ugyanekkor Nádasdy Ferenc a tizenöt éves háború csatajeleneteit festeti meg sárvári kastélya lovagtermében.

Iparűző mezővárosok

A Dunántúlon Körmend, Sárvár, Devecser, Kapuvár, Tapolca gyarapítja a kereskedő mezővárosokat.

Makkai László

Reneszánsz és barokk képzőművészet

Ahogy Zrínyi Miklós nagynevű ősének tetteit verselte meg, úgy Nádasdy Ferenc néhány évvel később hasonnevű nagyapjának, a híres „fekete bégnek” törökellenes csatáit festette meg H. R. Miller bécsi festővel a sárvári vár barokká átépített dísztermében.

R. Várkonyi Ágnes

Országos támadás, társadalmi érdekegység

1703 végén Rákóczi sereggyűjtő hadnagyokat küldött át a Dunán, s a dunántúli szervezkedés vezetői – kisnemesek, végvári katonák, vármegyei tisztek – december 20. körül megtartott pápai gyűlésükön elhatározták, hogy csatlakoznak a szabadságharchoz. Követségük 1704. január 3-án érkezett Bercsényihez, s január 11-én Károlyi Sándor 5 ezer főnyi haderővel átkelt a Dunán. A dunántúli sereg élére a végvári katonasággal szoros szervezeti, családi kapcsolatban levő köznemesek kerültek. A végvárak régi, részben elbocsátott, részben letelepített katonaságának és a fegyvert fogó jobbágyoknak köszönhető, hogy Rákóczi csapatai rövid idő alatt felszabadították csaknem az egész országrészt, a Kemenesaljától Baranyáig, a Vértes hegységtől a Muraközig. Megnyitotta kapuit többek között Veszprém, Székesfehérvár, Rohonc, Kőszeg, Ruszt, Sárvár, Szombathely, Körmend és Szentgotthárd, felkerültek Rákóczi zászlói Tata, Siklós, Simontornya és a Balaton melléki várak tornyaira; ostromgyűrű szigetelte el Győrt, és körülzárták Esztergomot.

Wellmann Imre

A szabadságharc mezőgazdasági erőforrásai

Másképp, zsákmányolás útján s a maga hasznára valósított meg hasonlót Károlyi Sándor. Lelkendezve tudósította 1704 nyarán feleségét, hogy küldi birtokára a Heister ellen vívott ütközetben Sárvárnál ejtett ”gyönyörű ménest, gulyát, svajczer teheneket”.[1] „A svajczer tehenek, Szívem, igen hasznosak – írta –, másféle bikát nem kell hozzájuk ereszteni, ben az károlyi majorban tartasd; háromszor kell fejetni, őszre kelve abrakon istállóban tartani, s vakarni mindennap.”[2]

Lábjegyzetek

  1. A nagy-károlyi gróf Károlyi család oklevéltára. V. Sajtó alá rendezte Géresi Kálmán. Budapest, 1897. 81.
  2. Ugyanott 83.

Irodalom