„Sarolt fejedelemné” változatai közötti eltérés

A Múltunk wikiből
(Gábriel követ)
 
(Irodalom: -)
1. sor: 1. sor:
#REDIRECT [[Gábriel követ]]
+
? , 954 körül – 997 után
 +
[http://hu.wikipedia.org/wiki/Sarolt_fejedelemasszony Wikipédia]
 +
 
 +
[[Fájl:Gyulák családfája.png|right|Az erdélyi gyulák családfája [[Anonymus gestaíró|Anonymus]] szerint]]
 +
 
 +
; 997
 +
: [[Koppány vezér|Koppány]] fellázad, és ostrom alá veszi [[Sarolt fejedelemasszony]] várát, [[Veszprém]]et. [[Szent István|István]] német lovagokkal erősített seregével [[Koppány vezér|Koppányt]] leveri.
 +
; 1045
 +
: [[Orseolo Péter|Péter]] Magyarország váraiba német és olasz helyőrséget rendel. [[Orseolo Péter|Péter]] uralma ellen [[Buja ispán|Boja]] és [[Bonyha ispán|Bonyha,]] [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] unokaöccsei vezetésével összeesküvést szőnek; [[Orseolo Péter|Péter]] az összeesküvőket kivégezteti.
 +
 
 +
== [[Györffy György]] ==
 +
 
 +
=== [[Az erőviszonyok átrendeződése]] ===
 +
A [[Taksony vezér|Taksony]] uralmának végére tehető [[Géza fejedelem|Géza]]–[[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] házasság viszont a fejedelmi hatalom erősítésének kezdetét jelentette.
 +
 
 +
A Magyar Krónika egy igen archaikus részében [[Géza fejedelem|Géza]] házasságáról szólván megemlíti, hogy [[Géza fejedelem|Géza]] házasságát [[Béld vezér|Béld]] vagy Belüd ''(Beliud)'' hozta létre, aki [[Kalán vezér|Kalán]] (Kulan) leányát bírta nőül.
 +
 
 +
=== [[A külpolitika átfordulása]] ===
 +
Heves megyében utóbb is kaptak fejedelmi rokonok szállásbirtokot (Pata–[[Aba Sámuel|Aba]], [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]]–[[Boja ispán|Boja]], [[Domoszló herceg]]]]), így valószínű, hogy [[Tonuzoba besenyő vezér|Tonuzoba]] sógorságban állt [[Taksony vezér|Taksonnyal.]]
 +
 
 +
=== [[Géza történelmi szerepe és egyénisége]] ===
 +
A magyar krónikák egybehangzó vallomása szerint [[Géza fejedelem|Géza]] egyetlen felesége [[Szent István|István]] anyja, [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] volt, az erdélyi gyula leánya. Ez a híradás összhangban van az [[Altaich]]i Évkönyvek azon adatával, mely szerint [[Szent István|István]] anyai nagybátyja ''Julus rex'' volt, de összhangban van a kortárs [[Thietmár szász történetíró|Thietmár]] híradásával is, aki [[Géza fejedelem|Géza]] időskori feleségét ''Beleknegini''nek, &bdquo;fehér úrasszony&rdquo;-nak nevezi, ez ugyanis a bolgár-török ''Sar-aldy'' &bdquo;fehér hölgy&rdquo; (menyét) név fordítása. A ''Beleknegini'' nevet [[Thietmár szász történetíró|Thietmár]] elbai szláv (szorb) értelmezés szerint szép úrnőnek fordította, s lehet ez is az oka, hogy legrégibb gestaírónk szerint [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] szépségét a környező fejedelmek sokáig emlegették.<ref>SRH I. 291.</ref> A szépség azonban ez esetben nem párosult szelídséggel, mert [[Thietmár szász történetíró|Thietmár]] szerint a ''&bdquo;szép úrnő szerfölött ivott és a lovat vitézek módjára ülte meg, egy embert pedig haragjában felhevülve meg is ölt. Ez a megfertőzött kéz jobban tenné'' &ndash; tanácsolja a szász püspök &ndash;, ''ha orsót forgatna és dühét türelemmel fékezné!&quot;<ref>[[Gombos Ferenc|Gombos]] III. 2203 &ndash; 2204.</ref>'' Erős egyéniségéről a [[Szent Adalbert]] köréhez tartozó [[Querfurti Brunó|Querfurti Brunó]] is megemlékezett: ''&bdquo;Férjét, és ami a férjéé volt maga kormányozta. Vezetése alatt a kereszténység megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál.&rdquo;<ref>[[Gombos Ferenc|Gombos]] III. 2297.</ref>'' Minthogy [[Querfurti Brunó|Brunó]] fő informátora a 996-ban ideköltözött [[Radla szerzetes|Radla]] volt, ez a portré [[Géza fejedelem|Gézát]] halála előtt, kortól és betegségtől megtört állapotában jellemzi; [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] ténylegesen csak ekkor tartotta kezében a kormányrudat.
 +
 
