Bécs

A Múltunk wikiből
(Schönbrunn szócikkből átirányítva)

németül Wien, latinul Vindobona, angolul Vienna, franciául Vienne, olaszul Viena, bajorul Wean, horvátul Beč, szlovénül Dunaj, lengyelül Viedeň, oroszul Вена, észtül Viin

Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya
Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: Unable to run external programs, proc_open() is disabled.
Bécs címere
A schönbrunni kastély barokk stílusú császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
A schönbrunni kastély a kert felől nézve
Az asperni csata helyszíne a ma Lobau-nak nevezett ártér Bécsnél a Duna északi partján. The Lobau is a Vienna floodplain on the northern side of the Danube and partly in Großenzersdorf, Lower Austria. angol Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Lobau (north of the Danube river) and Schwechat Airport
Döbling Bécs XIX. kerülete, amely a város északnyugati részén, a városközpont és a Bécsi-erdő között fekszik. Wikipédia
Hiba a bélyegkép létrehozásakor: A fájl nincs meg
Bécs XIX. kerülete címere
881
A magyarok és kabarok serege – Szvatopluk oldalán – Bécs alatt és a Kulm hegynél (Kulmberg) harcol a frankok ellen.
1165
augusztus 1. A bécsi tárgyalásokon a magyar király követei I. Frigyest III. István mellé állítják.
1526
I. Ferdinánd megbízásából Peter Taxis osztrák postamester postaszolgálatot létesít Bécs és Pozsony között.
1529
szeptember 22. I. Szulejmán megkezdi Bécs ostromát. (Október 15-én eredménytelenül elvonul.)
1535
Megjelenik az első ellenreformációs magyarországi irat Bécsben: Szegedi Gergely röpirata Dévai Bíró Mátyás ellen.
1536
Krakkóban megjelenik az első magyar nyelvű énekeskönyv: Gálszécsi István, Kegyes énekekrül… Bécsben az első nyomtatott magyar nyelvű szépirodalmi mű: Pesti Gábor, Esopus fabulái.
1537
I. Ferdinánd a Magyar Kamarát a bécsi Udvari Kamara alá rendeli.
1538
Bécsben megjelenik az első magyar tankönyv: Dévai Bíró Mátyás, Ortographia Ungarica… és ugyancsak Bécsben az első magyar öröknaptár.
1546
június 5. Fráter György követei Bécsben az ország I. Ferdinánd uralma alatti egyesítéséről tárgyalnak.
1556
I. Ferdinánd Bécsben Udvari Haditanácsot szervez.
Bécsben megjelenik Wolfgang Lazius Magyarországot ábrázoló térképe; Kolozsvárott Molnár Gergely nyelvtankönyve: Elementa grammaticae latinae és a bibliai és széphistóriákat tartalmazó Hoffgreff-féle énekeskönyv.
1558
Bécsben megjelenik Bornemisza Péter Szophoklész-fordítása, az Élektra, Magyaróvárott Huszár Gál prédikációs könyve, Az Úr Jézus Krisztusnak úrvacsorájáról.
1561
Brassóban megjelenik a Tetroevangel, a négy evangélium románul, Bécsben az első magyar nyelvű katolikus vitairat, Draskovich György pécsi püspök fordítása, Igen szép könyv címen.
1562
Bécsben megjelenik az első magyar nyelvű katolikus Káté, Telegdi Miklós Petrus Canisius-fordítása.
1564
július 25. I. Ferdinánd meghal Bécsben. Másnap trónra lép I. Miksa. (Uralkodik 1576-ig.)
1576
október 12. Bécsben meghal I. Miksa, utóda I. Rudolf. (Uralkodik 1608-ig.)
1594
július 15. A török Győrt ostromolja. (Szeptember 29-én beveszi a várat. — Ferdinand Hardegg kapitányt 1595. június 16-án Bécsben lefejezik.)
1595
január 28. Törökellenes szövetség Bécsben Báthori Zsigmond fejedelem és I. Rudolf király között. (Erdély a Báthori család kihaltával Rudolfra, illetve örököseire száll.)
1599
augusztus eleje A budai pasát egy hajdúcsapat elfogja, és Bécsbe küldi.
1600
október 20. Mihály vajda Ploiesti mellett vereséget szenved a lengyelektől. (Előbb Bécsbe, majd Prágába menekül.).
1605
november 24. Bocskai István e napra országgyűlést hirdet Korponára. (Illésházy István vezetésével biztosokat küld béketárgyalásokra Bécsbe.)
1606
január 9. Béketárgyalások kezdődnek Bécsben Bocskai István és I. Rudolf biztosai között. (Február 9-én létrejön a megegyezés.)
március 21. Mátyás főherceg jóváhagyatja a bécsi békét I. Rudolffal. A főhercegek I. Rudolf betegsége miatt Mátyás főherceget választják meg az osztrák Habsburg-család fejévé.
április 16. Bocskai István fejedelem e napra országgyűlést hív össze Kassára, ahol maga is megjelenik. (Új tárgyalásokra utasítja Illésházyékat.)
június 7. Újabb béketárgyalások kezdődnek Bécsben a felkelt rendek, Bocskai és I. Rudolf biztosai között. A tárgyalások június 23-án eredményesen zárulnak. (Eltörli az 1604-ben betoldott XXII. tc.-et, a protestáns vallások gyakorlata – a katolikusok sérelme nélkül – szabad a mágnásoknak, a nemeseknek, a korona városainak, a végváraknak; kössenek békét a törökkel; a következő országgyűlésen nádor választandó; a Szent Koronát hozzák Magyarországra; a jezsuitáknak nem lehetnek birtokaik; Bocskai István Erdélyt a Partiummal, valamint Ugocsa, Bereg és Szatmár vármegyékkel férfiági utódai életére kapja, családja kihaltával ezek a Koronára szállnak, – a kezén levő többi területet átadja a királynak.)
augusztus 1. Mátyás főherceg e napra összehívja Bécsbe a csehországi, morvaországi, sziléziai, ausztriai és lausitzi rendeket, akik a bécsi békét szavatolják. (Szeptember 26-án szövetséget kötnek a magyarokkal.)
december 13. Bocskai István e napra országgyűlést hív össze Kassára, ahol maga is megjelenik. (A bécsi békét illetően a következő országgyűlésen végrehajtandó változásokat fogalmaz meg: a vallásgyakorlat a falvakban is legyen szabad; a királyság és Erdély között örökös szövetség jöjjön létre.)
1607
január 30. A felső-magyarországi vármegyék gyűlése Kassán. (Elhatározza, hogy a bécsi béke értelmében visszatérnek a király hűségére.)
október közepe A hajdúk szövetséget kötnek Ali budai pasával a bécsi béke védelmére.
