Sátoraljaújhely

A Múltunk wikiből

németül Neustadt am Zeltberg, szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom

város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 82 km-re
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Széphalom egykori község, jelenleg Sátoraljaújhely városrésze. Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Szephalom, Jézus Szíve templom
1697. június 30.
A sátoraljaújhelyi vásáron kuruc szegénylegények támadnak a vámoló császári katonaságra.
1831. január 24.
Megalakul a sátoraljaújhelyi kaszinó.
1831. július 25.
Asátoraljaújhelyi járásbeli Szécskeresztúron megkezdődik a „kolerafelkelés”.
1872. június 12.
Befejeződik a Magyar Gácsországi Vasút (SátoraljaújhelyHomonnaPrzemysl) építése.

Sinkovics István

Újabb koronázás Fehérvárott

Annak is megvolt az ára, hogy Perényi Péter kiadta a koronát. Ferdinánd már 1527 elején levélben biztosította; nem éri sérelem azért, hogy részt vett vetélytársa koronázásán. Perényi viszont csak úgy volt hajlandó előhozni a koronát, ha királyi adományként megkapja a Zemplén vármegyei Újhely és Sárospatak várát uradalmukkal együtt. Nem számított akadálynak, hogy két vár még II. Lajos adományából Thurzó Elek tulajdonában volt, mert Thurzó annak érdekében, hogy a koronázás ne húzódjék, kártalanítás ellenében lemondott róluk.

R. Várkonyi Ágnes

A hegyaljai borvidék

A jobbágyi és más állapotú népesség háztartásszámának alakulása a hegyaljai mezővárosokban 1631 és 1689 között
Helység 1631–1635 1640–1648 1689
jobbágy egyéb jobbágy egyéb jobbágy egyéb
Újhely 189 8 118 90 44 51
Az igásállattal rendelkező jobbágyok számaránya az összes telkes jobbágyok százalékában a hegyaljai mezővárosokban 1631 és 1689 között
Helység 1631–1635 1644–1648 1689
Újhely 25,2 39,8 4,5
A hegyaljai mezővárosok háztartásszámának alakulása 1631 és 1689 között
Helység 1631–4635 1640–1648 1689
Újhely 197 208 95
A taksás nemesség számának és arányának alakulása a hegyaljai mezővárosokban 1640 és 1689 között
Helység 1640–1648 1689
szám százalék szám százalék
Újhely 8 3,9 18 18,9
A pusztatelkek számarányának alakulása a hegyaljai mezővárosokban 1640 és 1689 között
Helység 1640–1648 1689
Újhely 29,7 70,3

Makkai László

Balkáni menekültek és hódítók

Míg a Dunántúlon a tömeges délszláv betelepülés – a királyi területen a török elől menekülő horvátok, a török megszállta részeken a hódítókat kísérő szerb, vlach és bosnyák „rácok” révén – csak Mohács után vált jelentőssé, viszont a 16. század végére az őslakosság jelentős részét az erdőkbe és az árterekre szorítva, a magyar néptömböt át- meg átszőtte, addig ez a bevándorlás az Alföld déli részén száz évvel korábban kezdődött, s a magyar néptömböt már Mohács előtt felnyomta a BajaSzabadkaArad-vonalig, később azonban tartósan nem hatolt bele, és nem lazította fel. Ez a különbség még a 20. század eleji néprajzi térképen is tükröződött: a Dunántúl etnikai tarkasága a török kor öröksége, míg a VácBajaAradNagyváradSzatmárnémetiBeregszászSátoraljaújhelyKassaRozsnyóBalassagyarmatPozsonyVác pontok által határolt magyarlakta területnek, nagyjából a Nagy- és Kisalföldnek a peremvidékekre is kiterjedő (a 18. századi eredetű szlovák szigeteket leszámítva), majdnem teljes etnikai bontatlansága a török korban is megőrzött középkori állapot öröksége.

