Segesd

A Múltunk wikiből
község Somogy megyében a nagyatádi kistérségben
Wikipédia
1664
február 12. A szövetséges hadak elfoglalják Segesdet.

Kristó Gyula

A tatárok Magyarországon

  • Déli irányban sikerült kitörnie a tatár gyűrűből a sebe­sült Kál­mán her­ceg­nek, s Pesten át a somogyi Segesdre érkezett.
  • Az osztrák herceg "ven­dégségéből" szabaduló Béla kis­számú kíséretével Segesd vidékére ment, ahol fele­sége és Kálmán öccse tartózkodott, majd súlyosan sebesült öccsé­vel együtt tovább­indult Zágrábba.

R. Várkonyi Ágnes

A vezekényi csata és nemzetközi visszhangja

1651 pedig már mintha országos háború nyitánya lenne. Zrínyi Miklós mintegy 4 ezer főnyi hadsereg élén Kostajnica alatt összecsap a törökkel – Ráttkay György, zágrábi kanonok fegyveresei és az Olaszországból hazatérő fiatal Rákóczi László részvételével –, s nyolcórás küzdelemben végül győzedelmeskedik. A jelentések különösen egy horvát közvitéz, Ivanich György lélekjelenlétét dicsérik. De az oszmánok újabb támadást indítanak. Haszán kanizsai pasa a segesdi, berzencei és koppányi őrséggel a budai pasa biztatására ostrom alá fogja Kiskomárom várát. Pethő László kapitány vezetésével a védők az egriek egykori példáját követik: a vezérek mellett a falakon köveket aláhengergető, forró vizet lezúdító asszonyok állnak. Mikor megérkezik Zrínyi Miklós felmentő hadereje, Haszán ezer katonáját és ágyúgolyó szakította fél karját hagyja a vár alatt, és visszavonul Kanizsára meghalni. De már az egész Dunántúl harcban áll, a török és a magyar várőrségek között állandósulnak a napi összecsapások. Súlyos helyzet alakul ki, a Haditanács segítséget ígér, és Zrínyi 7 ezer főnyi haderővel vonul Segesd alá. Hajszálon múlt, hogy kirobbanjon a háború. De a két uralkodó, a Habsburg császár és a török szultán a békeszerződést védi. A Haditanács elnöke, Lobkowitz herceg Zrínyinek megparancsolja, hogy vonuljon vissza, és 1652. április 26-i keltezéssel dorgáló levelet küld valamennyi magyarországi vár főkapitányához.