Scitovszky János

A Múltunk wikiből
Kassabéla, 1785. november 1. – Esztergom, 1866. október 19.
bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek
Wikipédia
ScitovszkyJanos.jpg
1849. július 21.
Ferenc József Scitovszky Jánost esztergomi érsekké és hercegprímássá nevezi ki.

Szabad György

A Habsburg-hatalom konzervatív tartaléka

Ferenc József azonban átvenni sem volt hajlandó a „hódoló feliratot” az ismételten kísérletező Scitovszky hercegprímás kezéből, körútját pedig olyan megnyilatkozással zárta, amelyben nem kevés öndicsérettel azt állapította meg, hogy az 1851-ben kibocsátott „kormányzati alapelvek” érvényesítése „az ország elvitázhatlan fellendülését” eredményezte.[1]

A természettudományok

Az előítéletek fejlődést gátló szerepét pedig jellegzetesen példázza Scitovszky hercegprímás tiltakozása 1864-ben az ellen, hogy az ortopédia meghonosítója, az evangélikus Batizfalvy Sámuel és a hazai fülgyógyászat megalapozója, a zsidó Bőke Gyula magántanárként működhessen a pesti egyetem orvoskarán. Batizfalvy a helytartótanács pártfogásával a tiltakozás ellenére hamarosan mégis elnyerte a magántanárságot, Bőke azonban csak az önkényuralom felszámolása után.

Lábjegyzet

  1. Idősb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai. II. Budapest, 1903–1918. 100.