Schulek Frigyes

A Múltunk wikiből
Pest, 1841. november 19. – Balatonlelle, 1919. szeptember 5.
építész, műegyetemi tanár
Wikipédia
Schulek Frigyes szobra
Schulek Frigyes szobra
1903.
A Halászbástya (1901–1903) elkészülte (Schulek Frigyes).

Szabad György

Az államjogi vita és következményei

Cavour halálát követően 366, túlnyomó részben fiatal értelmiségi írta alá azt az „Olaszország ifjúságához” intézett, s végül Ricasoli miniszterelnökhöz juttatott levelet, amely a magyar ifjúság leghőbb vágyának a Világosnál szerzett csorba kiköszörülését nevezte, és arra figyelmeztetett, hogy „az út Velenczének Pesten visz keresztül!”[1] A levél súlyos kockázatot vállaló aláírói közt volt Dalmady Győző, Zilahy Károly, Beniczky Emil, Kempelen Győző író, ott volt Szigligeti Ede, a nem is fiatal drámaíró, Erkel Gyula karmester, a Nemzeti Színház művészeinek egész sora, élükön Szerdahelyi Kálmánnal, Lendvay Mártonnal és a felnövekvő magyar értelmiség olyan kiválóságai, mint Szily Kálmán, Schulek Frigyes és Steindl Imre.

Vörös Károly

A kultúra új jelenségei

Az építészetben ez a korszak uralkodó stílusaként a historizáló eklektika kibontakozását jelenti, mely már az 1850-es évektől kezdve (akkor még párhuzamosan a lassan elhaló klasszicizmus egy sajátos változatával) megjelenik, és sorban megihletve a romantikától is pártolt neogótika, sőt a mór stílus által is, korunkra – elsősorban Ybl Miklós munkásságán át – a neoreneszánszban ér el művészi csúcspontjára, hogy végül hanyatlásában mintái közé a barokk is visszatérjen. Tulajdonképpen meglehetősen sivár, az építészettörténet egész tárházát felélesztő mintáinak gyors változtatásává nagyon is az építészeti invenció válságát tükröző kép lenne ez, ha Magyarországon tehetséges építészek egész sora (nemcsak Ybl, de Steindl Imre, Hauszmann Alajos, Schulek Frigyes, Petschacher Gusztáv, Kauser József, Szkalniczky Antal stb.), az adott történelmi formák gazdag és szellemes variálásával, majd a modem építőipari technika lehetőségeinek (elsősorban az öntöttvas, később a betontechnikának, a nagy fesztávolságok építését is lehetővé tevő vasszerkezeteknek) is felhasználásával nem tudott volna – kivált az építészetileg a helyi érdekektől független Közmunkatanács irányítása alá helyezett Budapest néhány pontján, vagy például az újjáépülő Szegeden – meglepő jó hatású és modern funkciójú, épületgépészetileg is egyre felszereltebb: víz- és gázvezetékekkel behálózott épületeket és épületegyütteseket létrehozni.

Szabó Miklós

A nagyváros arculatának átalakulása: az eklektikától a funkcionalista építészetig

A millenáris ünnepségeken mutatkozott először tudatos és koncepciózus törekvés arra, hogy a historizáló eklektikát a ”volgai lovas” nemzetkarakter propagálásának szolgálatába állítsák. Ennek legnagyobb szabású kísérlete az 1901–1903 között Schulek Frigyes tervei szerint felépült
Halászbástya épülete díszlépcsővel (103. számú műemlék) 28.jpg
Halászbástya épülete díszlépcsővel (103. számú műemlék) 28
Halászbástya; tornyocskáinak stilizált fiktív ősmagyar sisakformája a nemzetkarakter szimbólumává vált.

Lábjegyzet

  1. Idézi: Szabad György, Forradalom és kiegyezés válaszútján (1860–61). Budapest, 1967. 528.