 +
=== [[A nyugati térítés kezdete]] ===
 +
Mint fentebb szóltunk róla, a magyarországi térítés 953-ban indult meg, amikor a gyula vezette követség egy görög püspököt hozott Magyarországra. A püspök központja valószínűleg Dél-Magyarországon volt; itteni működése nem volt hosszú életű, de nagy hatást gyakorolt [[István gyula|István &bdquo;gyulára&rdquo;]], [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] apjára vagy nagybátyjára. A gyula rövidesen bekövetkező halála és a kitört háborúság a biztató kezdeteket elhervasztotta, s így ha [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] kereszténynek született is, felette kérdéses, hogy a zabolátlan nomád hercegnő mennyiben vált hivővé.
 +
 
 +
[[Géza fejedelem|Géza]] [[Sarolt fejedelemné|Saroltot]] talán még mint herceg vette feleségül, amikor a bihari dukátust birtokolta, és udvarai [[Szolnok]] és [[Szarvas]] vidékén kívül az Al-Dunánál voltak.
 +
 
 +
=== [[Géza békés külpolitikája]] ===
 +
Ami a lengyel &ndash; magyar kapcsolatokat illeti, a XII. századtól kezdve elterjedt a lengyel kútfőkben az a tudósítás, hogy [[Géza fejedelem|Géza magyar király]] feleségül vette [[Meskó lengyel király]] leányát, [[Adelhaid fejedelemné|Adelhaidot]]; ő térítette meg [[Géza fejedelem|Gézát,]] és isteni intés nyomán ő szülte neki 975-ben [[Szent István|Szent Istvánt]]. Ez a legendás motívumokat tartalmazó híradás, mely sem az egykorú kútfőkben, sem a legkorábbi lengyel krónikákban nem található meg, ellentétben áll a [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]]ra vonatkozó híradások egybevágó csoportjával.
 +
 
 +
Számos történész úgy próbálta az ellentmondást feloldani, hogy két feleség időbeli egymásutánját tételezte fel: [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] után [[Adelhaid fejedelemné|Adelhaidot]]. [[Thietmár szász történetíró|Thietmár]] azonban a zabolátlan &bdquo;fehér hölgy&rdquo;-et ([[Sarolt fejedelemné|Saroltot]]) [[Géza fejedelem|Géza]] uralkodásának végén jellemzi. Annak viszont, hogy [[Adelhaid fejedelemné|Adelhaidot]] [[Géza fejedelem|Géza]] első feleségének tulajdonítsuk, a legkorábbi lengyel-magyar kapcsolatok mondanak ellent.
 +
 
 +
=== [[Központosító belpolitika]] ===
 +
[[Géza fejedelem|Géza]] uralmának támaszai közül egynek a nevét ismerjük biztosan: ''Beled'' vagy [[Béld vezér|''Béld'']], aki a krónika szerint [[Sarolt fejedelemné|Sarolttal]] való házasságát létrehozta. Lehet, hogy a gyulák rokonságához tartozott.
 +
 