1608
január 10. Mátyás főherceg, a kormányzó e napra az alsó-magyarországi és a dunántúli vármegyéknek részgyűlést hirdet Pozsonyba. Felső-Magyarország és Erdély, valamint Alsó- és Felső-Ausztria rendjei is képviseltetik magukat. A főherceg is megjelenik. A király leiratban oszlatja fel az engedélye nélkül összehívott gyűlést. A gyűlés a király felszólítása ellenére együtt marad. (A résztvevők ragaszkodnak a bécsi és a zsitvatoroki békéhez, védelmükben szövetségre szólítják a szomszédos országokat.)
1615
július 15. Az 1606. évi zsitvatoroki béke megújítása Bécsben.
1619
március 20. Bécsben meghal II. Mátyás király. Trónra lép II. Ferdinánd. (Uralkodik 1637-ig.)
május 5. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (Törvény a vasárnap megszenteléséről, a káromkodás eltiltásáról és a bűbájosok ellen. A peres eljárást a régi törvények megerősítésével szabályozza.)
június 5. A cseh felkelők csapatai körülzárják Bécset.
június A magyar országgyűlés küldöttsége békét közvetít II. Ferdinánd és a cseh felkelők csapatai között a csehek Bécs alatti táborában.
augusztus 23. II. Ferdinándot császárrá választják.
november 27. Bethlen csapatai elfoglalják Bécs elővárosát, Ebersdorfot. Megkezdődik Bécs körülzárása. (November 30-án elvonulnak)
1622
A magyarországi szarvasmarha felvásárlására kereskedőtársaság alakul Bécsben (Landesverlegerische Viehcompagnia).
1624
május 8. Bethlen Gábor fejedelem és II. Ferdinánd király biztosai a nikolsburgi pontok némi módosításával megkötik a bécsi békét.
Bécsben megjelenik Pázmány Péter Kempis-fordítása: Christus követéséről; Hanauban Kálvin Institutiójának Szenci Molnár Albert által készített magyar fordítása: Az keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás.
1625
Bethlen Gábor udvari karmestert és arckép festőt szerződtet Bécsből.
1626
Bécsben megjelenik az első teljes katolikus Biblia-fordítás, Káldi György munkája; Bártfán Pataki Füsüs János Lipsius hatása alatt írt műve, a Királyoknak tüköre.
1629
Bécsben megjelenik a katolikus barokk kegyességi irodalom első jelentős magyar alkotása: Hajnal Mátyás, Az Jesus szívét szerető szíveknek ájtatosságára színes képekkel kiformáltatott … könyvecske.
1637
február 15. Bécsben meghal II. Ferdinánd. Trónra lép III. Ferdinánd. (Uralkodik 1657-ig.)
1647
június 16. IV. Ferdinándot, III. Ferdinánd fiát, az országgyűlés királlyá választja, és e napon Pozsonyban megkoronázza. (1654-ben Bécsben meghal.)
1651
Bécsben megjelenik Zrínyi Miklós Adriai tengernek Syrenaia című kötete; hely megjelölése nélkül Kisdi Benedek szerkesztésében az első magyarországi katolikus gyülekezeti énekeskönyv: Cantus catholici.
1657
április 2. Bécsben meghal III. Ferdinánd császár, magyar király. Trónra lép I. Lipót. (Uralkodik 1705-ig.)
1659
július 21. I. Lipót e napra országgyűlést hív össze Pozsonyba, ahol maga is megjelenik. (XXVIII. tc.: a személyes felkelés évenkénti szemlét tartson; LXXII. tc.: a körmöci aranypénzt a bécsi pénz értékéhez és finomságához igazítsák.)
1665
június Vitnyédi István magyar–francia szövetségről szóló tervet ad át a bécsi francia követnek.
1667
május Szenthe Bálint Bécsben feltárja a Wesselényi nádor szervezte összeesküvés tényeit.
tavasza Bécsi érdekeltségű kereskedelmi társaság (Orientalische Handelskompagnie) kezd működni Magyarországon.
1668
december 6. I. Lipót e napra megbeszélésre hívja össze a vezető magyar politikusokat Bécsbe. (Tárgya: a magyarországi helyzet rendezése.)
december A felső-magyarországi vármegyék küldöttséget indítanak Bécsbe a vallási üldözés és a katonai kihágások miatt. (1669. március 7-én kitérő választ kapnak.)
1669
július 16. A Magyar Tanács gyűlése Bécsben. (A többség az országgyűlés egybehívását és nádorválasztást sürget.)
1670
március 19. A bécsi udvari Titkos Tanács elhatározza a magyarországi ellenzéki mozgalom kíméletlen elfojtását.
április 13. Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Bécsbe érkezik, hogy a király előtt ártatlanságukat bizonyítsák. (Április 17-én börtönbe vetik őket.)
szeptember 3. A király parancsára letartóztatják Nádasdy Ferenc országbírót és helytartót.
szeptember 18. Bécsben megkezdik a Wesselényi-összeesküvés fő vádlottainak hűtlenségi perét.
1671
április 30. Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet Bécsben kivégzik. Pozsonyban kivégzik Bónis Ferencet.
1672
Samuel Oppenheimer bankár megkezdi működését Bécsben.
1678
november Thököly megbízottja fegyverszünetről tárgyal Bécsben.
1682
november 19. Fegyverszünet Bécsben I. Lipót és Thököly Imre között. (Felső-Magyarország és a Dunán inneni vármegyék a Garamig Thököly kezén maradnak.)
1683
június 21. Bécsben Thököly fejedelem követe felmondja az 1682. novemberi fegyverszünetet.
július 1. A Rába-vonal mentén felsorakozott császári sereg Bécshez vonul.
július 7. I. Lipót udvarával Bécsből Linzbe menekül.
július 14. Megkezdődik Bécs török ostroma.
július közepe Thököly a kuruc hadakkal megindul a Duna bal partján Bécs felé.
augusztus 27. A nagyvezír Thökölyt a Bécs alatti táborba rendeli. Thököly nem tesz eleget a parancsnak.
szeptember 12. Sobieski János lengyel király, valamint Lotharingiai Károly vezetésével a szövetséges hadak felmentik Bécset.
szeptember 14. A Bécs alól menekülő nagyvezír Győr alá érkezik. (Szeptember 17-én továbbvonul Budára.)
1686
június 28. Szerződés Bécsben Erdély és a királyság viszonyáról. (I. Lipót átveszi Erdély védelmét, de az országon belüli katonaság Apafi fejedelem fennhatósága alatt marad. A szerződés titkos.)
1687. július 26.
