Salamon Ferenc

A Múltunk wikiből
Déva, 1825. augusztus 29. – Budapest, 1892. október 9.
történész, esztéta, színikritikus és műfordító
Wikipédia
Salamon Ferenc Ellinger

Somogyi Sándor

A magyar természeti földrajz kapcsolata a történettudományokkal és feladatai a magyar őstörténet kutatásában

A magyar történettudományban Salamon Ferenc igyekezett elsőnek történelmi tanulmányának (Budapest Története I. 1878) földrajzi kereteit is felvázolni.

Szabad György

Deák és a passzivitás politikája

Ennél is fontosabb volt, hogy az a hajdani centralista mag körül szervezkedő és többek között Kemény Zsigmondot, Gyulai Pált és Salamon Ferencet is magához csatoló értelmiségi csoportosulás, amelynek Csengery Antal volt a lelke, az eredeti társadalmi és politikai környezetéből kiszakadt Deákot némiképpen befolyása alá is vonva, már az 1850-es évek derekától saját súlyának növelésére használhatta fel országos tekintélyét.

A természettudományok

Az eredetileg kémikus Jánosi Ferenc, Darwin első hazai ismertetője pedig, aki 1849-ben a nagyváradi lőporgyárban dolgozott, majd rövid fogság után Nagykőrösön tanárkodott, nemcsak szakmájába vágó tankönyveket írt, illetve fordított, hanem az esztéta és történész Salamon Ferenccel együtt A gőzgép főcímű gyűjteményben ismertette a „legújabb” találmányokat.

Az alkotmányos fordulat önkényuralmi előkészítése

Salamon Ferenc szerint „nyilvános titok volt, hogy felsőbb körökben, hol az egész új fordulat terve és programja elkészült, múlhatlan föltételül volt kikötve, hogy a megyék helyre ne állíttassanak” az országgyűlést megelőzően.[1]

Lábjegyzet

  1. Salamon Ferenc, Az országgyűlés története 1865-ben (In: Országgyűlési Emlékkönyv. Szerkesztette Farkas Albert) Pest, 1867. 71.

Művei

Irodalom

Rigó László, Salamon Ferenc dramaturgiája (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965);