 +
=== [[István trónjának biztosítása]] ===
 +
Az viszont ténynek fogható fel, hogy [[Szent István|István]] felserdülésekor, a nagylegenda szerint tehát akkor, amikor a ''puer'' korból az ''adolescens'' korba lépett át, tehát 14&ndash;15 éves korában, [[Géza fejedelem|Géza]] összehívta Magyarország főembereit és a következő rendet, azaz a vitézeket, és közös tanácskozás után [[Szent István|Istvánt]] jelölte utódjául. A tanácskozás formális lehetett csupán, mert az országgyűlésen csak [[Géza fejedelem|Géza]] és [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] akarata érvényesülhetett.
 +
 
 +
=== [[Koppány lázadása]] ===
 +
Elsőként az utódlásból mellőzött és a somogyi dukátusban körülzárt [[Tar Zerind|Zerind]] fia [[Koppány vezér|Koppány]] lázadt fel. Annak, hogy magának követelte [[Géza fejedelem|Géza]] özvegyét, [[Sarolt fejedelemné|Saroltot,]] a levirátus intézménye adja meg a magyarázatát. E nomád szokás szerint az elhalt családfő jogos utóda az uralommal és vagyonnal együtt megörökli a családfő feleségét is. Bár [[Koppány vezér|Koppány]] 972-ben valószínűleg megkeresztelkedett, kereszténysége felszínes lehetett, és ha őt az új törvény alapján szorították ki az uralomból, akkor ő a régi törvény alapján keresett erre orvoslást.
 +
 
 +
[[Koppány vezér|Koppány]] követelésével összhangban van, hogy elsőnek [[Veszprém]] várát vette ostrom alá, amely az Árpád-korban az uralkodó feleségét, [[Géza fejedelem|Géza]] idejében nyilván [[Sarolt fejedelemné|Saroltot]] illette meg.
 +
----
 +
A csatában [[Koppány vezér|Koppány]] is elesett. Testét felnégyelték, és négy vár kapujára tűzték ki. [[Koppány vezér|Koppány]] bűnhődése a pogányság és kereszténység válaszútján levő magyarság jogszokásának felelt meg. A Biblia a levirátust paráználkodásnak tekintette, a rokon volgai bolgárok X. századi jogszokása szerint pedig a paráználkodó büntetése felnégyelés és a felnégyelt részek kifüggesztése volt. [[Koppány vezér|Koppány]] a levirátus jogán [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] ura akart lenni, s meglehet, hogy e bolgár büntetésmód mögött a bolgár nevet viselő [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] ítélete rejlik.
 +
 
 +
=== [[István király egyénisége]] ===
 +
Különös értéke van szempontunkból [[Thietmár szász történetíró|Thietmár merseburgi püspöknek]], aki mindenkit a legszigorúbb mércével mért, és a szászokon kívül minden nációt lenézett. [[Géza fejedelem|Gézáról]] és [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]]ról adott lesújtó portréját már közöltük.
 +
 
 +
=== [[A keresztény királyság megalapítása]] ===
 +
Bár [[Szent Adalbert|Adalbert]] nem tartózkodott hosszabb ideig Magyarországon, és nem fejtett ki maradandó térítő munkát, szoros kapcsolatot épített ki [[Géza fejedelem|Gézával]] és [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]]tal. Ennek volt eredménye, hogy amikor 995-ben a cseh fejedelem [[Szent Adalbert|Adalbert]] rokonságát kiirtatta, [[Szent Adalbert|Adalbert]] hívei részben Lengyelországba, részben Magyarországra menekültek.
 +
 