A Radnóton ülésező erdélyi országgyűlés szorgalmazza a bécsi tárgyalások folytatását, egyidejűleg főkövetet küld a nagyvezírhez is.
1687. szeptember 27.
Bécsben közlik Gyulai Ferenc erdélyi követtel, hogy Erdély ügyeit teljhatalommal Lotharingiai Károly fővezér intézi.
1688. január 14.
A császári seregtől ostromlott Munkács várát Zrínyi Ilona feladja Caraffa generálisnak. A várbeliek személyükre és birtokaikra nézve kegyelemben részesülnek, Zrínyi Ilonát Bécsbe internálják, a Rákóczi-árvák a király gyámsága alá kerülnek, vagyonukat megtartják.
1689. február 10.
Bécsben béketárgyalások kezdődnek a már négy hónapja ott tartózkodó török küldöttséggel. (A tárgyalások 1690 júniusában eredménytelenül zárulnak.)
1689. szeptember 24.
Badeni Lajos elfoglalja Ništ. (Ezzel megindul a szerbeknek a bécsi udvar által is szervezett felkelése a török uralom ellen.)
1689
Megjelenik Bécsben Hevenesi Gábor jezsuita Parvus atlas Hungariae című munkája, 40 térképlap, a mutatóban 2605 helység felsorolásával.
1690. szeptember 8.
Bethlen Miklós erdélyi tanácsúr Bécsbe érkezik, hogy a rendek megbízásából az Erdély helyzetét szabályozó királyi diploma kiadását sürgesse.
1692. január 20.
A fogoly Heissler tábornokért kicserélt Zrínyi Ilona elindul Bécsből férjéhez.
1696. június 1.
I. Lipót II. Apafi Mihály választott erdélyi fejedelmet internálja Bécsben. (Miután erdélyi fejedelemségéről lemondott, német-római szent birodalmi hercegi címet és évi 10 ezer forint kegydíjat kapott, Erdélybe azonban 1713-ban bekövetkezett haláláig nem térhetett vissza.)
1696. november 1.
I. Lipót meghívására magyar világi és egyházi főméltóságok tanácskoznak Bécsben az új adórendszerről; ragaszkodnak a nemesi adómentességhez és az országgyűlés adómegajánlási jogához.
1698. szeptember 10.
I. Lipót a magyar rendek képviselőit Bécsbe hívja, hogy az adórendszer reformjáról tárgyaljanak. (Az udvar 4 millió forint adót akar kivetni, ennek egyharmadát a nemességre. A rendek képviselői szerint a kérdés megtárgyalására csak az országgyűlés illetékes.)
1704. október 21–30.
Eredménytelen béketárgyalás Selmecbányán a bécsi angol és holland követ közvetítésével I. Lipót és Rákóczi megbízottai közt.
1704
Megjelenik Kölnben a bécsi udvar válasza Rákóczi Manifestumára: Der malcontente Fürst Ragoczy in Ungarn című röpirat.
1705. május 5.
Bécsben meghal I. Lipót császár és király. Utóda az 1687-ben megkoronázott I. József.
1706
I. József Bécsben a város kezelésében álló bankot (Stadtbanco) állít fel, ezen keresztül intézik a birodalom kormányának hitelügyleteit.
1711. február 14.
A minisztertanács Bécsben kimondja, hogy a felkelés vezetőivel csak mint magánszemélyekkel lehet tárgyalni.
1711. április 17.
Bécsben meghal I. József király. Utóda öccse, III. Károly.
1711. május 20.
Eleonóra régenskirályné megerősíti a szatmári békét.
1711
Bécsben megjelenik Esterházy Pál nádor Harmonia coelestis című egyházzenei műve.
1712. január 26.
VI. Károly császár megérkezik Bécsbe.
1713. február 18–22 között
Bécsben meghal II. Apafi Mihály, egykori választott erdélyi fejedelem.
1713. április 19.
VI. Károly Bécsben ünnepélyesen kihirdeti a Habsburg trónörökösödést szabályozó házi törvényt, az osztrák Pragmatica Sanctiót.
1715. február 16.
VI. (III.) Károly a Habsburg Birodalom minden kamarai jövedelmét az újonnan létesített bécsi Universalbancalität alapjához utalja; ennek fejében a bank fedezi az összes állami kiadásokat.
1719
Bécsben újjászervezik a 17. század végén megszüntetett Keleti Társaságot (Orientalische Compagnie).
1726. augusztus 26.
Ausztria és Oroszország megbízottai Bécsben törökellenes szövetséget kötnek.
1735
Bécsben megjelenik Bél Mátyás nagy történeti-földrajzi művének első kötete: Notitia Hungariae novae historico-geographica.
1736. február 12.
Mária Terézia főhercegnő Bécsben házasságot köt Lotharingiai Ferenc herceggel.
1736. április 21.
Bécsben meghal Savoyai Eugén herceg.
1742
Bécsben megalakul az első szabadkőműves-páholy, tagjai között több magyar főúr és köznemes is van.
1745, február 10.
Udvari konferencia Bécsben. (Engedélyezi, hogy a Német Lovagrendnek 1702-ben eladott jászkunok saját erejükből 500 ezer forintért megváltsák magukat.)
1745. május 6.
Mária Terézia szabad parasztoknak nyilvánítja a Német Lovagrend földesúri hatósága alól magukat kiváltó jászkunokat. (Jászkun Redemptio.)
1745. július 24.
Mária Terézia a bánsági, illír és erdélyi ügyekkel foglalkozó külön bizottságot állít fel Bécsben Ferdinand Kollowrat-Krakowsky gróf elnökletével.
1745. szeptember 13.
Lotharingiai Ferenc toscanai nagyherceget, Mária Terézia férjét a Német-római Szent Birodalom császárává választják.
1745. október 4.
Majna-Frankfurtban császárrá koronázzák Lotharingiai Ferencet. (I. Ferenc néven uralkodik haláláig, 1765-ig.)
1745. november
Megnyitja kapuit Bécsben a Terezianum (Collegium Theresianum), a nemesifjak számára alapított középfokú akadémia.
1746. április 6.
Mária Terézia létrehozza Bécsben az Universal-Kommerzdirektoriumot a Habsburg-országok kereskedelmi ügyeinek egységes intézésére.
1746
Megjelenik Bécsben Johann Georg Schwandtner Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac genuini című forráskiadványának első kötete.
1749. december 30.
Mária Terézia a bécsi Terezianumban alapítványt létesít tíz magyar nemesi növendék ingyenes tanítására.
1760. szeptember 11.
Mária Terézia megalapítja Bécsben a Magyar Nemesi Testőrséget.
1760. december 10.
Mária Terézia megalakítja az Államtanácsot (Staatsraat), az uralkodó legfelső tanácsadó szervét.
1763
Megjelenik Bécsben Pray György Annales regum Hungariae című műve.