R. Várkonyi Ágnes

A hegyaljai felkeléstől a karlócai békéig

  • 1697. június 30-án jobbágyok, kisnemesek, szegénylegények és bujdosó vitézek csapata rajtaütött a sátoraljaújhelyi vásárt vámoló katonaságon, még aznap éjjel bevette Sárospatak várát, és elfoglalta a vidék kulcsát, legerősebb helyőrségét, Tokajt. A támadással az egész Hegyalját magával ragadó felkelés robbant ki.
  • Hegyalja népe nemcsak Selmecen napszámoskodott, szállított kenyeret Váradra, sót Újhelyre, Zólyomba, hanem borral szekerezett Lengyelországba, gabonával Erdélybe, Máramarosba, onnan sóval az Alföldre.

Benda Kálmán

Az elégedetlenek egymásra találása

A keleti megyékben Kazinczy Ferenc tevékenykedett. Az 1800-as években már a börtön emlékeitől rettegő, a politikai élettől visszahúzódó író ekkor még fiatalos, friss lendülettel vetette magát a megyei életbe, nyilvános szócsatákat vívott a klérus és az udvar embereivel, s amikor a betegség ágyhoz szögezte, akkor is azt sajnálta, hogy nem mehetett el a kassai meg az újhelyi megyegyűlésre, „pedig – írta Hajnóczynak –, milyen hasznosan tevékenykedhettem volna ott”[1]

Bácskai VeraNagy Lajos

Piacközpontok és városi funkciók

A városok második szintjét azok a központok alkotják, amelyeknek egész vonzásterülete 50–100 ezer főre terjedt ki, tiszta körzetük népessége meghaladta a 20 ezer (a régión túlnyúló kereskedelmet folytató központoknál a 10 ezer) főnyi népességet, és piacközponti funkciójuk mellett valamilyen egyéb központi szerepkört is betöltöttek. Ezek közé sorolható a regionális és a régión túlnyúló kereskedelmi szerepkört egyaránt betöltő Eger, Vác, Nyíregyháza, Losonc, Versec, Balassagyarmat, Székesfehérvár, Földvár, Körmend, Nagyszombat, Rimaszombat, Nyitra, Sátoraljaújhely, Besztercebánya, Pápa, Sassin és Nagyszeben; a csak piackörzeti központok: Eperjes, Máramarossziget, Zombor, Esztergom, Homonna, Újvidék, Bártfa, Huszt és Keszthely; valamint az elsősorban régión túlnyúló piacközponti funkciót betöltő Gyöngyös, Nagykároly, Zsolna, Csakova, Gyula, Komárom, Lugos, Kecskemét, Vágújhely, Nagyszentmiklós, Galgóc, Érsekújvár, Kézsmárk és Eszék.

Vörös Károly

A birtokos nemesi életmód: a kúria

A nemesi – a leírásból következőleg vagyonosabb nemes által lakott – kúria, ahogy kissé lenézően, de könyörtelen pontossággal maga Széchenyi ábrázolja, faluhelyen pincén áll, „s eképp tűrhetően száraz, falai vastagok és boltra kanyarodnak”: ez megfelel az éghajlatnak és így mindig kellemes hőmérsékletet biztosít. Cserép a teteje, tágasak az ablakok és ajtók; hosszan elnyúlva 4–6–8 szobából is állhat. Egyik szoba olyan, mint a másik, valamennyi egy tornácra nyílik, ezért az egész házat is egyazon szag: a pipafüstnek, a konyhának és a tornác végéről nyíló árnyékszéknek egybevegyült illata lengi át. Ha pedig felnyitják a szobákat belül összekötő ajtókat és mindent egybenyitnak, akkor megszűnik ugyan „az elkülönülés minden kelleme” (melyet a tornácról nyíló külön bejárat biztosít), de ettől a ház mégsem válik eggyé. Ráadásul homlokzata az utcára néz, oldala és háta az udvarra, ahol a gazdasági épületek emelkednek. Így azután egyik oldalról a por, a kocsizörgés, a gulya, a nyáj és a konda, másikról a libák, kacsák, kutyák zaja járja át, „s a gazdaság minden fertelme”. Aki „nemcsak a jó szagban szeret lenni és élni, de a természet illatjai és színei iránt is eseng egy kissé”,[2] nem fogja magát jól érezni ebben a környezetben, melyet Széchenyi máshol a pök és pipafüst hangulatával jellemez.