 +
=== [[Központosító harcok]] ===
 +
A [[Gyulafehérvár]]t székét tartó [[Gyula vezér|Gyula]] nem állt ellen, feleségével és két fiával, [[Buja ispán|Bujával]] és [[Bonyha ispán|Bonyhával]] megadta magát. István kiséretében Magyarországra jöttek, és itt kaptak kárpótlásként szálláshelyet; a helynevekből úgy tűnik, hogy a Dunamelléken és Heves megyében, ahol beházasodott családtagok tartották udvaraikat, és ahol [[Sarolt fejedelemné|Saroltnak]] is volt szállása.
 +
 
 +
=== [[Jogi írásbeliség, oklevéladás, törvénykezés]] ===
 +
A nyugati kereszténység [[Géza fejedelem|Géza]] kori missziójával a latin írásbeliség vette kezdetét. [[Géza fejedelem|Géza]] mellett püspöke, illetve [[Radla szerzetes|Radla]], a térítő barát látta el a latin nyelvű levelezést; [[Szent Adalbert]] [[Sarolt fejedelemné|Sarolthoz]] és [[Radla szerzetes|Radlához]] írt levelének szövegét megőrizte [[Querfurti Brunó]] életírása.
 +
 
 +
=== [[Pogánylázadás]] ===
 +
A ''Magyar Krónika'' szerint elsőként [[Viska ispán|Viska]], továbbá [[Buja ispán|Buja]] és [[Bonyha ispán|Bonyha]], az erdélyi [[Gyula vezér|Gyula]] két fia, [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] unokaöccsei álltak annak a mozgalomnak az élére, amely [[Orseolo Péter|Péter]] uralmának megdöntésére a [[Vazul herceg|Vazul]]-fiakat akarta behívni.
 +
 
 +
== Lábjegyzetek ==
 +
<references />
 +
 
 +
== Irodalom ==
 +
[[Géza fejedelem|Géza]] és [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] egyéniségére lásd [[Querfurti Brunó]] és [[Thietmár krónikás|Thietmár]] ([[Gombos Ferenc|Gombos]] III. 2203, M97). A ''Géza'' név eredetére lásd [[Czeglédy Károly]], [http://www.c3.hu/~magyarnyelv/ Magyar Nyelv] 62. 1966. 326&ndash;333; [http://books.google.hu/books?id=ua57QgAACAAJ&dq=N%C3%A9vtudom%C3%A1nyi+vizsg%C3%A1latok&hl=hu&sa=X&ei=_2c5Us7lIYeLkgXj3YGgDQ&ved=0CDEQ6AEwAA Névtudományi vizsgálatok] 124&ndash;126. [[Géza fejedelem|Géza]] feleségére, a [[Sarolt fejedelemné|Sarolt-,]] illetve [[Adelhaid fejedelemné|Adelhaid]]-kérdésre a régi irodalmat ismerteti [[Döry Ferenc]], [http://www.antikvarium.hu/konyv/balogh-jozsef-laszlo-gyula-emlekkonyv-szent-istvan-kiraly-halalanak-kilencszazadik-evfordulojan-336167 Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján] II. 656. kk.; [[Adelhaid fejedelemné|Adelhaidot]] tekintette [[Géza fejedelem|Géza]] feleségének például [[Karácsonyi János]], [http://www.arcanum.hu/kiadvanyaink/osszes/?id=TURUL Turul] 24. 1906. 98&ndash;99; 27. 1900.4. kk.; [[Sarolt fejedelemné|Saroltot,]] majd [[Adelhaid fejedelemné|Adelhaidot]] újabban [[Vajay Szabolcs|Sz. de Vajay]], SF 21. 1962; [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] mellett bizonyított [[Pauler Gyula|Pauler,]] [http://books.google.hu/books?id=vNgBAAAAYAAJ&q=Pauler+Gyula&dq=Pauler+Gyula&hl=hu&sa=X&ei=X8fbUZ7PF8bMPb7fgcAP&ved=0CFUQ6AEwBQ A magyar nemzet története Szent Istvánig] 187; [[Pauler Gyula|Pauler,]] [http://archive.org/stream/magyarnemzettr01paul#page/n5/mode/2up A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt]. II<sup>2</sup>. 381&ndash;382; [[Nagy Géza]], [[http://www.arcanum.hu/kiadvanyaink/osszes/?id=TURUL Turul]] 24. 1906. 65. kk.; 25. 1907. 139; [[Hóman Bálint|Hóman]], [http://mek.niif.hu/07100/07139/html/0008/index.html A SZENT LÁSZLÓ-KORI GESTA UNGARORUM ÉS XII–XIII. SZÁZADI LESZÁRMAZÓI] 90&ndash;91; [[Györffy György]], [http://archivportal.hu/id-299-evkonyvek.html Koppány lázadása. Somogy megye múltjából] 28; [[Szegfű László]], KKKK 239&ndash;251. [[Sarolt fejedelemné|Sarolt]] nevének eredetére lásd [[Melich János|Melich,]] [http://books.google.hu/books?id=cvUFkgAACAAJ&dq=A+honfoglal%C3%A1skori+Magyarorsz%C3%A1g&hl=hu&sa=X&ei=OGs8UdT7FY_gtQbatoDQBw&ved=0CC0Q6AEwAA A honfoglaláskori Magyarország] I. 45&ndash;51.