1764 tavasza
Megjelenik Bécsben Kollár Ádám De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sarcra című jogtörténeti munkája, amely a királyi hatalom korlátlansága, a papi rend és a nemesség megadóztatása mellett száll síkra.
1764. augusztus 31.
Mária Terézia látogatást tesz Vácott Migazzi Kristóf bíboros, bécsi hercegérseknél, a váci püspökség adminisztrátoránál.
1770
Megjelenik Bécsben Sajnovics János Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse című műve.
1771
Megjelenik Bécsben és Lipcsében Benczur József Eusebius Verinus néven írt Commentatio iuridica critica de hereditario iure című műve, amely kétségbe vonja a Habsburg-ház Magyarországot illető örökösödési jogát.
1772
Megjelenik Bécsben Bessenyei György Ágis tragédiája című színműve és Eszterházi vigasságok című könyve.
1773
Megjelenik Bécsben Delius Kristófnak a selmecbányai akadémia számára írt tankönyve: Anleitung zu der Bergbaukunst.
1780. november 29.
Meghal Bécsben Mária Terézia királynő. Utóda II. József. (Uralkodik 1790. február 20-ig.)
1780
Megjelenik Bécsben Samuil Micu-Klein Elementa linguae Daco-Romanae sive Valachicae című latin nyelvű román nyelvtana.
1781. június 11.
II. József rendelete megszünteti az eddigi cenzúrarendszert, és a cenzúrát az egész monarchiában a bécsi könyvvizsgáló bizottságnak rendeli alá.
1782. március 22—április 24.
VI. Pius pápa látogatása Bécsben.
1784. április 13.
II. József rendeletére a Szent Koronát Pozsonyból Bécsbe viszik.
1786. december 2.
Megindul Bécsben a Magyar Kurír című, hetenként kétszer megjelenő újság; szerkesztője Szacsvay Sándor.
1788. szeptember 20.
A császári-királyi sereg Karánsebesnél éjszakai pánikban megfutamodik. Ezt követően II. József betegen visszatér Bécsbe.
1789. július 7.
Megindul Bécsben a Hadi és más nevezetes történetek című magyar nyelvű újság, szerkeszti Görög Demeter.
1790. február 20.
Meghal Bécsben II. József császár-király. Utóda öccse, II. Lipót, uralkodik 1792-ig.
1790. március 12.
II. Lipót megérkezik Bécsbe.
1793. április 23.
Megjelenik a Pánczél Dániel szerkesztette Bécsi Magyar Merkurius.
1794. július 23–24.
Bécsben elfogják a demokrata szervezkedés tagjait.
1794. július 24.
A bécsi demokratikus szervezkedés tagjai között letartóztatják Martinovics Ignácot.
1794. július 25.
I. Ferenc udvari vizsgáló bizottságot nevez ki a bécsi demokrata szervezkedés körülményeinek felderítésére.
1794. augusztus 13.
Martinovics Ignác vallomást tesz a bécsi udvari vizsgáló bizottság előtt, melyben felfedi a magyarországi szervezkedés létét.
1794. augusztus 14.
I. Ferenc elküldi Budára Sándor Lipót nádornak Martinovics vallomását.
1794. szeptember 17.
A bécsi udvari vizsgáló bizottság összefoglaló jelentése az elfogottak perbe fogását s további letartóztatásokat javasol.
1794. november 24–28.
Bécsből Budára szállítják a jakobinus per vádlottait.
1798. május 25.
A Bécsi Magyar Merkurius beleolvad a Magyar Kurírba.
1805. november 12.
Napóleon bevonul Bécsbe.
1805. december 26.
I. Ferenc jelentős területi engedmények fejében Pozsonyban békét köt Napóleonnal.
1809. május 13.
Napóleon csapatai elfoglalják Bécset.
1809. július 5–6.
Napóleon Wagramnál döntő győzelmet arat a Károly főherceg vezette osztrák csapatok felett.
1809. július 12.
A harcoló felek Znaimban aláírják a fegyverszünetet.
1809. július 25.
A katonai vereség hatására Károly főherceg lemond minden tisztségéről.
1809. október 14.
Napóleon és I. Ferenc Schönbrunnban aláírják a békét.
1809. október 27.
I. Ferenc Clemens Metternichet államkancellárrá nevezi ki.
1809. december 19.
I. Ferenc pátense az örökös tartományokban elrendeli az ezüst kényszerbeváltását.
1815. június 8.
Bécsben aláírják az újjászervezett Német Szövetség alapokmányát
1815. június 9.
Aláírják a bécsi kongresszus záróokmányát, az új területi rendezést véglegesítő szerződést.
1817. szeptember 15.
Próbautat tesz az első gőzhajó Bécs és Pest között.
1828. november 10.
A bécsi Amstein és Eskeles bankház megtagadja Széchenyi 10 ezer forintos hitelkérelmét.
1830. szeptember 4.
Megteszi próbaútját Bécs és Pest között a Franz I., az Első Dunai Gőzhajózási Társaság első gőzhajója.
1831. február 11.
Megindul a rendszeres gőzhajóforgalom Bécs és Pest között.
1836. október 11.
Pest vármegye Bécsben megjelent küldöttségét nem fogadja a király . Az ifjak ügyében tett kérésüket Pálffy Fidél kancellár elutasítja.
1836. december 12.
Bars vármegye kimondja, hogy küldöttség vigye Bécsbe az ifjak megpereltetése ellen tiltakozó feliratát.
1836. december 29.
Csanád vármegye közgyűlése felszólítja a megyéket, hogy az ifjak ügyében országos küldöttség tiltakozzon Bécsben.
1845. november 12.
Pest vármegye feliratban ítéli el a kormány horvát politikáját. A feliratot küldöttség viszi Bécsbe.
1845. december 10.
József nádor figyelmezteti Pest megyét, hogy küldöttsége engedély nélkül ne induljon Bécsbe.
1845. december 15.
V. Ferdinánd nem fogadja Pest vármegye küldöttségét.
1848. január 2.
Távírókapcsolat létesül Bécs és Pozsony között.
1848. március 13.
Bécsben kitör a forradalom. Lemond Clemens Metternich államkancellár (aki Londonba menekül) és Apponyi György magyar udvari kancellár.
1848. március 26.
A bécsi udvari konferencia a Magyarország elleni fegyveres fellépést az észak-itáliai szabadságharc eltiprása utánra időzíti.
1848. március 27.
A délvidéki szerbek újvidéki gyűlése és petíciója.
1848. március 28.
Az uralkodó a jobbágyfelszabadításra és a magyar minisztériumra vonatkozó törvényjavaslatok átdolgozására szólítja fel az országgyűlést.