A kép reális, legalábbis az építészeti képet illetőleg. Ilyenféle, nem nagyobb és nem is igen más szerkezetű házban lakik Kölcsey a tiszántúli Álmosdon éppúgy, mint Kisfaludy Sándor Sümegen vagy Berzsenyi Niklán. Ilyeneket találunk az Alföld jómódú nemeseinél és nem nagyobb, legfeljebb megjelenésében korszerűbb náluk a fogságából kiszabadult Kazinczynak a század elején újonnan épített széphalmi kúriája. Kilenctengelyes épület ez, közepén háromoszlopos, sarkán két egytengelyes rizalittal, melyeket dupla tető fog össze. A kastéllyal ellentétben a kúria általában a község házai közé épült be, legfeljebb – megkülönböztetve magát a paraszt vagy a kisnemes hajlékától – zsindely borítja tetejét és ha nem is park, de némi kert tartozik hozzá. Berzsenyi háza mögött 4 kat. holdas gyümölcsös terül el, Kazinczy azonban kis parkot telepít háza elé, bár ebből, bármilyen lelkes híve is az angolparknak, csak kivágatja az útjában álló fákat, hogy szabad kilátása legyen az országútig.

A rendeleti kormányzás kezdetei Magyarországon

Ferenc király elmélyült érdeklődéssel olvasgatta a legkétesebb megbízhatóságú besúgók legjelentéktelenebb híreit is. Az a jelentés például, hogy Somogy és Zala megyében állítólag a pénzromlást gúnyoló dalokat énekelnek, már az uralkodó saját kezűleg írt levelét indítja útnak a magyar kancellárhoz a tettes – mint később kiderült: Pálóczi Horváth Ádám – kinyomozására. (A rendszer fonákságára mindenesetre jellemző, hogy az ennek nyomán kiadott és a nádorhoz intézett kancelláriai rendelet pontos szövegét néhány héten belül már Kazinczy – az isten háta mögötti Széphalmon – is nemcsak hogy ismerte, hanem buzgón meg is írta barátainak; Horváth elég naiv magyarázkodását pedig mindenki elfogadva, az ügy eltussolásán buzgólkodott.)

Gergely András

A kolerafelkelés

A felkelés 1831 júliusának utolsó napjaiban, csaknem egyidejűleg robbant ki Zemplén megye sátoraljaújhelyi járásának falvaiban. A konkrét indítékot a „méregétetőkkel” való leszámolás jelentette, amit robotmegtagadás, a népnyúzó ispán, a rendet helyreállítani akaró szolgabíró elkergetése követett. A fegyveres ellenállás erejét fokozta az a tudat, hogy csak néhány napig kell kitartani: „a muszkák eljövén, ők az uraknak hóhérjai lesznek, a parasztoknak pedig édesapjok”.

A reformellenzék formálódása

A következő, még ugyancsak társadalmi s nem politikai szerveződési forma a kaszinó. Ezek Pest (1827) példáját követve sorra alakultak vidéki városainkban: Kaposvárott (1828), Sátoraljaújhelyen (1831), ahol Balásházy János volt az alapító, jegyzője pedig a fiatal Kossuth, Kecskeméten, Egerben, Marosvásárhelyt (1832); s ezután sorra minden nagyobb városban.