A lap 2014. február 23., 09:16-kori változata

? , 954 körül – 997 után
Wikipédia
997
Koppány fellázad, és ostrom alá veszi Sarolt fejedelemasszony várát, Veszprémet. István német lovagokkal erősített seregével Koppányt leveri.
1045
Péter Magyarország váraiba német és olasz helyőrséget rendel. Péter uralma ellen Boja és Bonyha, Sarolt unokaöccsei vezetésével összeesküvést szőnek; Péter az összeesküvőket kivégezteti.

Györffy György

Az erőviszonyok átrendeződése

A Taksony uralmának végére tehető GézaSarolt házasság viszont a fejedelmi hatalom erősítésének kezdetét jelentette.

A Magyar Krónika egy igen archaikus részében Géza házasságáról szólván megemlíti, hogy Géza házasságát Béld vagy Belüd (Beliud) hozta létre, aki Kalán (Kulan) leányát bírta nőül.

A külpolitika átfordulása

Heves megyében utóbb is kaptak fejedelmi rokonok szállásbirtokot (Pata–Aba, SaroltBoja, Domoszló herceg]]), így valószínű, hogy Tonuzoba sógorságban állt Taksonnyal.

Géza történelmi szerepe és egyénisége

A magyar krónikák egybehangzó vallomása szerint Géza egyetlen felesége István anyja, Sarolt volt, az erdélyi gyula leánya. Ez a híradás összhangban van az Altaichi Évkönyvek azon adatával, mely szerint István anyai nagybátyja Julus rex volt, de összhangban van a kortárs Thietmár híradásával is, aki Géza időskori feleségét Beleknegininek, „fehér úrasszony”-nak nevezi, ez ugyanis a bolgár-török Sar-aldy „fehér hölgy” (menyét) név fordítása. A Beleknegini nevet Thietmár elbai szláv (szorb) értelmezés szerint szép úrnőnek fordította, s lehet ez is az oka, hogy legrégibb gestaírónk szerint Sarolt szépségét a környező fejedelmek sokáig emlegették.[1] A szépség azonban ez esetben nem párosult szelídséggel, mert Thietmár szerint a „szép úrnő szerfölött ivott és a lovat vitézek módjára ülte meg, egy embert pedig haragjában felhevülve meg is ölt. Ez a megfertőzött kéz jobban tenné – tanácsolja a szász püspök –, ha orsót forgatna és dühét türelemmel fékezné!"[2] Erős egyéniségéről a Szent Adalbert köréhez tartozó Querfurti Brunó is megemlékezett: „Férjét, és ami a férjéé volt maga kormányozta. Vezetése alatt a kereszténység megkezdődött, de pogánysággal vegyült a megfertőzött vallás és rosszabb kezdett lenni a barbárságnál.”[3] Minthogy Brunó fő informátora a 996-ban ideköltözött Radla volt, ez a portré Gézát halála előtt, kortól és betegségtől megtört állapotában jellemzi; Sarolt ténylegesen csak ekkor tartotta kezében a kormányrudat.