A szlovákok Liptó megye közgyűlésén nyelvük hivatalos használatát követelik.
A kolozsvári radikális román értelmiségiek petíciója.
1848. március 28–31.
Tüntetések Pesten a bécsi udvar halogató politikája ellen. A tüntetők Magyarország teljes állami önállóságát követelik.
1848. március 29.
Az alsótábla megtagadja a 28-i leiratban érintett törvénycikkek módosítását.
1848. március 30.
Az udvar kitérő választ ad a horvát követelésekre.
1848. március 30–31.
Az udvar elejti a 28-i követelések valamennyi lényeges pontját.
1848. március 31.
A pesti forradalmi választmány együttműködésre hívja fel a horvátokat.
1848. április 5.
Az udvar újoncokat kér a magyar kormánytól az Itáliában harcoló császáriak megsegítésére, a kormány azonban elutasítja a kérést.
1848. április 6.
A Pest megyei forradalmi választmány a szőlődézsma eltörlését követeli.
1848. április 7.
Az uralkodó aláírja a jobbágyfelszabadításról és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket, valamint a miniszterek kinevező iratát.
1848. április 8.
A pesti fiatalok kiszabadítják börtönéből E. Murgut.
1848. április 8–9.
Az újvidéki szerbek küldöttsége Pozsonyban.
1848. április 10.
Hivatalba lép az első magyar parlamentáris kormány.
Az angol chartisták londoni tömegtüntetése.
1848. április 11.
Az 1848-i törvénykönyv szentesítése és az utolsó rendi országgyűlés berekesztése.
Teleki József gróf erdélyi főkormányzó május 29-re meghirdeti az erdélyi országgyűlést.
1848. április 12.
Az első minisztertanács kormánybiztosokat küld a szlovák lakosságú megyékbe és követeli a Galíciában állomásozó magyar csapatok hazabocsátását.
1848. április 14.
A kormány Pozsonyból Pestre költözik.
A karlócai szerbek különálló szerb vajdaság alakítását követelik.
1848. április 15.
A pesti és a Pest megyei forradalmi választmány utolsó ülése.
A kormány elmozdítja a megyék egy részének élén álló főispáni helytartókat.
1848. április 17.
A pesti céhlegények sztrájkja.
1848. április 19.
Zsidóellenes zavargások Pesten.
Karl Ludwig Ficquelmont gróf kormánya Ausztriában.
1848. április 21.
A kormány elrendeli a nemzetőrség újjászervezését.
1848. április 23.
A Szász Nemzeti Egyetem vezetői emlékiratban tiltakoznak az erdélyi unió életbe léptetése ellen.
1848. április 25.
Az osztrák ideiglenes alkotmány kibocsátása.
Jellačić kiáltványa a horvátországi jobbágyfelszabadításról.
1848. április 26.
A kormány elhatározta 10 állandó nemzetőrzászlóalj esetleges felállítását.
A kormány Petar Čarnojević személyében királyi biztost küld a Délvidékre.
A szlovákok miavai gyűlése.
Sikertelen forradalmi megmozdulás Krakkóban.
1848. április 28.
A szlovákok brezovai gyűlése.
1848. április 30.
A pesti és a budai nyomdászok petícióban kérik bérük javítását.
Román népgyűlés Balázsfalván.
A Pesti Vasöntő- és Gépgyár-Társaság fegyverszállításra szerződik a kormánnyal.
1848. május 2.
Batthyány Bécsbe indul, hogy Jellačićot engedelmességre utasító királyi kéziratot eszközöljön ki.
1848. május 7.
Az uralkodó a magyarországi főhadparancsnokokat – köztük Jellačićot is – a magyar kormány iránti engedelmességre utasítja.
1848. május 8.
A Marcziusi Clubb megalakulása.
A pest-budai kovács- és lakatoslegények megmozdulása.
Franz Pillersdorf báró elnökletével új osztrák kormány alakul.
1848. május 9.
A poznani felkelők leverése.
1848. május 10.
Tüntetés Budán Lederer főhadparancsnok ellen.
1848. május 10–11.
A szlovák nemzeti vezetők liptószentmiklósi tanácskozása.
1848. május 11.
A zágrábi báni értekezlet kinyilvánítja, hogy a horvátok nem vetik alá magukat a magyar kormánynak.
A nádorHrabovszky János báró altábornagy személyében – királyi biztost küld Horvátországba.
1848. május 12.
A pesti és a budai nyomdászok sztrájkot hirdetnek.
Petőfi és Vasvári népgyűlést tart a Nemzeti Múzeum piacán.
1848. május 13.
A pest-budai nyomdászok és nyomdatulajdonosok első kollektív szerződése.
1848. május 13–15.
A szerbek első karlócai nemzeti gyűlése.
1848. május 14.
Magyar követek indulnak Frankfurtba.
1848. május 15.
Újabb forradalmi megmozdulás Bécsben.
Ellenforradalmi fordulat Nápolyban.
Munkásmegmozdulás az óbudai hajógyárban.
1848. május 15–17.
Az erdélyi románok első balázsfalvi gyűlése.
1848. május 16.
Miniszterelnöki felhívás 10 állandó önkéntes zászlóalj toborzására.
1848. május 17.
Az udvar Bécsből Innsbruckba menekül.
1848. május 18.
A frankfurti össznémet parlament megnyitása.
1848. május 19.
A kormány elhatározza a népképviseleti országgyűlés összehívását.
A kormány kölcsönjegyzési felhívása.
1848. május 21.
A magyarországi románok küldötteinek pesti gyűlése feliratban terjeszti kívánságait a kormány elé.
1848. május 29.–július 18.
Az utolsó erdélyi rendi országgyűlés Kolozsvárott.
1848. május 30.
A kolozsvári országgyűlés kimondja az uniót.
A minisztertanács eltörli a temesközí határőrök és a sajkások feudális kötelezettségeit.
1848. június 2.
A prágai szláv kongresszus megnyitása.
1848. június 3.
Az uralkodó a határőrvidék legfelső irányítását az osztrák hadügyminiszter hatáskörébe rendeli.
1848. június 5.–július 9.
Horvát szábor Zágrábban.
1848. június 8.
Az uralkodó a határőrvidéket a magyar hadügyminiszter főhatósága alá helyezi.
1848. június 9.
Klauzál céhrendelete.
1848. június 10.
Az uralkodó Jellačićot felfüggeszti báni tisztjéből és szentesíti az unióról szóló 1848:I. erdélyi törvénycikket.
1848. június 12–17.
Felkelés Prágában.
1848. június 12.
Statárium bevezetése.
A Délvidéken megkezdődnek a harcok a felkelő szerbekkel.
1848. június 17.
A pénzügyminisztérium megköti a bankjegykibocsátásra vonatkozó szerződést a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal.