Kossuth Lajos

A fiatal ügyvéd Zemplénben hirdettette ki diplomáját. Röviddel utóbb helyi birtokos nemesek és Sátoraljaújhely városának jogügyeit intézte. Egyházi, városi és megyei tiszteletbeli megbízások emelték a kevéssé ismert és vagyontalan család rokonszenves fiának tekintélyét. A tehetséges, jó megjelenésű ügyvéd kapcsolatba került a megye nemesi társadalmával, érdeklődése magányos irodalmi próbálkozásoktól az élénkülő közélet felé fordult. Az „éhség mentő intézetekről” 1828-ban írott, a felszíni jelenségeket még túlértékelő értekezésében Széchenyit és Balásházyt is sokban megelőzve ismerte fel a gazdasági kérdések politikai. jelentőségét, rámutatva, hogy a földművelés fejlesztése „egyes személyek gazdagodásával nemzeti phisicus erőnket, ez pedig a politicai mérő serpenyőben hazánknak nyomósságát nevelhetné”.[3] A rendi sérelmek hangoztatásában kimerülő ellenzéki politikával már ekkor elégedetlenül „önhatalmunkban álló javításoknak béhozásán, gazdaságbeli sérelmeinknek önmagunktól függő orvoslásán” is munkálkodva akart érdemi változást elérni.[4] Franciaország fejlődését, Közép- és Dél-Itália hátramaradottságát említette a jobbágyrendszer felszámolásának, illetve érintetlenül maradásának modelljeként.

A felvilágosodás racionalista szellemiségét eperjesi tanára, Greguss Mihály ismertette meg vele. Olvasta Rousseau-t és Voltaire-t, aki „úgy előzte meg a revolutiot, mint villám a dörgést”[5] Még egészen fiatalon jórészt konzervatív szellemű munkákból kivonatot készített a nagy francia forradalom történetéből, de forgatta Volney, Gibbon, Hume történeti munkáit. További eszmei fejlődését az a Lónyay Gábor körül Zemplénben klalakuló baráti kör tette lehetővé, amelynek tagjai a liberalizmus irodalmát tanulmányozták, rendszeres önképzést folytattak.

Az 1830-as évek első felében az Országgyűlést Tudósításokat] szerkesztő Kossuth, sokat tanulva az ellenzék vezető politikusaitól, nemcsak a liberalis reformok megvalósításának konkrét részkérdéseit illetően mélyítette el ismereteit, hanem jutott ideje a radikális Lamennais ekkor megjelent híres könyvének – kormánykörökben sok izgalmat kiváltó – fordítására is. Börtönévei alatt (1837 – 1840) ismerkedett meg behatóan az európai romantikával, olvasmányai jegyzékén Schiller, Goethe, Byron, Victor Hugo, Dumas művei szerepelnek. Figyelme homlokterébe került, „feltűnt a politica oeconomia új , gyönyörű tudománya”,[6] tanulmányozta Bentham, Smith, List, Balásházy könyveit. Keze ügyében állandóan ott volt – az engedélyezett hírlapok mellett – Rotteck és Welcker sokkötetes Staatelexikonja, a korszak liberálisainak oly sokat emlegetett és forgatott kézikönyve.