A nyugati térítés kezdete

Mint fentebb szóltunk róla, a magyarországi térítés 953-ban indult meg, amikor a gyula vezette követség egy görög püspököt hozott Magyarországra. A püspök központja valószínűleg Dél-Magyarországon volt; itteni működése nem volt hosszú életű, de nagy hatást gyakorolt István „gyulára”, Sarolt apjára vagy nagybátyjára. A gyula rövidesen bekövetkező halála és a kitört háborúság a biztató kezdeteket elhervasztotta, s így ha Sarolt kereszténynek született is, felette kérdéses, hogy a zabolátlan nomád hercegnő mennyiben vált hivővé.

Géza Saroltot talán még mint herceg vette feleségül, amikor a bihari dukátust birtokolta, és udvarai Szolnok és Szarvas vidékén kívül az Al-Dunánál voltak.

Géza békés külpolitikája

Ami a lengyel – magyar kapcsolatokat illeti, a XII. századtól kezdve elterjedt a lengyel kútfőkben az a tudósítás, hogy Géza magyar király feleségül vette Meskó lengyel király leányát, Adelhaidot; ő térítette meg Gézát, és isteni intés nyomán ő szülte neki 975-ben Szent Istvánt. Ez a legendás motívumokat tartalmazó híradás, mely sem az egykorú kútfőkben, sem a legkorábbi lengyel krónikákban nem található meg, ellentétben áll a Saroltra vonatkozó híradások egybevágó csoportjával.

Számos történész úgy próbálta az ellentmondást feloldani, hogy két feleség időbeli egymásutánját tételezte fel: Sarolt után Adelhaidot. Thietmár azonban a zabolátlan „fehér hölgy”-et (Saroltot) Géza uralkodásának végén jellemzi. Annak viszont, hogy Adelhaidot Géza első feleségének tulajdonítsuk, a legkorábbi lengyel-magyar kapcsolatok mondanak ellent.

Központosító belpolitika

Géza uralmának támaszai közül egynek a nevét ismerjük biztosan: Beled vagy Béld, aki a krónika szerint Sarolttal való házasságát létrehozta. Lehet, hogy a gyulák rokonságához tartozott.

István trónjának biztosítása

Az viszont ténynek fogható fel, hogy István felserdülésekor, a nagylegenda szerint tehát akkor, amikor a puer korból az adolescens korba lépett át, tehát 14–15 éves korában, Géza összehívta Magyarország főembereit és a következő rendet, azaz a vitézeket, és közös tanácskozás után Istvánt jelölte utódjául. A tanácskozás formális lehetett csupán, mert az országgyűlésen csak Géza és Sarolt akarata érvényesülhetett.

Koppány lázadása

Elsőként az utódlásból mellőzött és a somogyi dukátusban körülzárt Zerind fia Koppány lázadt fel. Annak, hogy magának követelte Géza özvegyét, Saroltot, a levirátus intézménye adja meg a magyarázatát. E nomád szokás szerint az elhalt családfő jogos utóda az uralommal és vagyonnal együtt megörökli a családfő feleségét is. Bár Koppány 972-ben valószínűleg megkeresztelkedett, kereszténysége felszínes lehetett, és ha őt az új törvény alapján szorították ki az uralomból, akkor ő a régi törvény alapján keresett erre orvoslást.

Koppány követelésével összhangban van, hogy elsőnek Veszprém várát vette ostrom alá, amely az Árpád-korban az uralkodó feleségét, Géza idejében nyilván Saroltot illette meg.