1848. június 19.
Vay Miklós bárót Erdély országos biztosává nevezik ki.
1848. június 23.
Forradalom Bukarestben.
1848. június 23–26.
A párizsi munkások fegyveres felkelése.
1848. június 27.
A lugosi román népgyűlés.
1848. július 2.
A Demokrata Klub megalakulása.
1848. július 5.
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása Pesten.
1848. július 6–12.
A baloldali képviselők konferenciája a parasztkérdés tárgyában.
1848. július 8.
Anton von Doblhoff-Dier báró osztrák miniszterelnök.
1848. július 11.
A képviselőház közfelkiáltással megajánlja a kormány által kért 200 ezer újoncot és 42 millió forint hitelt.
1848. július 14.
Támadás a szerb felkelők szenttamási erőssége ellen.
1848. július 16.
Az Egyenlőségi Társulat megalakulása.
1848. július 18.
Ausztriában újabb kormány alakul Johann Wessenborg báró elnökletével.
1848. július 20–22.
A képviselőház válaszfelirati vitája.
1848. július 22.
Bécsben megnyílik az osztrák birodalmi gyűlés.
1848. július 23–25.
Radetzky legyőzi a piemonti sereget Custozzánál.
1848. július 29.
Batthyány és Jellačić bécsi tárgyalása.
1848. augusztus 1.
A katonaállítási javaslat tervezett képviselőházi vitájának elhalasztása.
1848. augusztus 2.
A nádor Josif Rajačićot felfüggeszti érseki székéből.
1848. augusztus 3.
A képviselőház rokonszenvét nyilvánítja a német egység ügye iránt.
1848. augusztus 3–12.
Az elemi oktatás reformjának képviselőházi vitája.
1848. augusztus 5.
Az első (kétforintos) magyar bankjegyek kibocsátása.
1848. augusztus 6.
A császári csapatok visszafoglalják Milánót.
1848. augusztus 9.
Károly Albert szárd király fegyverszüneti megállapodást köt Ausztriával.
1848. augusztus 12.
Az udvar Innsbruckból visszatelepül Bécsbe.
1848. augusztus 13.
Batthyány rendelete „önkéntes nemzetőri csapatok” megszervezéséről.
1848. augusztus 16–23.
A katonaállítás kérdésének képviselőházi vitája.
1848. augusztus 19.
Újabb eredménytelen támadás Szenttamás ellen.
1848. augusztus 20.
A pénzügyminiszter teljesíti a selmeci bányászok követeléseinek egy részét.
1848. augusztus 23.
Éhségtüntetés Bécsben.
Az Egyenlőségi Társulat tömegmozgalmat kezdeményez a katonaállítási törvény megváltoztatására.
1848. augusztus 26.
A képviselőház 61 millió forintnyi hitelt ajánl meg.
1848. augusztus 27.
Az osztrák kormány emlékirata a Magyarország számára márciusban biztosított kormányzati önállóság korlátozását követeli.
A magyar kormány elfogadja Deák törvényjavaslatát a horvátkérdésről, sőt Horvátország esetleges különválásához is hozzájárul.
1848. augusztus 28.
Batthyány és Deák tárgyalások végett Bécsbe utazik.
1848. augusztus 29.
Szemere elrendeli az újoncösszeírás megkezdését.
Teleki László gróf magyar követként Párizsba indul.
1848. augusztus 31.
Az uralkodó tájékoztatja a nádort az osztrák kormány augusztus 27-i emlékiratában foglaltakkal való egyetértéséről.
Jellačić csapatai bevonulnak Fiuméba.
1848. szeptember 4.
A minisztertanács megvitatja az augusztus 31-i királyi leiratot.
Az uralkodó Jellačićot visszahelyezi báni tisztségébe.
1848. szeptember 5.
100 tagú országgyűlési küldöttség indul Bécsbe.
1848. szeptember 6.
Kossuth megkezdi fedezetlen pénzjegyek kibocsátását.
1848. szeptember 10.
A kormány és az országgyűlés Bécsből visszatérő küldötteit tüntető tömeg fogadja Pesten.
Teleki Ádám gróf tábornok a horvát határszélről visszavonul Keszthelyre.
1848. szeptember 10–11.
Éjszaka lemond a Batthyány-kormány.
Az Egyenlőségi Társulat elnökletével Kossuth radikálisokból és liberálisokból alakítandó koalíciós kormány mellett foglal állást.
1848. szeptember 11.
Az országgyűlés meghiúsítja a nádor hatalomátvételi kísérletét.
A nádor új kormány alakítására szólítja fel Batthyányt.
Jellačić megindítja dunántúli hadjáratát.
1848. szeptember 13.
Batthyány a dunántúli megyéket általános népfelkelésre szólítja fel.
1848. szeptember 13–14.
A képviselőház az unióbizottmány Erdélyre vonatkozó törvényjavaslatait tárgyalja.
1848. szeptember 14.
Batthyány megújítja az augusztus 29-i újoncösszeírási rendeletet.
1848. szeptember 15.
A szőlődézsma és a hegyvám eltörlése.
1848. szeptember 16–28.
Újabb román nemzeti gyűlés Balázsfalván.
1848. szeptember 16.
Az Országos Honvédelmi Bizottmány megalakulása.
A nádor átveszi a dunántúli sereg vezérletét.
1848. szeptember 16–22.
A kármentesítés kérdésének első képviselőházi vitája!
1848. szeptember 17.
Batthyány az uralkodó elé terjeszti a miniszterielöltek névsorát.
1848. szeptember 19.
A szlovák légió Miavánál betör az országba.
1848. szeptember 19–25.
Képviselőházi vita a feudális maradványok felszámolásáról.
1848. szeptember 21.
Szenttamás harmadik sikertelen ostroma.
Roth hadteste átkel a Dráván.
1848. szeptember 22.
Kossuth hazatérésre szólítja fel a birodalom más tartományaiban állomásozó magyar sorkatonákat.
A király kiáltványban ítéli el a paraszti földfoglalásokat.
A nádor a dunántúli táborból visszatér Budára.
1848. szeptember 23.
A nádor lemond és Bécsbe távozik.
Törvényjavaslat az erdélyi románokról.
1848. szeptember 24.–október 5.
Kossuth alföldi toborzókörútja.
1848. szeptember 25.
Az uralkodó megtagadja a hozzájárulást Batthyány második kormányának megalakításához, s Lamberg Ferencet a magyarországi csapatok főparancsnokává nevezi ki.
Bukarest eleste.
1848. szeptember 26.
Jellačić elfoglalja Székesfehérvárt.
1848. szeptember 27.
Az országgyűlés Lamberg kinevezését érvénytelennek minősíti, s a dunántúli sereget a harc felvételére utasítja.
1848. szeptember 28.
Batthyány ismét Bécsbe utazik, hogy kísérletet tegyen az egyezkedésre.