Amikor a Zemplén megyei ellenzéki csoport 1831 januárjában felelősségre vonta a kormány mellé álló Vay Miklós báró követet, felszólalt Kossuth is, s első megyegyűlési felszólalása már országos visszhangot váltott ki. A gyűlésről beszámoló jelentésben Bécs ekkor találkozott későbbi nagy ellenfelének nevével. Erről a „rettenetes gyűlésről” és Kossuth fellépéséről megemlékezett a jelenlevő öreg Kazinczy is, aki szerint Kossuth csípőre tett kézzel, olyan tűzzel és „képzelhetetlen vakmerőséggel” beszélt, „mintha kezében volna a zendítés szövétneke”[7] Kossuth beszédében elvi liberális érveléssel, a fejlődés általános irányát „a társaságos élet alapjain gyökeresedett jussoknak és a liberális institucióknak” az összhangba hozásában látta.[8] Példaként idézte Angliát, ahol a többségi elv alapján választott képviselőkből formált parlament rendelkezik az ország anyagi erőforrásaival. Rámutatott a magyar ellenzéki mozgalom európai jelentőségére is : „Ezen Nemzet nélkül alig állana Austria a praedominans fő hatalmak dicsőséges polczán.”[9] Valóságismeretét az országos összeírás megyei felülvizsgálatát végző bizottság tagjaként mélyíthette el. Ö foglalta össze az adott helyzet tarthatatlanságára utalva a zempléni felülvizsgálat érdemi eredményeit. Az 1831. évi kolerajárvány és a parasztfelkelés nézeteinek tragikus igazolódása mellett a helytállás, szervezőképesség bizonyításának alkalmát adta : Sátoraljaújhelyen kolerabiztosként irányította a járvány elleni védekezést. Egyik alapítója és jegyzője volt a sátoraljaújhelyi kaszinónak, amely a többihez hasonlóan az új eszmék vitatásának színteréül szolgált.

Szabad György

A nemzetiségek csalódása

Az önkényuralmi rendszernek az együtt élő népek megosztására, nemzeti mozgalmaik szétzilálására irányuló politikájának jellemző példái közé tartozik, hogy a szlovák nemzeti törekvések hivatalt vállaló képviselői közül Ján Franciscit Besztercebányáról előbb Debrecenbe, majd Nagyváradra, Stefan Marko Daxnert Kassáról Sátoraljaújhelyre, végül Nagykállóba helyezték.

Az osztályharc éleződése

A salgótarjáni eseményekkel nagyjából egybeesett a 36 órás „pozsonyi proletárdiktatúra”, a Zemplén megyei szociáldemokrata szervezetek csatlakozása a kommunistákhoz és a hatalomátvétel ezt követő kísérlete Sátoraljaújhelyen, a munkás- és katonatanácsok forradalmi fellépése az ország több helységében.

Siklós András

Felvilágosító és szervező munka a tömegek körében

Kommunista szervezetek alakultak Budapesten kerületek szerint is, továbbá egyes vidéki városokban: Salgótarján, Tata, Győr, Miskolc, Diósgyőr, Szeged, Debrecen, Sátoraljaújhely, Sopron, Kaposvár, Nagyvárad.

Hajdu Tibor

Katonai és diplomáciai erőfeszítések az intervenció megállítására

A csehszlovák hadsereg a Ruténföld biztosítása után a Tiszától északra egyre inkább közelítette Budapesthez támadó élét: 30-án bevonult Sátoraljaújhelyre, és MiskolcEgerSalgótarján irányában folytatta előnyomulását.

A Clemenceau-jegyzék. Az északi hadjárat mérlege.

Az ellenség ruténföldi csoportja harcképességét megőrizve a Laborcon túlra, Csap felé vonult vissza, s a Szepességbe húzódott csapatokkal együtt szükségessé tette a III. hadtest egy részének hátrahagyását a SátoraljaújhelyKassaBártfa vonal védelmére.

Lábjegyzetek

  1. Ugyanott 972–973.
  2. Széchenyi István, Pesti por és sár. Pest, 1866. 34–35.
  3. Ugyanott 176-
  4. Ugyanott 178.
  5. Ugyanott 184.
  6. Régi Okiratok és Levelek Tára 1906. 7–8. 107.
  7. Kazinczy Ferenc levelei. Közzéteszi: Váczy János. XXI. Budapest, 1911. 457.
  8. Kossuth Lajos összes munkái. VI. Budapest, 1966, 216.
  9. Ugyanott 217.

Irodalom

Sátoralja-Újhely Barátszerének községi rendszabályai, 1734. Közölte Abafi Lajos (Hazánk, VII)

Kiadványok