Sümeg

A Múltunk wikiből
város Veszprém megyében a sümegi kistérségben
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
1757
Elkészülnek a sümegi plébániatemplomban Franz Anton Maulbertsch freskói.

R. Várkonyi Ágnes

A szentgotthárdi csata

Szóltak a fegyverek: Köprülü ostrom alá fogta Sümeg várát, de nem boldogult, onnan Székesfehérvárra vonult, majd Érsekújvár felmentésére készült.

Hadszíntér és hátország

Sopron vármegye nemesei 1685-ben – amikor az elmenekült jobbágyok porcióját rajtuk kezdik megvenni a katonák – ingóságaikkal együtt Sümeg várába vonultak, és ellenállásra készültek. Három császári ezredet rendeltek ki ellenük, s a fegyveres összecsapást csak az idejében érkező, a katonaságot Horvátországba rendelő uralkodói parancs akadályozta meg.

Magyarország és az európai háborúk

A rácok régi vezére, Brankovics a császár foglya volt Prágában, s a Dráva melléki, szerémségi és bácskai rác határőrök követeket küldtek Károlyihoz Sümegre és Bercsényihez Somorjára: készek rá, hogy letegyék a hűségesküt, és 5 ezer fegyveressel csatlakozzanak.

Művészetek

A dunántúli boltíves, tornácos köznemesi kúriák első emléke a sümegi Cseh László-féle tornácos ház.

Vörös Károly

A birtokos nemesi életmód: a kúria

A nemesi – a leírásból következőleg vagyonosabb nemes által lakott – kúria, ahogy kissé lenézően, de könyörtelen pontossággal maga Széchenyi ábrázolja, faluhelyen pincén áll, „s eképp tűrhetően száraz, falai vastagok és boltra kanyarodnak”: ez megfelel az éghajlatnak és így mindig kellemes hőmérsékletet biztosít. Cserép a teteje, tágasak az ablakok és ajtók; hosszan elnyúlva 4–6–8 szobából is állhat. Egyik szoba olyan, mint a másik, valamennyi egy tornácra nyílik, ezért az egész házat is egyazon szag: a pipafüstnek, a konyhának és a tornác végéről nyíló árnyékszéknek egybevegyült illata lengi át. Ha pedig felnyitják a szobákat belül összekötő ajtókat és mindent egybenyitnak, akkor megszűnik ugyan „az elkülönülés minden kelleme” (melyet a tornácról nyíló külön bejárat biztosít), de ettől a ház mégsem válik eggyé. Ráadásul homlokzata az utcára néz, oldala és háta az udvarra, ahol a gazdasági épületek emelkednek. Így azután egyik oldalról a por, a kocsizörgés, a gulya, a nyáj és a konda, másikról a libák, kacsák, kutyák zaja járja át, „s a gazdaság minden fertelme”. Aki „nemcsak a jó szagban szeret lenni és élni, de a természet illatjai és színei iránt is eseng egy kissé”,[1] nem fogja magát jól érezni ebben a környezetben, melyet Széchenyi máshol a pök és pipafüst hangulatával jellemez.

A kép reális, legalábbis az építészeti képet illetőleg. Ilyenféle, nem nagyobb és nem is igen más szerkezetű házban lakik Kölcsey a tiszántúli Álmosdon éppúgy, mint Kisfaludy Sándor Sümegen vagy Berzsenyi Niklán.

Lábjegyzet

  1. Széchenyi István, Pesti por és sár. Pest, 1866. 34–35.

Irodalom