Lamberg népítélet áldozata lesz Pesten.
1848. szeptember 29.
A pákozdi győzelem.
A szlovák légió elhagyja az országot.
1848. szeptember 30.
Fegyverszünet Jellačićcsal.
Görgei kivégezteti az ellenforradalmár Zichy Ödönt.
1848. október 1.
Jellačić visszavonulásba kezd.
1848. október 2.
Batthyány véglegesen lemond a miniszterelnökségről.
A Szász Egyetem a Királyföld Ausztriához csatolását kéri az uralkodótól.
1848. október 3.
A honvédelmi bizottmány kibővítése.
A honvédelmi bizottmány határozata a népfelkelésnek a Dunántúlra korlátozásáról.
1848. október 4.
Az uralkodó Jellačićot Magyarország polgári és katonai kormányzójává nevezi ki, az országgyűlést feloszlatja és az eddig nem szentesített törvények érvényteleneknek minősíti.
Az aradi várőrség fellázad.
1848. október 6.
A bécsi felkelés. Az udvar és az osztrák kormány Olmützbe menekül.
Šupljikac tábornok átveszi a szerb felkelők vezérletét.
1848. október 7.
A képviselőház érvényteleneknek nyilvánítja a király október 4-i rendeleteit.
Roth hadteste Ozoránál leteszi a fegyvert.
1848. október 7–14.
A második karlócai szerb nemzeti gyűlés.
1848. október 8.
A képviselőház a honvédelmi bizottmányt az ország teljhatalmú kormányának nyilvánítja.
A menekülő Jellačić átlépi az osztrák–magyar határt.
1848. október 10.
A bécsi demokratikus egyletek középponti választmánya felhívja a magyar sereget, hogy osztrák területen is folytassa Jellačić üldözését. A magyar képviselőház hasonló határozatot hoz.
A szebeni főhadparancsnokság elrendeli az erdélyi magyar nemzetőri alakulatok lefegyverzését.
1848. október 16.
Az uralkodó Windisch-Grätzet a császári hadsereg főparancsnokává nevezi ki.
A temesvári várőrség fellázad.
1848. október 17.
A szebeni főhadparancsnokság a románokat fegyverbe szólítja a magyar forradalom ellen.
1848. október 18.
Puchner erdélyi főhadparancsnok bejelenti, hogy fegyvereit a rebellisek ellen fordítja.
1848. október 20.
Királyi kiáltvány a jobbágyfelszabadítás tiszteletben tartásáról.
1848. október 22.
Simunich betör az országba.
1848. október 25.
A honvédelmi bizottmány Beöthy Ödön kormánybiztost felhatalmazza a szerbekkel folytatandó béketárgyalásokra.
1848. október 30.
A schwechati vereség.
1848. október 31.
A bécsi felkelés leverése.
1849. február 12.
Bécsben magyar főurak ellenforradalmi bizottmányt alakítanak.
1850. december 16.
A PárkányPozsony vonal megnyitásával létrejön a vasúti összeköttetés Pest és Bécs között.
1853. február
Konzervatívok hódoló küldöttsége Bécsben a császár elleni merénylet sikertelensége alkalmából.
1854. április 24.
Konzervatívok hódoló küldöttsége Bécsben Ferenc József és Erzsébet bajor hercegnő esküvője alkalmából.
1854. május 1.
Az ostromállapot megszüntetése.
1854. május 23.
Magyarországra is kiterjesztik az osztrák bányatörvény hatályát.
1854. június 21.
Az erdélyi úrbéri pátens kibocsátása.
1854. augusztus 8.
Anglia, Franciaország és Ausztria bécsi megállapodása az oroszokkal kötendő béke feltételeiről.
1861. január 1.
Teleki Lászlót Bécsben szabadlábra helyezik.
1865. május 7–9.
Apponyi György gróf bécsi lapja, a Debatte kiegyezési tervet ismertet.
1865. május 23.
A Pesti Napló közlése szerint a Debatte Deák nézeteit fejtette ki májusi cikksorozatában.
1866. július 19.
Deák Bécsben kijelenti, hogy a magyar kiegyezési feltételek változatlanok.
1866. augusztus 9.
A pesti állatkert megnyitása.
1866. augusztus 20.—szeptember 5.
Andrássy és Lónyay bécsi tárgyalásai.
1867. augusztus 8.—szeptember 25.
Az osztrák és a magyar törvényhozás küldöttségeinek tárgyalásai Bécsben a közös ügyek költségeihez való hozzájárulás és az államadósság kérdéséről.
1868. január 20.
Bécsben megkezdődnek az első közösügyi delegáció ülései.
1870. augusztus 22.
A bécsi koronatanács döntése értelmében a Monarchia megőrzi semlegességét, s csatlakozik az európai hatalmak franciabarát tömörüléséhez.
1871. november 20.
A Monarchia szláv politikai vezetőinek bécsi értekezlete.
A GyulafehérvárMarosvásárhely vasútvonal megnyitása.
1871. november 25.—1879. február 14.
Adolf Auersperg herceg kormánya Ausztriában.
1871. december 22.
1871:LIII. tc. az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri kapcsolatból fennmaradt jog- és birtokviszonyok rendezéséről.
1871. december 28.—1872. január 6.
Lónyay Bécsben a horvát nemzeti párt vezetőivel tárgyal.
1873. május 9.
„Fekete péntek” a bécsi tőzsdén.
1873. június 1.
A SegesvárBrassó vonal megnyitásával befejeződik a Magyar Keleti Vasút építése.
1873. június 2.
1873:XXII. tc. a telepítvényekről.
1873. június 6.
Ferenc József és II. Sándor cár Bécsben konzultatív paktumot ír alá.
1884. július 1.
Az Államvasutak BudapestÚjszőny vonalának megnyitásával létrejön a Duna-jobbparti összeköttetés Budapest és Bécs között.
1892. május 28.
A Memorandumot 300 tagú román küldöttség viszi Bécsbe.
1893. január 11.
Román, szlovák, szerb nemzetiségi vezetők első koordináló konferenciája Bécsben.
1896. augusztus 27.
II. Miklós cár Bécsbe látogat.
1897. április 14.
Karl Luegert ismételten megválasztják Bécs polgármesterévé.
1897. november 27–28.
Bécsben és a nagyobb ausztriai városokban tömegtüntetések a Badeni-féle nyelvrendelet és a házszabály-revíziók ellen.
1905. szeptember 22–23.
Birodalmi szociáldemokrata konferencia Bécsben.
1905. november
Választójogi tüntetések Bécsben, Prágában, Brünnben, Innsbruckban. Bécsben és Prágában összetűzés a rendőrséggel.
1914. december 2–3.
Osztrák, magyar és cseh szociáldemokrata pártok értekezlete Bécsben.
1918. január 16.
Általános sztrájk Bécsben.
1918. június 18.
Bécsi általános sztrájk.