A csatában Koppány is elesett. Testét felnégyelték, és négy vár kapujára tűzték ki. Koppány bűnhődése a pogányság és kereszténység válaszútján levő magyarság jogszokásának felelt meg. A Biblia a levirátust paráználkodásnak tekintette, a rokon volgai bolgárok X. századi jogszokása szerint pedig a paráználkodó büntetése felnégyelés és a felnégyelt részek kifüggesztése volt. Koppány a levirátus jogán Sarolt ura akart lenni, s meglehet, hogy e bolgár büntetésmód mögött a bolgár nevet viselő Sarolt ítélete rejlik.

István király egyénisége

Különös értéke van szempontunkból Thietmár merseburgi püspöknek, aki mindenkit a legszigorúbb mércével mért, és a szászokon kívül minden nációt lenézett. Gézáról és Saroltról adott lesújtó portréját már közöltük.

A keresztény királyság megalapítása

Bár Adalbert nem tartózkodott hosszabb ideig Magyarországon, és nem fejtett ki maradandó térítő munkát, szoros kapcsolatot épített ki Gézával és Sarolttal. Ennek volt eredménye, hogy amikor 995-ben a cseh fejedelem Adalbert rokonságát kiirtatta, Adalbert hívei részben Lengyelországba, részben Magyarországra menekültek.

Központosító harcok

A Gyulafehérvárt székét tartó Gyula nem állt ellen, feleségével és két fiával, Bujával és Bonyhával megadta magát. István kiséretében Magyarországra jöttek, és itt kaptak kárpótlásként szálláshelyet; a helynevekből úgy tűnik, hogy a Dunamelléken és Heves megyében, ahol beházasodott családtagok tartották udvaraikat, és ahol Saroltnak is volt szállása.

Jogi írásbeliség, oklevéladás, törvénykezés

A nyugati kereszténység Géza kori missziójával a latin írásbeliség vette kezdetét. Géza mellett püspöke, illetve Radla, a térítő barát látta el a latin nyelvű levelezést; Szent Adalbert Sarolthoz és Radlához írt levelének szövegét megőrizte Querfurti Brunó életírása.

Pogánylázadás

A Magyar Krónika szerint elsőként Viska, továbbá Buja és Bonyha, az erdélyi Gyula két fia, Sarolt unokaöccsei álltak annak a mozgalomnak az élére, amely Péter uralmának megdöntésére a Vazul-fiakat akarta behívni.

Lábjegyzetek

  1. SRH I. 291.
  2. Gombos III. 2203 – 2204.
  3. Gombos III. 2297.

Irodalom

Géza és Sarolt egyéniségére lásd Querfurti Brunó és Thietmár (Gombos III. 2203, M97). A Géza név eredetére lásd Czeglédy Károly, Magyar Nyelv 62. 1966. 326–333; Névtudományi vizsgálatok 124–126. Géza feleségére, a Sarolt-, illetve Adelhaid-kérdésre a régi irodalmat ismerteti Döry Ferenc, Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján II. 656. kk.; Adelhaidot tekintette Géza feleségének például Karácsonyi János, Turul 24. 1906. 98–99; 27. 1900.4. kk.; Saroltot, majd Adelhaidot újabban Sz. de Vajay, SF 21. 1962; Sarolt mellett bizonyított Pauler, A magyar nemzet története Szent Istvánig 187; Pauler, A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. II2. 381–382; Nagy Géza, [Turul] 24. 1906. 65. kk.; 25. 1907. 139; Hóman, A SZENT LÁSZLÓ-KORI GESTA UNGARORUM ÉS XII–XIII. SZÁZADI LESZÁRMAZÓI 90–91; Györffy György, Koppány lázadása. Somogy megye múltjából 28; Szegfű László, KKKK 239–251. Sarolt nevének eredetére lásd Melich, A honfoglaláskori Magyarország I. 45–51.