Tartalomjegyzék

Bóna István

Lásd: Bécs - Bóna István

Mócsy András

Lásd: Bécs - Mócsy András

Bóna István

Lásd: Bécs - Bóna István

Györffy György

Lásd: Bécs - Györffy György

Kristó Gyula

Lásd: Bécs - Kristó Gyula

Pach Zsigmond Pál

Lásd: Bécs - Pach Zsigmond Pál

Hegyi Klára

Lásd: Bécs - Hegyi Klára

Sinkovics István

Lásd: Bécs - Sinkovics István

Zimányi Vera

Lásd: Bécs - Zimányi Vera

Sinkovics István

Lásd: Bécs - Sinkovics István

Péter Katalin

Lásd: Bécs - Péter Katalin

Sinkovics István

Lásd: Bécs - Sinkovics István

Makkai László

Lásd: Bécs - Makkai László

Zimányi Vera

Lásd: Bécs - Zimányi Vera

Makkai László

Lásd: Bécs - Makkai László

Hegyi Klára

Lásd: Bécs - Hegyi Klára

R. Várkonyi Ágnes

Lásd: Bécs - Várkonyi Ágnes

Benczédi László

Lásd: Bécs - Benczédi László

R. Várkonyi Ágnes

Lásd: Bécs - Várkonyi Ágnes

Makkai László

Lásd: Bécs - Makkai László

R. Várkonyi Ágnes

Lásd: Bécs - Várkonyi Ágnes

Ember Győző

Lásd: Bécs - Ember Győző

Wellmann Imre

Lásd: Bécs - Wellmann Imre

R. Várkonyi Ágnes

Lásd: Bécs - Várkonyi Ágnes

Wellmann Imre

Lásd: Bécs - Wellmann Imre

Heckenast Gusztáv

Lásd: Bécs - Heckenast Gusztáv

R. Várkonyi Ágnes

Lásd: Bécs - Várkonyi Ágnes

Wellmann Imre

Lásd: Bécs - Wellmann Imre

R. Várkonyi Ágnes

Lásd: Bécs - Várkonyi Ágnes

Ember Győző

Lásd: Bécs - Ember Győző

Wellmann Imre

Lásd: Bécs - Wellmann Imre

Heckenast Gusztáv

Lásd: Bécs - Heckenast Gusztáv

Heckenast Gusztáv

Lásd: Bécs - Heckenast Gusztáv

Ember Győző

Lásd: Bécs - Ember Győző

Vörös Károly

Lásd: Bécs - Vörös Károly

Kosáry Domokos

Lásd: Bécs - Kosáry Domokos

H. Balázs Éva

Lásd: Bécs - Balázs Éva

Wellmann Imre

Lásd: Bécs - Wellmann Imre

Heckenast Gusztáv

Lásd: Bécs - Heckenast Gusztáv

H. Balázs Éva

Lásd: Bécs - Balázs Éva

Kosáry Domokos

Lásd: Bécs - Kosáry Domokos

Mérei Gyula

Lásd: Bécs - Mérei Gyula

Benda Kálmán

Lásd: Bécs - Benda Kálmán

Arató Endre

Lásd: Bécs - Arató Endre

Benda Kálmán

Lásd: Bécs - Benda Kálmán

Mérei Gyula

Lásd: Bécs - Mérei Gyula

Bácskai VeraNagy Lajos

Lásd: Bécs - Bácskai Vera - Nagy Lajos

Mérei Gyula

Lásd: Bécs - Mérei Gyula

Ruzsás Lajos

Lásd: Bécs - Ruzsás Lajos

Mérei Gyula

Lásd: Bécs - Mérei Gyula

Benda Kálmán

Lásd: Bécs - Benda Kálmán

Vörös Károly

Lásd: Bécs - Vörös Károly

Gergely András

Lásd: Bécs - Gergely András

Arató Endre

Lásd: Bécs - Arató Endre

Vörös Károly

Lásd: Bécs - Vörös Károly

Arató Endre

Lásd: Bécs - Arató Endre

Vörös Károly

Lásd: Bécs - Vörös Károly

Arató Endre

Lásd: Bécs - Arató Endre

Vörös Károly

Lásd: Bécs - Vörös Károly

Kovács Endre

Lásd: Bécs - Kovács Endre

Spira György

Lásd: Bécs - Spira György

Szabad György

Lásd: Bécs - Szabad György

S. Vincze Edit

Lásd: Bécs - Vincze Edit

Diószegi István

Lásd: Bécs - Diószegi István

Katus László

Lásd: Bécs - Katus László

Orosz István

Lásd: Bécs - Orosz István

Szász Zoltán

Lásd: Bécs - Szász Zoltán

Diószegi István

Lásd: Bécs - Diószegi István

Szász Zoltán

Lásd: Bécs - Szász Zoltán

S. Vincze Edit

Lásd: Bécs - Vincze Edit

Diószegi István

Lásd: Bécs - Diószegi István

Katus László

Lásd: Bécs - Katus László

Vörös Károly

Lásd: Bécs - Vörös Károly

Hanák Péter

Lásd: Bécs - Hanák Péter

Diószegi István

Lásd: Bécs - Diószegi István

Katus László

Lásd: Bécs - Katus László

Hanák Péter

Lásd: Bécs - Hanák Péter

Dolmányos István

Lásd: Bécs - Dolmányos István

Erényi Tibor

Lásd: Bécs - Erényi Tibor

Dolmányos István

Lásd: Bécs - Dolmányos István

Erényi Tibor

Lásd: Bécs - Erényi Tibor

Szabó Miklós

Lásd: Bécs - Szabó Miklós

Katus László

Lásd: Bécs - Katus László

Diószegi István

Lásd: Bécs - Diószegi István

Galántai József

Lásd: Bécs - Galántai József

Siklós András

Lásd: Bécs - Siklós András

Hajdu Tibor

Lásd: Bécs - Hajdu Tibor

L. Nagy Zsuzsa

Lásd: Bécs - Nagy Zsuzsa

Berend T. Iván és Ránki György

Lásd: Bécs - Berend Iván és Ránki György

Irodalom

Lásd: Bécs - Irodalom

Kiadványok

Lásd: Bécs - Kiadványok